A lakhatás, migráció és gazdaság összefonódó témái napjaink társadalmi és gazdasági kihívásainak. A lakhatás nem csupán az otthon megteremtését jelenti, hanem a közösségi élet és a személyes identitás alapját is képezi. A migráció, mint jelenség, számos e

Persze! Íme egy egyedi megfogalmazás: *2025. október 29-én, 15 óra 00 perckor*

* Nagy-Bodó Szilárd

Ifjúságkutatási felfedezések

Ahogy a Népújságban korábban már beszámoltunk róla, online konzultációra hívta a 18-35 év közötti fiatalokat a Magyar Ifjúsági Értekezlet. A szeptemberben zajlott kutatás célja az volt, hogy feltérképezze az erdélyi magyar fiatalok helyzetét. Az eredményeket Szatmárnémetiben az országos tisztújító küldöttgyűlés alkalmával mutatták be.

A felmérés online környezetben valósult meg, és mivel nem tekinthető reprezentatívnak, inkább a trendek és nagyságrendi becslések tükrözésére szolgál. Barna Gergő szociológus kiemelte, hogy a válaszadók különböző témákra adtak választ, melyekből világosan kiderül, hogy a fiatalok legnagyobb kihívása a lakhatás problémája.

A felmérés alapján kiderült, hogy a fiatalok körében körülbelül 90%-uk, azaz tízből kilenc fiatal tapasztal komoly nehézségeket a lakáshoz jutás terén a saját környezetében. Ez a magas arány arra utal, hogy a lakhatás kérdése szinte minden fiatal számára jelentős kihívást jelent. A szociológus, aki a kutatást végezte, meglepődött azon is, hogy a migrációs szándék ismét növekvő tendenciát mutat. A felmérés eredményei alapján a fiatalok körülbelül 25-30%-a gondolkodik komolyan azon, hogy legalább átmenetileg külföldön vállaljon munkát, míg 15-20%-uk hosszú távú életet tervez más országban.

Az utóbbi években, főként annak a hatására, hogy csökkent a jövedelemkülönbség Románia és a nyugati országok között, a migráció is lassult, a koronavírus idején nagyon sokan hazaköltöztek, viszont most úgy tűnik, hogy megint erősödik a kivándorlási hajlandóság, fogalmazott lapunknak a szociológus, aki azt is hozzátette, hogy ugyan ez a felmérés nem vonatkozik a román társadalomra, a többségi nemzethez tartozó fiatalokra, de az össztársadalomban is körülbelül 10-15% azok aránya, akik legalább egy évet külföldön dolgoztak, aztán valamiért hazatértek. A hazatérés okai között szerepelnek a családi okok, az, hogy valakire vigyázni kell, vagy éppen a családalapítás. Barna Gergő arról számolt be, hogy többen azok közül, akik elmentek külföldre, itthon szeretnének családot alapítani, számukra arról szól a külföldi tartózkodás, hogy pénzre tegyenek szert, amely segítségével itthon családalapítás után egzisztenciát tudnak teremteni. Talán ez a két legfőbb ok, amiért hazajönnek, és ez egy jelentős létszám, akár 10% is lehet. Abszolút számokban kifejezve mintegy 1,5 millió felnőttkorú romániai van, aki megjárta külföldet, dolgozott és hazatért, fogalmazott a szociológus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes szem előtt tartani a migrációs hullámot, hiszen ha ez valóban ismét felerősödik, akkor az még tovább fogja sújtani az amúgy is demográfiai válságban levő Romániát.

A kutatás során számos oktatási kérdés került előtérbe, amelyek révén kiderült, hogy az általános és középiskolákban a válaszadók több mint 90%-a részesült magyar nyelvű oktatásban. Ezzel szemben a felsőoktatás terén jelentős visszaesés tapasztalható. Ennek hátterében több tényező is állhat, például a magyarság koncentrálódása Erdély különböző részein, ahol egyre többen élnek olyan településeken, ahol lehetőség van magyar iskolák fenntartására. Ezek közé tartozik Székelyföld és a Partium, ahogy azt a szociológus is hangsúlyozta. Fontos megjegyezni, hogy a középiskolai szinten számottevő a lemorzsolódás. Míg az említett területeken az elemi és általános iskolákban a magyar fiatalok 90%-a anyanyelvén tanul, a középiskolák esetében ez az arány drámaian csökken, hiszen körülbelül 10%-uk (esetleg már egy kicsit több) kénytelen román nyelvű középiskolába járni. A szakiskolák terén viszont a magyar diákok jelentős túlsúlyban vannak a hároméves képzési formákban. Az anyanyelvű oktatás folyamatában a legnagyobb törés azonban a felsőfokú képzés szintjén jelentkezik, ahol továbbra sem sikerült minden szakterületet magyar nyelven lefedni.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy 60-65% körül van azoknak az aránya, akik magyarul tanulnak a felsőoktatásban. Barna Gergő azt is hozzátette, hogy egy korábbi kutatás alapján az látszik, hogy a magyar fiatalok valamivel több mint fele, de kevesebb mint 60%-a tanul magyarul az egyetemen.

A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a fiatalok második legfontosabb információforrásként a hírportálokat említették. Emellett megdöbbentően magas, mintegy 70%-os arányban érdeklődnek a közélet iránt. Barna Gergő szociológus elmondta, hogy ezt a jelenséget részben a legutóbbi választások körüli felfokozott politikai légkör magyarázza. Hozzátette, hogy számára nem volt meglepő, hogy a fiatalok aktívan figyelemmel kísérik a közéleti eseményeket. Tudatosan követik a társadalmi problémákat, mivel tisztában vannak azzal, hogy ezek közvetlen hatással vannak rájuk. Emellett Barna kiemelte, hogy az ifjúság a gazdasági ügyekre és a nemzetközi helyzet alakulására is fokozott figyelmet fordít.

A romániai magyar fiatalok elsősorban az erdélyi magyar közélet iránt érdeklődnek, ezt követi a magyarországi közélet, majd a román és a nemzetközi vonatkozás, vázolta a hierarchiát Barna Gergő, rámutatva, hogy a magyar nyelvi médiatéren keresztül rengeteg Magyarországgal kapcsolatos információ érkezik a fiatalokhoz. De a hírfogyasztás nyelve tekintetében nagyon sokan megjelölték a román és az angol nyelvet, amiből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a nemzetközi helyzet is érdekli őket, hiszen egészen biztosan nem erdélyi magyar és magyarországi híreket fogyasztanak angolul.