Pénteken új fejezet kezdődhet Budapest és Washington energiapolitikai kapcsolatában, lehetőséget teremtve egy innovatív együttműködés kialakítására.

November 7-én Washingtonban találkozik Orbán Viktor és Donald Trump, és a jelek szerint az energia lesz a tárgyalások egyik kulcstémája - írta meg az Index. A magyar híroldal szerint Magyarország arra készül, hogy történelmi, földrajzi és műszaki okokra hivatkozva hivatalosan is engedményt kérjen az orosz energiahordozókkal szembeni amerikai szankciók alól. Cserébe a magyar fél kész mélyíteni az együttműködést az Egyesült Államokkal a nukleáris technológia területén, különösen a kis moduláris reaktorok (SMR-ek), valamint a fűtőanyag kapcsán.

A magyar hírportál kormányzati forrásokra alapozva számolt be arról, hogy...

Az atomenergia olyan terület lehet, ahol a két ország érdekei a legszorosabban összefonódnak.

Az amerikai Westinghouse már több közép-európai országban - köztük Csehországban és Bulgáriában - is leszerződött orosz technológiájú erőművek fűtőanyag-ellátására, és hasonló együttműködés előkészítése Magyarországon is zajlik. Magyarország nyitott az amerikai SMR-technológiák bevezetésére is.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium nyáron jelentette be, hogy megkezdődik a GE Vernova moduláris reaktortechnológia hazai vizsgálata. A projekt technológiai, pénzügyi és jogi előkészítése már folyamatban van, és akár stratégiai szintű együttműködéssé nőheti ki magát.

Az amerikaiak számára ez új piacot, a magyar félnek pedig alternatívát jelentene az orosz függőség csökkentésére.

Az SMR-ek területén az amerikai fejlesztések jelenleg előrébb járnak, mint az orosz vagy ázsiai versenytársaké. Az is kiderül a cikkből, hogy ezért az első kereskedelmi üzemű moduláris reaktor várhatóan amerikai technológiával indul el, ami erősítheti Washington pozícióját a globális nukleáris piacon. Ezzel párhuzamosan Magyarország is lépéseket tesz az amerikai fűtőanyag-beszerzések előkészítésére - erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már korábban bejelentést tett.

A cikkben szó esik Magyarország gázellátásának helyzetéről is, amelynek stabilitását a Gazprommal kötött hosszú távú megállapodás biztosítja a kormány tervei szerint. A hivatalos álláspont szerint ez a lépés nem politikai, hanem gazdasági természetű döntés. Emellett fontos megjegyezni, hogy az utóbbi években a források és szállítási útvonalak sokszínűsítése érdekében több kezdeményezés is elindult, beleértve a horvát Krk terminálban lekötött LNG kapacitásokat is.

Az MVM CEEnergy 2021 óta évente 1 milliárd köbméter gáz mennyiséget biztosít a horvátországi terminálban. A vállalat több LNG-beszállítóval kötött szerződéseket, amelyek között 2023-tól az azeri és török források is szerepet kaptak. Az idei év különösen fontos, mivel a cég hosszú távú, 10 éves megállapodásokat írt alá a Shell és az Engie cégekkel, amelyek részben amerikai LNG-beszállításokra vonatkoznak.

A magyar stratégia tehát kettős megközelítést alkalmaz: egyrészt megőrzi az orosz szerződéseket, másrészt pedig párhuzamosan törekszik az alternatív importlehetőségek bővítésére.

Ez a pragmatikus megközelítés a washingtoni tárgyalások egyik kulcsüzeneteként is értelmezhető. Magyarország nem kívánja megszakítani a kapcsolatokat Moszkvával, ugyanakkor nyitott az együttműködésre az amerikai energetikai vállalatokkal.

Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedben a globális LNG-kereskedelem egyik legnagyobb exportőrévé vált. 2022 óta az EU LNG-importjának közel fele amerikai eredetű, és a következő öt évben a tengerentúli exportkapacitások megduplázódhatnak. A kihívás azonban az európai oldalon van: a visszagázosító kapacitások földrajzi megoszlása egyenetlen, és a közép-kelet-európai régió mindössze 10 százalékát birtokolja az uniós összkapacitásnak - derül ki a cikkből.

Ez a téma különösen releváns, mivel a magyar piac tengerhez való hozzáférésének hiánya és a regionális vezetékrendszer korlátai miatt az amerikai LNG (cseppfolyósított földgáz) megjelenése csak magasabb költségek mellett és korlátozott mértékben valósulhat meg. Emellett a politikai jelentősége is figyelemre méltó: ha Orbán Viktor nyilvános érdeklődést tanúsít az amerikai LNG-beszállítás iránt, az hozzájárulhat a magyar-amerikai kapcsolatok javításához, anélkül hogy azonnali, drámai változásokat idézne elő a hazai energiapiac struktúrájában.

Más a helyzet a kőolajpiacon. Itt az amerikai fél nem piacszerzésben, hanem szankciós politikában érdekelt. A hivatkozott kormányzati források úgy látják, hogy a Lukoil és más orosz olajipari cégek elleni

Az új amerikai intézkedések nem az európai piac dominálására irányulnak, hanem arra törekednek, hogy folyamatos nyomás alatt tartsák az orosz gazdaságot.

Magyarország viszonylag védettebb helyzetben van, mivel itthon nem működik olyan infrastruktúra, amely szankciókkal sújtott szereplőkhöz kötődne.

Orbán washingtoni üzenete lényegében azt sugallja, hogy Magyarország rövid távon nem képes elszakadni az orosz olaj- és gázellátástól, viszont nyitott arra, hogy szorosabbra fűzze az amerikai nukleáris és energetikai együttműködést. Amennyiben az Egyesült Államok ezt a megközelítést támogatja, akkor egy új energiapolitikai tengely jöhet létre Budapest és Washington között, amely jelentős változásokat hozhat a két ország közötti kapcsolatban.