A megyei kórház, a munkaerőhiány és az alulfinanszírozottság kihívásai ellenére is kiemelkedő teljesítménnyel bír.

Október 30-án Arad Megye Tanácsának soron következő ülésén a tanácsosok közel negyven határozatot fogadtak el. Az ülés során többen is érdeklődtek, hogy milyen indokok állnak a határozatok elfogadása mögött, és mi indokolja a jóváhagyásukat.

A tanácsosok a megyei kórházzal kapcsolatos kérdéseit Florina Ionescu menedzser válaszolta meg, részletes magyarázatot adva, miként halmozott fel 32 millió lejes adósságot a kórház, és miért van szükség 20 személy sürgős alkalmazására.

A menedzser szerint annak ellenére, hogy sikerült olyan döntéseket hoznia, amelyekkel növelte a kórház bevételeit a betegekkel kapcsolatos költségek, a gyógyszerek drágulása, a közüzemi díjak és az áfa növekedése a kórház adósságát is növelte. Annak ellenére, hogy a kórház javított a betegek ellátásának módján és kedvezőbb szerződést tudott kötni az egészségbiztosító pénztárral (CNAS), vannak olyan esetek, amelyekben a biztosító nem fizet.

"Decemberben egy páciens sürgősségi ellátásra szorult, és összesen 175 napot töltött a kórház falai között, ami közel hat hónapnyi időt jelent. A beteg kezelési költsége 533 000 lejre rúgott, ám amikor a bonyolult esetekre vonatkozó maximális összeget kértük, mindössze 25 000 lejt kaptunk. Ez csupán egy példa, de érdemes elgondolkodni azon, mi történik, ha valaki balesetet szenved - mutatott rá Simona Borta, a megyei sürgősségi kórház belgyógyászati osztályának vezetője. Hangsúlyozta, hogy a kezelés elengedhetetlen volt, azonban a biztosító által nem fedezett költségek a kórház veszteségeit tovább növelik."

Florina Ionescu szakértői elemzése alapján a kórház 2022-ben 136 millió lejt vonzott az egészségbiztosítótól, míg 2024-re ez az összeg 165 millió lejre emelkedett, anélkül, hogy a tarifák lényegesen megemelkedtek volna. A kezelt esetek száma 32 000-ről több mint 40 000-re nőtt, mivel a kórház prioritásként kezelte az egynapos beutalásokat, hogy elkerülje a fölösleges beutalásokat és csökkentse a költségeket. Ennek ellenére a bevételek nem tudták kompenzálni az elmúlt évek áremelkedéseit; 2025-re a gyógyszerek, egészségügyi anyagok ára, illetve a közüzemi költségek és más szolgáltatások (például étkeztetés, biztonsági szolgálat, takarítás stb.) több mint 15 millió lejjal növelték a kórház kiadásait. Az árnövekedéseket a kórház más forrásból nem tudja ellensúlyozni.

Az árak folyamatos emelkedése mellett a menedzser hangsúlyozta, hogy az Arad Megyei Kórház súlyosan alulfinanszírozott, és sajnálatos módon kevesebb támogatást kap, mint a hazai egészségügyi intézmények többsége.

"Azt tapasztaltam, hogy a mi kórházunk esetében 2024-re a bérekkel kapcsolatos támogatások csupán a költségeink 64%-át fedezik, míg más intézményeknél ez az arány már 70%-ra rúg. Ez a különbség évi 14,3 millió lejes hiányt jelent." - mondta, hozzátéve, hogy ezt a problémát egy kórházmenedzseri országos konferencián is felvetette, ahol egy egészségpolitikai szakértő is megerősítette a megfigyelését.

A konferencia során a Közegészségügyi Intézet szakértője egy figyelemfelkeltő grafikon segítségével mutatta be, hogy a romániai közkórházak 80%-ában a bérekhez kapcsolódó támogatások meghaladják a kórházi szolgáltatásokból származó bevételeket. Az országos átlag 68%-ra rúg, ami megerősíti az elmúlt évek során végzett megfigyeléseimet. "Ha a mi intézményünk is legalább az országos átlag szintjével azonos támogatást kapott volna, most nem adósságot, hanem túlfizetést könyvelhetnénk el" - nyilatkozta a menedzser.

A menedzser véleménye szerint a kórház vezetése a költségvetési hiány ellenére mindent megtesz annak érdekében, hogy fenntartsa az egyensúlyt a rendelkezésre álló források és a betegek számára nyújtott legmagasabb szintű ellátás között. Ennek ellenére sok kórházi osztály a jogszabályokban előírt minimális létszám mellett működik, ami túlórákhoz, kimerültséghez és elkerülhetetlenül a munkavállalói elégedetlenséghez vezet. Éppen ezért kezdeményezték, hogy a nyugdíjazások miatt megüresedett 20 állás betöltésére versenyvizsgát hirdessenek. A versenyvizsgázók között fiatalabb, kevesebb tapasztalattal rendelkező munkatársakat kívánnak alkalmazni, ami csökkenthetné a bérezési költségeket.

A tanácsosok a hallottak nyomán azt a következtetést vonták le, hogy noha a kórház pénzügyi mutatói és eredményei papíron javulnak, a valóságban a betegek csak a személyzethiány következtében kialakuló hosszú várakozási időt tapasztalják a mindennapi életük során.