Von der Leyen az amerikai vámmegállapodás kapcsán kifejtette, hogy bár nem mentes a hibáktól, összességében kedvező lépésnek tartja.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a megállapodás "egy tudatos döntés: a stabilitás és a kiszámíthatóság fenntartása a fokozódó konfrontáció helyett". "Képzeljük el, hogy a demokratikus világ két legnagyobb gazdasági hatalma nem képes közös nevezőre jutni, és egymás ellen kereskedelmi háborút indít. Ennek csak Moszkvában és Pekingben örülnének" - tette hozzá.

A 15 százalékos amerikai vámtarifa-plafonra utalva azt írta, hogy

"A tervezett viszontvámok bevezetésével csupán azt kockáztatnánk, hogy egy drága kereskedelmi konfliktust indítunk el, amely súlyos következményekkel járna az európai munkavállalók, a vásárlók és az ipari szektor számára" - hangsúlyozta.

Von der Leyen rámutatott, hogy az Európai Unió számára exkluzív garancia született arra vonatkozóan, hogy a gyógyszerek, a félvezetők és a faipari termékek vámjai nem haladhatják meg a 15 százalékos határt. Továbbá, számos stratégiai ágazat, mint például a repülőgép-alkatrészek és a generikus gyógyszerek, teljes vámmentességet élveznek. A felek egyetértettek abban is, hogy a vámmentes termékek listáját a jövőben tovább fogják bővíteni.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az egyezség nem érinti az uniós szabályokat: Európa továbbra is maga dönt az élelmiszerbiztonságról, az online védelemről és a közegészségügy biztosításáról. A megállapodás szerinte lezár egy fejezetet a transzatlanti kapcsolatokban, ugyanakkor új együttműködési lehetőségek előtt is megnyitja az utat.

Von der Leyen írásában hangsúlyozta, hogy Európa kereskedelmi kapcsolatai nem alapozhatók kizárólag az Egyesült Államokra. Az utóbbi hónapokban új megállapodások születtek Mexikóval, valamint a Mercosur-országcsoporttal, miközben a kapcsolatok Svájccal és az Egyesült Királysággal is jelentős mértékben erősödtek. A tárgyalások Indonéziával sikeresen lezárultak, és céljuk, hogy még az idén megállapodásra jussanak Indiával. Ahogy kifejtette, ezek a partnerségek nemcsak a bizalom és az együttműködés fokozását szolgálják, hanem új exportlehetőségeket, munkahelyeket és gazdasági növekedést is generálnak az európai térség számára.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke szavaira hivatkozva hangsúlyozta, hogy a belső piacon tapasztalható akadályok és a szabályozási környezet széttöredezése súlyosabb hatást gyakorol a gazdasági növekedésre, mint bármely harmadik ország által kivetett vám. Jelenleg a kereskedelem volumene az uniós tagállamok között mindössze a felét teszi ki az Egyesült Államok államai közötti forgalomnak.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a belső piac kiteljesítése az EU legfontosabb feladata, hiszen csak így aknázható ki teljes mértékben a kontinens gazdasági potenciálja. A megállapodást mások között Lars Klingbeil német pénzügyminiszter és alkancellár is bírálattal illette. A tárcavezető a Funke Media Groupnak nyilatkozva azt mondta: nem ünnepli a megállapodást pusztán amiatt, hogy azzal valami rosszabbat sikerült elkerülni. "Feltehetjük magunknak a kérdést: miképpen lehetséges az, hogy az Európai Unió - a maga 27 tagállamával és 450 millió lakosával - ilyen gyenge helyzetbe került" - mondta a szociáldemokrata politikus.

Klingbeil kifejezte abbéli reményét, hogy az Európai Unió meg tudja erősíteni magát, és akkor visszakerülhet a fő helyre a tárgyalóasztalnál. Naponta több mint 4,6 milliárd euró értékű áru és szolgáltatás cserél gazdát a két térség között, az éves kereskedelmi volumen pedig 1,68 ezer milliárd euró. A megállapodás szerinte rögzíti, hogy a legtöbb európai termék, köztük járművek és gyógyszerek, legfeljebb 15 százalékos "all-inclusive" vámtarifa alá eshetnek. Ez a plafon kizárólag az EU-ra vonatkozik, más országok esetében a vámtételek az eddigiekre rakódnak rá.