Búcsú a Windows 10-től, üdvözlet a Windows 11-nek! Összegyűjtöttük azokat az alapinformációkat, amelyeket érdemes tudni erről a jelentős frissítésről, amely a számítógépek milliárdjait érinti. Fedezd fel velünk, mit hoz az új rendszer és hogyan formálja á
Emlékeznek még arra az időszakra, amikor 2015-ben a Microsoft bemutatta a Windows 10-et, és igyekezett a felhasználókat meggyőzni arról, hogy ez lesz az utolsó operációs rendszer, amelyet valaha kiadnak? A vállalat elköteleződése négy évig tartotta magát, majd 2021 nyarán megérkezett a Windows 11, és világossá vált, hogy a felhasználóknak idővel el kell fogadniuk ezt az új verziót. A váltás tavaly év elején kezdődött el, amikor a Microsoft leállította a Windows 10 licencének értékesítését, ezzel is jelezve, hogy a jövő már a 11-es verzióé.
Idén újabb jelentős lépéshez érkezünk: október 14-ét követően már nem lesznek további frissítések az előző operációs rendszerhez.
A Windows 10 továbbra is használható, de fontos tudni, hogy a jövőben a kártevőknek való kitettség jelentősen megnőhet a rendszeren. Ezért mind magánfelhasználók, mind vállalatok számára erősen ajánlott a Windows 11-re való áttérés. Azok, akik már rendelkeznek Windows 10-el, ingyenesen frissíthetnek a legújabb verzióra, azonban a megnövekedett hardverigények miatt sok gépen csak különleges intézkedésekkel, vagy egyáltalán nem lesz lehetőség a frissítésre. Összegyűjtöttük azokat a tényezőket, amelyeket érdemes figyelembe venni, valamint a lehetséges megoldásokat, ha szeretnénk elkerülni a problémákat.
A Windows 11-et hivatalosan 2021 júniusában mutatták be, a Microsoft ekkor olyasmikkel győzködte a felhasználókat, hogy ez majd biztonságosabb és áramvonalasabb lesz, meg natívan fognak rajta futni az androidos alkalmazások. A kezelőfelület tényleg sokkal letisztultabb lett, és olyan látványos változtatások is befutottak, mint a középre zárt Start menü, de az első napokban inkább arról beszélt mindenki, hogy az innen letölthető PC Health Check alkalmazás akkor is azt mondja, hogy nem tudjuk feltenni a Windows 11-et, ha a gépünk amúgy megfelel a rendszerkövetelményeknek.
Ez a konfliktus a mi tesztünkben is felmerült annak idején, mint a frissítési folyamat legnagyobb akadálya, de végül sikerült átverekedni magunkat rajta. Sok értelme viszont nem volt az egésznek: akkor azt írtuk, hogy a főleg a kezelőfelületen észrevehető változtatások ellenére igazából semmilyen jó indok nem látszik frissíteni a Windows 11-re, hacsak nem akarja valaki minél előbb kipróbálni az újdonságokat. Az pedig már a végsőkig kitartó Windows 7-rajongóknál is látszott, hogy a legtöbb ember az egyre kellemetlenebb noszogatás ellenére sem szereti lecserélni az operációs rendszerét.
A 11-es verzió esetében a 7 és 10 közötti eltérések egy átlagfelhasználó számára szinte észrevétlenek voltak. Nem meglepő tehát, hogy az ingyenes frissítés lehetőségének megszűnése és a korábbi verziók árusításának leállítása ellenére a statisztikák szerint a Windows-felhasználók 62%-a még mindig a Windows 10-et részesíti előnyben. A Windows 11 három és fél év alatt mindössze egyharmados részesedést ért el a windowsos piacon. Bár a Windows 11 azóta sokat fejlődött, valószínű, hogy idén az októberi frissítési leállás miatt fogják többen fontolóra venni a váltást, nem pedig azért, mert a rendszer kiemelkedően jó, vagy mert a gépük folyamatosan emlékezteti őket a frissítésre.
Korábban már említettük, hogy a bejelentést követően a hivatalos alkalmazások számos gépnél azt jelezték, hogy nem lehet telepíteni rájuk a Windows 11-et. Sok esetben, így a mi tapasztalataink szerint is, ez csupán félreértésnek bizonyult, de tény, hogy a Windows 11 rendszerkövetelményei valóban szigorúbbak, mint az előző verzióké. Két évvel ezelőtt a ZDnet a Lansweeper kutatására hivatkozva arról számolt be, hogy a céges számítógépek több mint 40%-a nem felel meg a frissítés követelményeinek. Tavaly év végén a Canalys Research elemzőcég pedig arra figyelmeztetett, hogy 2025-re, amikor a Windows 10 támogatása véget ér, akár 240 millió számítógép is kieshet a használatból emiatt.
A Windows 11-re frissítésnek két gátja lehet: az egyik a processzor (támogatottak listája itt), a másik pedig a Trusted Platform Module, vagyis a TPM 2.0-s verziója. Utóbbi egy biztonsági csip, ami 2016 óta szériatartozék a Microsoft gépeiben, a vállalati gépeken kívül viszont nem számít alapvetésnek. A Lansweeper kutatása szerint 2022-ben a vizsgált számítógépek 43 százalékában nem volt támogatott a processzor, 15 százalékuk pedig a TPM 2.0-n bukott meg. Azóta biztos javult a helyzet, de én például most ezt a cikket speciel egy olyan céges laptopon írom, amire nem rakható fel a Windows 11.
Ez a jelenség más helyeken is megfigyelhető, különösen, ha a számítógépes berendezéseket nem frissítik kétévente. Ráadásul a régi Thinkpadek, mint a megbízható „igáslovak”, szintén említést érdemelnek. Sokan, akár magánszemélyek is, a mai napig előszeretettel használják ezeket a modelleket, köszönhetően a tartósságuknak és megbízhatóságuknak.
Ha a TPM 2.0 hiányzik, akkor van lehetőségünk egy külön biztonsági chip beszerzésére, amennyiben a számítógép alaplapján van megfelelő foglalat. Alternatív megoldásként, ha a processzorunk viszonylag új, akkor a BIOS-ban aktiválhatjuk a TPM Intel vagy AMD verzióját, így elkerülhetjük a dedikált chip beszerzését. Ha egyik lehetőség sem kivitelezhető, vagy a processzor jelent problémát, akkor érdemes új számítógép után nézni, vagy belemerülni a házi barkácsolás rejtelmeibe. Az biztos, hogy 2025-re is számos gép fog fennakadni a processzor vagy a TPM 2.0 követelményein, és a Microsoft nemrégiben megerősítette, hogy nem enged a rendszerkövetelményekből.
A legkézenfekvőbb megoldás, miszerint hagyjuk a dolgokat a régiben, és folytatjuk a Windows 10 használatát, azonnal elvetendő. Még a legügyesebb felhasználók számára is jelentős kockázatot hordoz magában egy befoltozatlan sérülékenység kihasználása, különösen egy vállalati környezetben, ahol a biztonságra való törekvés elengedhetetlen. Nem érdemes abban reménykedni, hogy mindenki maximálisan odafigyel a biztonsági intézkedésekre. Ha mindenképpen ragaszkodunk a Windows 10-hez, két alternatíva áll előttünk: vagy egy külső biztonsági szolgáltatást, mint a 0patch, keresünk, vagy vállaljuk a Microsoft kiterjesztett támogatásának költségeit.
A 0patch ingyenes verziója képes befoltozni minden nulladik napi sérülékenységet, amelyek még a gyártók számára is ismeretlenek. Ha azonban a Windows 10 operációs rendszert is folyamatosan naprakészen szeretnénk tartani, akkor havi néhány dollárnyi hozzájárulásra lesz szükségünk. A hivatalos, fizetős lehetőség legfeljebb három évig biztosít támogatást a vállalati és oktatási szektor ügyfelei számára, ami 2028-ig kiterjeszti a szolgáltatásokat. A tanintézmények esetében eszközönként 7 dollárt kell fizetni, míg a cégeknek 427 dollárba kerül a hároméves támogatás. A magánszemélyeknek pedig 30 dollárt kell kifizetniük egy extra évért.
Vállalati ügyfeleknek ez tutira nem éri meg, de igazából senki másnak sem, hacsak nem számítanak arra, hogy pár év múlva rengeteg pénzük lesz, és van értelme addig odázni a döntést.
Ha egyszer elengedjük a régi készüléket, akkor a legésszerűbb lépés a Microsoft által is támogatott új asztali gép vagy laptop beszerzése – esetleg bérlése, hiszen a Windows 365 éppen erre a célra lett kitalálva. Sőt, akár még egy csúcsminőségű, Copilot-gombos laptopot is beszerezhetünk tőlük. Ez a lehetőség nemcsak a gyártóknak lenne kedvező, hanem a Covid utáni időszakban lelassult piacot is felpörgetné. Azonban a régi gép kidobása sem környezetkímélő, sem pedig gazdaságos megoldás. Ráadásul nem is feltétlenül szükséges, hogy búcsút vegyünk a régi barátunktól: azok számára, akik ragaszkodnak a meglévő eszközeikhez, több alternatíva is rendelkezésre áll.
Ha valaki szeretné csatlakozni a nyílt forráskódú mozgalomhoz, érdemes fontolóra venni a Windows helyett a Linux telepítését a számítógépére. Ezzel sok problémára találhat azonnali megoldást. A Linux talán nem annyira elterjedt, mint a Windows, és a megszokása is kihívást jelenthet, de olyan disztribúciók, mint az Ubuntu vagy a Mint, jelentősen megkönnyítik az átállást, ha nyitottak vagyunk arra, hogy felfedezzük ezt az új operációs rendszert. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez a váltás nem mindig egyszerű, különösen az átlagfelhasználók számára; vállalati környezetben pedig szinte lehetetlennek tűnik a sikeres bevezetés. Így hát, bár a Linux számos előnnyel bír, nem tekinthető mindenki számára ideális megoldásnak.
Egy másik lehetőség, hogy rábírjuk a Windows 11-et, hogy települjön egy papíron nem támogatott számítógépre. Amennyiben a gépünk nem túl régi, csupán annyira van szükség, hogy a beállításjegyzékben módosítsunk egy kulcsot. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy a Windows 11 telepítője ellenőrizze a processzorunk kompatibilitását, és lehetővé tehetjük a régebbi TPM verziók használatát is. Ezt követően csak annyira van szükség, hogy letöltsük a Windows 11 ISO fájlját a hivatalos weboldalról, és máris nekiállhatunk a telepítésnek. Ha viszont régebbi gépet használunk, a Rufus nevű program segíthet, amely lehetővé teszi a TPM és szinte minden egyéb korlátozás megkerülését.
A Windows 11 telepítése szinte bármilyen eszközre lehetséges, amennyiben az Intel processzor 2009 után, vagy az AMD processzor 2015 után készült. Habár ezzel a megoldással a telepítés után újra kell konfigurálnunk a gépünket, és gondoskodnunk kell az adataink biztonságos mentéséről, az összes fáradság még mindig kisebb, mint egy teljesen új számítógép vásárlása. A Microsoft a telepítés során figyelmeztető üzenetekkel fog minket bombázni, de a rendszer elvileg ennek ellenére is működni fog. Ha valakit mélyebben érdekel a Windows "megbindzsizésének" folyamata, a ZDNeten részletes útmutatókat találhat mindkét módszerről.
