Uniós számvevőszék: A nem kormányzati szervezetek uniós támogatása túlzottan nehezen áttekinthető

A luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszék jelentése szerint az Európai Bizottság nem tett megfelelő módon nyilvánossá egyes uniós finanszírozású érdekképviseleti, például lobbitevékenységeket, és nem győződik meg aktív ellenőrzések révén arról, hogy a finanszírozott civil szervezetek tiszteletben tartják-e az uniós értékeket. "Ez rontja az Európai Unió megítélését és hitelességét" - szögezi le a jelentés.

Az elszámoltathatóság szempontjából elengedhetetlen, hogy az uniós állampolgárok tisztában legyenek azzal, miként hasznosítják az uniós forrásokat, kik részesülnek belőlük, milyen célokat szolgálnak, valamint hogy a kedvezményezettek valóban betartják-e az unió alapelveit. A 2022-es Katar-gate botrány következményeként fokozott figyelmet kapott a civil szervezetek átláthatósági követelményeinek szigorítása – hívta fel a figyelmet a testület.

A jelentés szerint 2021 és 2023 között a nem kormányzati szervezetek összesen 7,4 milliárd euró értékben kaptak uniós támogatást, amely különféle belső szakpolitikai intézkedések keretében valósult meg. Ebből az összegből 4,8 milliárd eurót az Európai Bizottság biztosított, míg 2,6 milliárd eurót a tagállamok folyósítottak. Mindazonáltal a számvevőszék figyelmeztetett:

A számvevők szerint az Európai Bizottság tett előrelépéseket az uniós források civil szervezetekhez jutására vonatkozó adatok gyűjtésében, azonban a közzététel továbbra is hiányos. Emellett a tagállamok nem követik nyomon az ilyen kifizetéseket, és a szabályozás várható szigorítása ellenére sem lesznek kötelesek ezekről beszámolni.

A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok eltérően határozzák meg a nem kormányzati szervezet fogalmát, és ez a meghatározás ritkán szerepel a nemzeti jogszabályokban. Az EU 2024-es definíciója szerint ezek nonprofit, kormányzattól független szervezetek, de ez önmagában nem garantálja a pontos besorolást a pénzügyi átláthatósági rendszerben. A szervezetek ugyanis önbevallás alapján sorolják magukat ebbe a kategóriába, és a bizottság nem mindig ellenőrzi, hogy valóban függetlenek-e, vagy nem szolgálnak-e például kormányzati vagy üzleti érdekeket. Ennek következtében előfordulhat, hogy nem megfelelő szervezetek is NGO-ként kerülnek nyilvántartásba - áll a jelentésben.

A testület kiemelte, hogy az Európai Bizottság nem tett egyértelmű nyilvánossá a támogatott NGO-k érdekképviseleti tevékenységeit, amiket uniós forrásokból finanszíroznak. Habár azóta iránymutatás készült, amely megtiltja, hogy ezeket a támogatásokat uniós intézmények lobbizására használják, a szabályok betartásának ellenőrzése továbbra is hiányos. Az uniós forráskezelők elsősorban az önbevallásokra támaszkodnak, és nem végzik el azt az alapos vizsgálatot, amely biztosítaná, hogy a támogatott szervezetek valóban tiszteletben tartják az uniós értékeket, illetve kik állnak a háttérben.

"A legutóbbi ellenőrzés óta valóban tapasztalható némi fejlődés, azonban továbbra is nehézségekbe ütközünk, amikor az NGO-knak nyújtott uniós támogatások átláthatóságát és megbízhatóságát szeretnénk felmérni. Laima Andrikiene, a jelentésért felelős számvevőszéki tag, hangsúlyozta, hogy az erre vonatkozó információk jelenleg nem nyújtanak egyértelmű képet a helyzetről."