Tusványos - Orbán Viktor: A digitális térben szükség van a szétrombolás kultúrájának ellenálló erejére - Videó

Kiemelte: nem lenne elégedett ezzel, hiszen 2022-ben 87 helyszínen arattak győzelmet a jelöltjeik. Miért is érnénk be kevesebbel 2026-ban? Nem fogunk kevesebbért cserébe - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Kifejtette, hogy a beszéde a ciklus záróakkordja, ám már most készül a következő évben esedékes ciklusnyitó előadásra, amelynek helyszíne ismét ez a fórum lesz. Rámutatott a választások külhoni magyar közösségekre gyakorolt hatására, hangsúlyozva, hogy mindig kétféle jövő áll előttünk. Azt mondta:

a Brüsszelből irányított magyarországi ellenzéki krédója már elhangzott, amikor Nagyváradot román földnek nevezték.

Mi ennek az ellenkezőjét képviseljük, mi azt mondjuk, hogy az államnak vannak határai, a nemzetnek nincsenek, ezért a nemzeti kormányra mindig lehet számítani. Kiállunk a magyarokért, küzdeni fogunk önökért is, és azt kérem, hogy önök is álljanak ki a saját jövőjükért - mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök a legutóbbi megbeszélésén, amelyet román kollégájával, Ilie Bolojannal folytatott, hangsúlyozta, hogy van lehetőség az együttműködésre, amennyiben Románia sikeresen átlépi a jelenlegi nehéz gazdasági kihívásokat.

Ilie Bolojan, a 24. román kormányfő, hangsúlyozta, hogy a román politikai rendszer stabilitása nem csupán a miniszterelnökök, hanem az államfők megbízhatóságán múlik. A román miniszterelnök, aki Nagyváradon született, nemcsak a helyi kultúra és kódrendszer része, hanem egy elkötelezett román hazafi is, aki készen áll arra, hogy harcoljon a nemzeti érdekekért. E mellett szívén viseli a román-magyar együttműködés ügyét, és elkötelezett abban, hogy közös sikereket érjen el a két nép között.

Magyarországon folyamatban van a diskurzus arról, hogy milyen előnyöket hozott Donald Trump győzelme a magyar nép számára - folytatta Orbán Viktor. Hangsúlyozta:

Donald Trump győzelme lehetőséget teremtett arra, hogy egyelőre elkerüljük a világháború kitörését. Emellett sikerült felszámolni a Magyarországgal szembeni politikai diszkriminációt, valamint a paksi erőmű ellen bevezetett gazdasági szankciókat is feloldották. Ennek következtében a beruházások újraéledtek, és az amerikai tőke ismét megkezdte áramlását Magyarországra.

Eddig négy figyelemre méltó beruházás valósult meg a kutatás-fejlesztés területén, és szeptemberben várhatóan három további projektre is sor kerül.

A miniszterelnök kiemelte, hogy a világháború kockázata egyre inkább fokozódik, ezért Magyarországnak fontos feladat a felkészülés arra, hogy sikeresen elkerülje a belépést a konfliktusba.

A korábbi világháború kitörését olyan előjelek előzték meg, mint a nagyhatalmak közötti rivalizálás erősödése, a fegyveres konfliktusok számának növekedése vagy a felerősödő fegyverkezési verseny. Magyarországnak csigavérre, higgadtságra, stratégiai nyugalomra van szüksége - hangsúlyozta, leszögezve, Ukrajnát akkor sem szabad felvenni az Európai Unióba - amivel a háborút is behoznánk - ha egész Brüsszel a feje tetejére áll.

Magyarország diplomáciai és hatalmi befolyásának határai egyértelműek, így a legfontosabb feladatunk a regionális béke fenntartásának elősegítése.

A békés együttműködés érdekében minden lehetséges partnerrel szoros kötelékeket kell kialakítani. Fontos, hogy felkészüljünk a háborúk elkerülésére, amelyhez elengedhetetlen a világ vezető hatalmaival való jó viszony fenntartása.

Arra van szükség, hogy minden nagyhatalom gazdaságilag és anyagilag érdekelt legyen Magyarország sikerében, vagyis senki ne legyen érdekelt Magyarország lerombolásában és meggyengítésében - fejtette ki Orbán Viktor.

Hozzátette, hogy a háborúból való távolmaradás kulcsa abban rejlik, hogy legyen elegendő erőnk saját védelmünkre. Továbbra is akadnak feladatok, annak ellenére, hogy a honvédelmi költségvetés már elérte a 1750 milliárd forintot. Elengedhetetlen, hogy teljes nemzeti konszenzus alakuljon ki arról, miszerint Magyarország nem vonulhat vissza egyik blokkba sem. Tagjai vagyunk a nyugati szövetségi rendszernek, de egyúttal jelen kell lennünk a keleti gazdasági térben is.

A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió határozott lépéseket tett a háború irányába, és még akkor is, ha az Egyesült Államok visszalép, Ukrajna támogatása nem fog megszűnni. Ezzel ellentétben Magyarország világosan kinyilvánította, hogy nem kíván részt venni a konfliktusban.

Az Európai Unió határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy Magyarország politikai irányvonalát a háborúval kapcsolatos ügyekre összpontosítsa, és elvárja, hogy az ország vezetése támogassa Ukrajnát, valamint a brüsszeli döntéshozatali folyamatokat.

Ez a magyar belpolitika mai alapképlete. Mi pedig eldöntöttük, hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedjük kormányra, mert azt akarjuk, hogy Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya legyen - hangoztatta Orbán Viktor.

A kormány képviselője hangsúlyozta, hogy Magyarország számára rendelkezésre álló uniós támogatások felét, összesen tizenkétmilliárd eurót, már sikerült hazahozni. A másik felének megszerzése is biztosra vehető, hiszen amíg az elmaradt pénzek nem érkeznek meg, addig nem lehet elfogadni az új hétéves európai költségvetést, amelynek ratifikálása egyhangú döntést igényel. „Hazahozzuk a pénzt, és nem vagyunk hajlandóak semmiféle engedményre a szuverenitásunkkal kapcsolatban” – szögezte le a politikai vezető.

A kormányfő figyelmeztetett: a Tiszások és a DK szövetsége is visszahozhatja az EU-s forrásokat, hiszen van egy megállapodásunk Brüsszellel. Ennek értelmében cserében támogatni fogják a háborút Ukrajnában, hozzájárulnak Ukrajna európai uniós tagságához, végrehajtják a migrációs paktumot, eltörlik a gyermekvédelmi törvényt, megszüntetik a multikra kivetett adókat, és visszavonják a rezsicsökkentést. Vagyis a szuverenitásunkért cserébe pénzhez jutnánk. Ez az ő lehetőségük. Javaslom, hogy inkább mi hozzuk haza az erőforrásokat.

Beszélt arról is, hogy a magyar nagystratégia alapja az 1920-as évre nyúlik vissza, amikor a történelem szele véglegesen megpecsételte Magyarország sorsát. Ekkor fogadták el azt a döntést, amely szerint az országot gyengének és kicsinek képzelték el ellenségei, akik ezzel a jövőjét is megrendezték: Magyarországot egy szegény és kicsiny állammá akarták redukálni.

Mi azért lépünk a politika színpadára, mert elkötelezettek vagyunk abban, hogy megváltoztassuk a jövőnket. Célunk, hogy Magyarországot egy erős és virágzó nemzetté formáljuk. Ez a vízió a mi nemzetstratégiánk középpontjában áll: egy erősebb, gazdagabb Magyarország megteremtése.

- fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a magyar nagystratégia többek között arra a kulcsfontosságú kérdésre is választ kell adjon, honnan érkeznek az emberek. Nem tervezünk emberimportot; egy családbarát nemzet kialakítása a célunk. Az egész Európai Uniót tekintve Magyarország az, amely a legnagyobb mértékben fektet be a családok támogatásába, beleértve az adókedvezményeket és az otthonteremtési támogatásokat is.

A fiataloknak is kínálnak most egy lehetőséget, hogy az otthonteremtési hitellel a nemzetnek nemcsak kulturálisan, hanem tulajdonosként is részei legyenek, ezzel a családot, a fiatalokat és a nemzetet is erősítik - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Az antiszemita és terrorizmust népszerűsítő rockzenekar kitiltása kapcsán a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország a szabadság és béke szigeteként állja meg a helyét egy zűrzavaros világban. Kiemelte, hogy senkit sem szabad származása vagy vallása alapján bántalmazni, még szóban sem. A Sziget Fesztivál szervezőinek felelőssége lett volna, hogy ne hívják meg ezt a zenekart, ezzel elkerülve, hogy Magyarország ilyen kényes helyzetbe kerüljön – tette hozzá a kormányfő.

Felfedezte, hogy a magyar showbizniszben egy különös jelenség bontakozik ki: az egyik előadó pejoratív módon „véglényeknek” titulálja azokat, akik nem nyerik el a tetszését. Eközben egy másik kolléga a színpadon merényletet színlelve a miniszterelnököt célozza meg, míg egy harmadik pedig antiszemita nézeteket hirdető zenekart hív el fellépésre.

Úgy tűnik, hogy a közelgő választások előtt valami zavaros dolog történt a magyar szórakoztatóiparban.

- kifejtette, hozzátéve, hogy tisztában van vele, mindenki a megélhetésért dolgozik, de a pénz nem lehet ennyire középpontban.

Orbán Viktor bejelentette, hogy új kezdeményezést indítanak: digitális polgári köröket hoznak létre, mivel egyre nagyobb szükség van a digitális térben működő polgári erőre. Céljuk, hogy ellenálljanak a szétrombolás kultúrájának, és pozitív alternatívát nyújtsanak. A miniszterelnök elmondta, hogy az első digitális polgári kört már sikeresen megalapították. E kezdeményezés nem csupán választási szempontból bír jelentőséggel, hanem hosszú távú társadalmi hatásai is lehetnek.

Nekünk, jobboldali, polgári, keresztény konzervatív, nemzeti közösségnek Magyarországon is kezdenünk kell valamit a virtuális térrel. Ma ez ellenséges terület és ez nincs így jól

- jelentette ki. Úgy véli, az utolsó másfél évtizedben jelentős átalakulás ment végbe a világban: a kávézók helyét a webkamerák, a baráti összejöveteleket a fórumok, a személyes beszélgetéseket pedig a chatablakok vették át. Az új valóságban, ha valami nem az internetről indul, akkor szinte biztos, hogy nem valósul meg. Ez a trend végigvonult az egész nyugati világon, és nem lehet rá különösebben magyar sajátosságként tekinteni. Ugyanakkor a magyar társadalomra jellemző a durvaság, a sértegetés, a trollkodás és a digitális erőszak. Azok, akik nyíltan vállalják polgári, nem baloldali, nem progresszív, nem liberális nézeteiket, gyakran támadások célpontjává válnak: gúnyolják őket, méltóságukban sértik, és ez ellen mindenképpen lépéseket kell tenni.

A digitális világban szükség van arra, hogy megalkossuk a szétrombolás kultúrájának alternatíváját. Olyan értékeket kell képviselnünk, amelyek az építkezés, összetartozás és kreativitás jegyében születnek. Ezzel nemcsak a közösségeinket erősíthetjük, hanem egy pozitívabb, inspirálóbb online környezetet is teremtünk, ahol a támogatás és a fejlődés áll a középpontban.

A digitális agresszió elleni küzdelem érdekében korábban megalapították a Harcosok Klubját, ami kétségtelenül fontos kezdeményezés, de nem mindenki számára megfelelő a harci út. Vannak, akik kifejezetten távol akarnak maradni a konfliktusoktól, ezért elengedhetetlen, hogy legyen egy olyan hely, ahol azok is otthonra találhatnak, akik nem kívánnak aktívan részt venni a politikai csatározásokban, de szeretnék hozzájárulni az ország fejlődéséhez. Szükség van egy közösségi térre, egy támogató hálóra, ahol politikai és közösségi védelem található, valamint sok digitális polgári körre – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A migrációs folyamatok révén Közép-Európa új lehetőségek és kihívások színhelyévé válik, amely a jövő kulcselemévé emelkedik.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország nyugati szomszédai visszafordíthatatlanul vegyes társadalmak irányába haladnak, ahol a muszlim közösség aránya folyamatosan növekszik. A nagyvárosok várhatóan belátható időn belül muszlim többséggel bírnak majd, ami lakosságcserét eredményezhet. Kifejtette, hogy Európa továbbra is vonzó célpont marad a migráció számára, és tíz év múlva az akkori miniszterelnök számára kulcsfontosságú feladat lesz a nyugati határok védelme a bevándorlással szemben.

A nyugatiak ösztönrendszerében nem kapcsolódott össze a kereszténység és a nemzeti létezés - folytatta a kormányfő. - Ezzel szemben a magyar alkotmány elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.

Az, hogy képesek vagyunk-e helyet foglalni a világban, ahol élünk, elsősorban rajtunk és a fiatalabb generációkon múlik. Tanítottuk-e őket arra, hogy ha magyarnak vallják magukat, akkor felelősségük van: megóvni mindazt, amink már birtokunkban van, megszerezni azokat a dolgokat, amelyekre szükségünk van, és nemet mondani mindarra, ami valójában nem szolgálja az érdekeinket.

Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország jelenleg még szuverén állam, de ezt a státuszt nap mint nap meg kell védeni. Hangsúlyozta, hogy a szuverén Magyarország azt jelenti, hogy saját értékeink és hagyományaink szerint élünk, nem pedig mások utasításai szerint, elkerülve a migrációval, háborúval és genderkérdésekkel kapcsolatos befolyásokat.

Orbán Viktor, az Európai Bizottság elnökeként, a tagállami és uniós hatáskörök közötti egyensúly helyreállítására helyezné a hangsúlyt. Kiemelte, hogy a korábban elvett jogkörök visszaadása elengedhetetlen lépés lenne. Ezen kívül, a koncentrikus körök modelljének megvalósítása is a tervei között szerepel, amely egy rendkívül összetett diplomáciai folyamatot kíván meg. Ennek célja, hogy Európa különböző szintű együttműködési formákat alakítson ki, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy saját érdekeik mentén fejlődjenek, miközben erősítik a közös európai értékeket.

Célnak azt nevezte, hogy minden nemzet eldönthesse, az európai építmény mely részéhez kíván csatlakozni. Ehelyett dezintegrálódik,

A dolgok egyre romlanak, az alapok meginganak, és feszülnek az összekötő szálak. Nem foglalkozunk azokkal, akiket igazán fontos lenne figyelembe venni – ilyenek a szerbek és más délszlávok. Viszont felvesszük azokat, akikkel nem lenne érdemes együttműködni, mint például az ukránok. Az angolok esetében pedig elengedtük őket, pedig talán nem kellett volna.

- magyarázta. Rámutatott: a konstrukció hibája, hogy nem tudunk olyan európai konstrukciót létrehozni, amelyben minden nemzet ugyanazon a módon érezné magát komfortosan, jól és boldogan.