Túlzottdeficit-eljárás: Brüsszel eddig csupán a magyar kormány javaslatáról nem hozott döntést.
Az őszi európai szemeszter keretében bemutatásra került egy új csomag, amelynek fő célkitűzése a gazdasági stabilitás és fenntarthatóság fokozása, továbbá a zöld és digitális átállás előmozdítása, figyelembe véve a tagállamok sajátos kihívásait. A Bizottság számos, túlzottdeficit-eljárás alá vont tagállami tervet kedvezően bírált el, azonban Magyarország az egyetlen olyan ország, amelynek terve még nem kapott értékelést az Európai Bizottság részéről – áll a testület kedden közzétett közleményében, amely az új uniós gazdasági kormányzási keretről szól.
Az Európai Bizottság által benyújtott őszi csomag az EU gazdasági kormányzásának kerete, a stabilitási és növekedési paktum reformja után az első olyan dokumentum, amely a költségvetési szabályok egyszerűsítésére, a makrogazdasági stabilitás elősegítésére és a fenntartható növekedés támogatására összpontosít.
Az új szabályok központi eleme az egyes tagállamok többéves nettó kiadási pályája, amely a költségvetési fegyelem és a nemzeti felelősségvállalás megerősítését szolgálja.
A reformok során az Európai Bizottság kiemelt figyelmet szentelt a zöld és digitális átállásra, az energiabiztonságra, valamint a társadalmi reziliencia erősítésére. A benyújtott 22 középtávú terv közül 21-et alaposan megvizsgáltak, és ezek közül 20 sikeresen teljesítette az újonnan meghatározott követelményeket.
Magyarország terve azonban továbbra is értékelési fázisban van, mivel azt az október 30-i határidő után, november 4-én tették csak közzé.
A magyar kormánynak azért kellett középtávú strukturális tervet készítenie, mert az államadósság a GDP 73,5 százalékára rúgott év végén, míg a költségvetési hiány 6,7 százalékos volt. Az Európai Bizottság két referenciaértéke a 60 százalékos GDP-arányos adósságszint és a 3 százalékos deficit.
Az Európai Bizottság őszi javaslatcsomagja alaposan kidolgozott ajánlásokat nyújt azoknak a nyolc tagállamnak, amelyek a túlzott hiány eljárás (EDP) keretein belül működnek.
Románia, amely már 2020 óta az EDP (Excessive Deficit Procedure) keretei között működik, újabb ajánlásokat kapott, amelyek a középtávú pénzügyi terveire építenek. Az osztrák és finn költségvetési helyzet alapos elemzése során megállapítást nyert, hogy Ausztria esetében a hiány 2026-ig várhatóan átlépi a GDP 3%-os határvonalát. Ezzel szemben Finnország helyzete kedvezőbbnek tűnik, hiszen ott a hiány 2025-től a megállapított referenciaérték alá süllyedhet.
Ezért csak Ausztria vonatkozásában lehet javasolni az EDP elindítását.
Az Európai Bizottság emellett áttekintette azon tagállamok költségvetési helyzetét, amelyek esetében a 2024 tavaszi jelentés nem javasolta az EDP megnyitását. Csehország, Észtország, Spanyolország és Szlovénia esetében az őszi vizsgálat szerint az előző jelentés megállapításai továbbra is helytállóak. Különösen Észtország és Szlovénia helyzete javult, míg Csehországé és Spanyolországé változatlan maradt. Esetükben a Bizottság továbbra sem tartja indokoltnak az EDP megindítását ezen országok esetében.
A középtávú tervek lényeges szerepet játszanak a tagállamok pénzügyi, reform- és befektetési stratégiáinak kialakításában. Brüsszel álláspontja szerint 20 ország esetében garantált a fenntartható adósságcsökkentés.
Finnország, Franciaország és Olaszország elképzeléseiben a kiigazítási időszak hét évre való kiterjesztése a reformokra és a beruházási kötelezettségek teljesítésére alapozva vált szükségessé.
Az uniós végrehajtó testület továbbá átvizsgálta a 2025-ös költségvetési terv javaslatait, amelyek az új keret végrehajtásának kezdeti lépéseit képviselik. A nyolc euróövezeti tagállam sikeresen megfelelt a költségvetési ajánlásoknak, míg hét ország – Észország, Németország, Finnország, Írország, Luxemburg, Málta és Portugália – nem tudta teljes mértékben teljesíteni az elvárt kritériumokat.
Hollandia esetében a helyzet egyáltalán nem volt kedvező, míg Litvánia kapcsán komoly kockázatok merültek fel.
A balti államokban aggodalomra ad okot, hogy a terveik nem összhangban állnak a brüsszeli ajánlásokkal. A nettó kiadásokra vonatkozó előrejelzések ugyanis túllépik azt a szintet, amelyet a Bizottság megfelelőnek ítél.
A szemeszter őszi csomagjának bemutatása az EU gazdaságának lassú, de mérsékelt fellendülésének időszakában történt, amelyben a közberuházások 2025-re várhatóan jelentősen növekedni fognak, különösen az uniós források, például a Next Generation EU révén - reméli az Európai Bizottság
