Tudományos forradalom: új fénysugár vetülhet egy közel két évszázados rejtély megoldására.
Egy nemzetközi kutatócsoport munkájának köszönhetően sikerült azonosítani azon 1831-es vulkánkitörés helyszínét, amely akkoriban két évre megváltoztatta a Föld klímáját. A grönlandi jégmagokban talált hamuszilánkok elemzése alapján a kataklizmikus esemény kiváltó oka a lakatlan Simushir szigeten elhelyezkedő Zavaritskii vulkán kitörése volt. A kutatók már régóta keresték a két évszázada lezajló események forrását, mivel ez a vulkánkitörés súlyos éghajlati változásokat okozott világszerte, ami terméskieséshez, éhínséghez és járványokhoz vezetett - jelentette a Forbes.com.
A kutatók már régóta sejtették, hogy az 1831-ben kezdődő és két éven át tartó történelmi lehűlés mögött egy hatalmas vulkánkitörés állhatott, amely hatalmas mennyiségű kénes gázt és hamut juttatott a légkörbe. Ez a vulkanikus anyagokból álló felhőréteg képes volt visszaverni a napfényt, ami körülbelül 1 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-csökkenést okozott – ez pedig rendkívül jelentős eltérés a világ szinten. Azonban a kitörés pontos helyszíne mindeddig rejtély maradt.
Will Hutchison, a St. Andrews Egyetem kutatója az Egyesült Királyságban, és a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban publikált tanulmány fő szerzője, kifejtette, hogy a kutatás során jégmagokat nyertek a sarkvidék jegéből. E jégmagokban a megfelelő mélységben található mikroszkopikus hamuszilánkokat elemezték, hogy jobban megértsék a környezeti változásokat és azok hatásait.
A kémiai összetétel azonosítását követően a sarki jégben található mintákat összevetették a Zavaritskii vulkán hamujával.
Nem akartam hinni a szememnek, amikor rájöttem, hogy a számok pontosan ugyanazok.
„Ez egy igazán különleges pillanat volt” – jegyezte meg Hutchison, amikor először felfedezték, hogy a két eltérő helyről származó minta között meglepő egyezés található.
A felfedezés jelentősége messze túlmutat a történelmi rejtélyek megoldásán. A vulkánkitörések helyszíneinek azonosítása kulcsfontosságú, hiszen ez lehetőséget biztosít a kutatóknak arra, hogy feltérképezzék és nyomon követhessék azokat a földrajzi területeket, ahol a legnagyobb eséllyel következhetnek be olyan események, amelyek összefüggésben állnak az éghajlatváltozással. Ezen információk birtokában a tudósok jobban megérthetik a globális éghajlati folyamatokat és felkészülhetnek a jövőbeli kihívásokra.