Trump a katonai erő alkalmazását is fontolóra venné az illegális bevándorlók deportálására.

A megválasztott elnök bevándorláspolitikai főtanácsadója nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kormány katonai eszközöket fog alkalmazni a fogvatartó központok létesítésére, valamint a bevándorlási ügynökök tevékenységének támogatására. Az ilyen nagyságrendű kitelepítési akcióra eddig soha nem volt példa az Egyesült Államok történetében, és várakozások szerint körülbelül 12 millió embert érinthet.

Trump hétfőn a saját közösségi média felületén megerősítette azt a pletykát, miszerint nemzeti szükségállapotot tervez kihirdetni, és 'valamilyen módon' szeretné igénybe venni az Egyesült Államok haderejét a legális okmányokkal nem rendelkező bevándorlók kiutasítására.

A 2023-as statisztikák alapján a dokumentumokkal nem rendelkező migránsok száma már túllépte a 12 milliót.

Az új bevándorlási politika azt tükrözi, hogy az infláció után a migráció volt a második legfontosabb kérdés, amit az amerikai szavazók mérlegeltek a novemberi elnökválasztáson. Ez meglepte a demokratákat, akik inkább az abortuszra és a javuló munkaerőpiaci helyzetre koncentráltak.

A déli határ védelmét felügyelő Harris alelnök nem tudott számottevő eredményekkel szolgálni a migrációs problémák terén, és az olyan választási vitákban és interjúkban is, ahol a migránsok által elkövetett bűncselekmények témája került előtérbe, eszköztelennek bizonyult. Közben a texasi határon illegálisan átlépő bevándorlók száma az előző elnöki ciklus során 85%-kal nőtt.

Óriási 'várakozó központokat' terveznek létrehozni, amelyek több millió ember befogadására lesznek képesek.

Egy korábbi interjújában Stephen Miller, Trump bevándorláspolitikai főtanácsadója - aki az új Fehér Házi stáb helyettes főnöke lesz - azt mondta, hogy katonai erőforrásokat fognak felhasználni "hatalmas fogdák építésére", hogy a migránsok ott várakozzanak, amíg az ügyük előre halad. A létesítményeket a Nemzetbiztonsági Minisztérium üzemeltetné. Arról nem beszélt, hogy a határok védelmére a hadsereget vagy a Nemzeti Gárdát is bevetnék.

Miller álláspontja szerint a menedékjogi kérelmek csökkentésének érdekében a közegészségügyi vészhelyzeti felhatalmazás alkalmazása szükséges, hasonlóan ahhoz, ahogyan azt a Trump-adminisztráció tette a Covid-19 világjárvány során.

A kérdés, hogy a többmillió ember fogva tartásának, ellátásának és egészségügyi szolgáltatásának finanszírozása és a szükséges személyzet biztosítása mekkora terhet róna a kormányra, még mindig megválaszolatlan. Az új elnök csapata azt hangoztatja, hogy átfogó tervet dolgoztak ki a kitoloncolások drámai mértékű növelésére, amelyhez nem szükséges új jogszabályokat bevezetni a kongresszuson. Emellett arra is számítanak, hogy sok érintett inkább a hazájuktól való önkéntes távozást választhatja, mintsem hogy hosszú időt töltsön el egy elzárt, külvilágtól távoli helyen.

Egyidejűleg a jogi kihívásokra is készülnek, figyelembe véve, hogy Trump első mandátuma alatt a helyi és szövetségi bíróságok széles körben akadályozták a deportálási intézkedéseket. A bíróságok elsősorban a kísérő nélkül érkező fiatalok és a gyermekes családok védelmét helyezték előtérbe.

Van-e jogosultsága az elnöknek ilyen lépések megtételére?

Az Alkotmány lehetőséget biztosít a Fehér Háznak, hogy saját megítélése alapján kihirdessen nemzeti vészhelyzeteket, ezzel párhuzamosan pedig átcsoportosíthassa a korábban megszavazott költségvetési kereteket. Donald Trump első ciklusa során például jelentős mértékben, a Kongresszus által jóváhagyott keretnél jóval nagyobb összeget fordított a déli határfal építésére.

A katonaság bevetése hazai ügyekben erősen vitatható kérdés. Az 1878-ban elfogadott Posse Comitatus törvény világosan megtiltotta a hadsereg alkalmazását a belföldi rendfenntartás érdekében, azonban az idő múlásával ez a szabályozás bizonyos mértékben megszólalásra késztette a jogi kereteket. A Pentagon rendszerint tartózkodik attól, hogy katonai erőt vet be belső konfliktusok kezelésére, ugyanakkor a törvényhozás jogi lehetőségekkel rendelkezik a korlátozások feloldására, amennyiben a nemzetbiztonság vagy a közérdek súlyosan veszélybe kerül.

Egy figyelemre méltó példa erre 1981-ből származik, amikor a növekvő kábítószerkereskedelem megfékezésére átmenetileg katonai erőket hívtak segítségül. Hasonlóképpen történt, amikor Ronald Reagan elnök úgy döntött, hogy a légierő tisztjeit is mozgósítja a 11,000 repülésirányító sztrájkjának letörésére. E döntés hátterében az a megfontolás állt, hogy az ország légi közlekedésének leállása komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentett.

Aligha kétséges, hogy a republikánusok, akik dominálják a Kongresszust, nem fognak akadályozni Trumpot abban, hogy a hadseregre támaszkodjon a menekültáradat megfékezésében. A Kongresszus keményvonalas tagjai máris kifejezték támogatásukat a tömeges deportálás politikája mellett. Például Tommy Tuberville alabamai szenátor hétfőn az X platformon nyilvánosan jelezte, hogy helyesli a hadsereg bevonását ebbe az erőfeszítésbe, hangsúlyozva, hogy Trump "teljesen egyetért" az irányvonalával.

Valamivel óvatosabban szólalt meg James Lankford oklahomai republikánus szenátor, aki szerint a hadsereg "nyilvánvalóan nem bűnüldöző szerv, de előbb látnom kell, hogy mi lesz az eljárás" - mondta. Lankford a republikánusok vezető tárgyalója volt egy kétpárti bevándorlási megállapodásban, ami nem ment át a Szenátuson.

Riadalom és tiltakozás a bevándorlók szószólóinak körében

"Trump megválasztott elnök disztópikus fantáziái mindenkit megrémítenek, legyen szó bevándorlóról vagy bennszülöttről" - reagált az új bevándorlási politikára Karen Tumlin, a Justice Action Center nevű jogvédő iroda vezetője, aki szerint a tervezet minden bizonnyal jogellenes.

Robyn Barnard, a Human Rights First igazgatója figyelmeztetett, hogy a következmények rendkívül súlyosak lesznek. "Családok fognak szétszakadni, és számos vállalkozás kerülhet olyan helyzetbe, hogy létfontosságú munkatársak nélkül marad" - nyilatkozta. "Országunknak évekbe telhet, mire képes lesz összeszedni a szétzilált darabokat." Érdemes megjegyezni, hogy a legfrissebb felmérések alapján az illegális migránsok az összes amerikai munkavállaló körülbelül 5%-át teszik ki, és a munkavállalók többsége olyan szektorokban tevékenykedik, ahol nehéz helyi munkaerőt találni.

A kongresszusi demokraták szintén hitetlenkednek a tervek hallatán, és az állítják, hogy egy ilyen lépés megsérti a már említett szövetségi törvényeket, amelyek tiltják a katonaság amerikai földön való alkalmazását.

Itt érkezik a Határcár!

Donald Trump már bejelentette, hogy más ügynökségekből is tisztségviselőket fognak áthelyezni a határvédelmi hatóságokhoz, és ezt a folyamatot Thomas (Tom) Homan irányítja majd, mint a deportálásokért felelős adminisztrátor.

Homant sokan 'Határcárként' is emlegetik és a gűnynevet saját maga is használja, emlékeztetve arra, hogy az első Trump-adminisztráció idején ő volt a migráns családok szétválasztásának erőteljes támogatója.

Hétfői X-bejegyzésében Homan ismét felhívta a figyelmet az 'alien' bevándorlók által elkövetett bűncselekményekre, és hangsúlyozta, hogy a tömeges deportálások szükségessége most különösen sürgetővé vált.

A Határcár csapata ambiciózus terveket sző, amelyek nem csupán a déli határsávra korlátozódnak. Céljuk, hogy az intézkedéseket kiterjesszék az ország egész területére. Ennek érdekében alaposan átvizsgálják az Egyesült Államok különböző részein élő, közelmúltban érkezett személyeket, akik nem rendelkeznek a szükséges bizonyítékokkal arra vonatkozóan, hogy már legalább két éve tartózkodnak az országban.

A terv másik fontos eleme, hogy leállítják az útlevelek és társadalombiztosítási kártyák kibocsátását az amerikai földön született csecsemők számára, ha szüleik nem rendelkeznek megfelelő okmányokkal. (Egy ilyen lépés várhatóan alkotmányellenesnek fog bizonyulni, mert a XIV. módosítás szerint állampolgárságot szerez az, aki az Egyesült Államokban látta meg a napvilágot, függetlenül szülei jogállásától.)

Homan már 2023 óta Trump migrációs tanácsadójaként tevékenykedett, és elfogadta, hogy a második ciklusban ismét részt vesz, hogy „segítsen megszervezni és lebonyolítani az ország történetének legnagyobb léptékű deportálási akcióját”.

Mexikó is dühbe gurul majd.

A kérdéskört elemzők szerint biztosra vehető, hogy Mexikó nem fogja elfogadni, hogy tömegével zúdítsák rá vissza azokat a menekülteket, akik szerte Dél-Amerikából keltek át az országon, hogy eljussanak az amerikai határig.

Az emberi jogok védelmezőjeként ismert új mexikói elnökasszony, a novemberben hivatalba lépett Claudia Sheinbaum az elsők között beszélt telefonon az újraválasztott amerikai elnökkel, és emlékeztette, hogy országa eddig is mindent megtett a menekültáradat visszatartására. Trump mégis 25%-os adó kivetését helyezte kilátásba a mexikói termékekre, ha a menekültáradat nem csökken.

Ez a közép-amerikai ország gazdaságára nézve felmérhetetlen következményekkel járna, hiszen exportjának körülbelül 80%-a az Egyesült Államok felé áramlik.