A müncheni Tisza Szigetek találkozóján számos figyelemfelkeltő téma került szóba, amelyek közül a Trianon melletti méltatás és az adózáshoz kötött szavazati jog különösen bicskanyitogató kijelentéseknek számítanak. A résztvevők szenvedélyesen vitatták meg
Megdöbbentő és egyedi nemzetpolitikai elképzeléseket osztottak meg a müncheni Tisza Szigetek találkozóján – számolt be a legfrissebb posztjában a Tűzfalcsoport. A blog különös figyelmet fordított az augusztus 30-án és 31-én megrendezett Nemzetközi Tisza Szigetek találkozóra, ahol olyan kiemelkedő előadók léptek fel, mint Kéri László és felesége, Petschnig Mária Zita, Kátai István színművész, aki az erdélyi Kossuth Tisza Sziget tagja, valamint Gáspárik Attila. Az esemény célja a közösségi összefogás és a nemzeti identitás erősítése volt, mely új perspektívákat nyitott meg a résztvevők számára.
A Tűzfalcsoport felhívja a figyelmet: Kátai István, aki az "első erdélyi Tisza Sziget" létrehozója, valamint a Magyar Péter által életre hívott "alternatív Tusványos" megálmodója és megvalósítója, emblematikus alakja a közösségi rendezvényeknek. Gáspárik Attila pedig Magyar Péter egyik kiemelkedő erdélyi szövetségese, aki szintén jelentős szerepet játszik a helyi kulturális élet alakításában.
- emeli ki az összefoglaló.
Gáspárik hosszan kifejtette nézeteit a külhoni magyarok szavazati jogával kapcsolatban, és felvetette a kérdést: "Ha nem járulsz hozzá az adókhoz, akkor miért van jogod szavazni? Milyen kapcsolatod van ehhez?" Ezen kívül a nemzetállam koncepcióját sem kímélte. Véleménye szerint egy valódi nemzetállamban nem létezhetnek kisebbségek: "Ha Románia valóban nemzetállamot akarna építeni, akkor nekünk, erdélyi magyaroknak, két lehetőségünk lenne: vagy itt maradunk Németországban, ahol esetleg mosogatunk az olasz barátainknak, vagy elmegyünk Magyarországra, és végig azt kell hallgatnunk, hogy 'Ja, az a román, de ő nem lop'."
Gáspárik Attila eszmefuttatásában kitért a magyar irodalom két nagy alakjára, Márai Sándorra és Wass Albertre is. Előbbiről megjegyezte, ugyan világszinten elismert a munkássága, de úgy véli, csak egy "jó közepest" érdemelne meg. Ezután tért ki Wass Albertre, aki szerinte "tényleg nem egy jó író", a hozzá kapcsolódó jelenség igazából nem róla, hanem a mögötte meghúzódó antiszemitizmusról szólt.
- részletezte.
Kiderült, hogy Gáspárik nem éppen a legnagyobb rajongója az erdélyi Kossuth-díjasoknak. „Olyan emberek kapták ezt a kitüntetést, akiknek a hátterét egy jól felszerelt újság szerkesztősége is alig tíz perc alatt képes lenne kideríteni. Tudtuk, miért részesültek elismerésben, de az, hogy mit tettek előtte, hogy megérdemeljék ezt a díjat, már kérdéses” – utalt a dologra.
