A tények világosan mutatják: Közép-Európát viharos hullámok ostromolják, ám a magyar gazdaság szigetszerűen védi magát a zűrzavaros körülményektől - Mandiner.

Szlovákia mellett Csehország gazdasága is még valamilyen mértékben stabilnak tűnik, de sötét felhők gyülekeznek Prága egén. A cseh gazdaság ugyanis nagymértékben függ az egykori nemzeti büszkeségtől, a jelenleg német kézben lévő Škoda gyártól. A Volkswagen birtokában lévő autógyár 2024-re már visszaeső eladásokról számolt be, ami komoly aggodalomra ad okot. A Németországgal szoros kapcsolatban álló cseh gazdaság érzékenyen reagál a szomszédos országban tapasztalható recesszióra, amely már két éve tart, és a nyugat-európai ipar gyengülése Csehországot is hátrányosan érinti. A fogyasztói bizalom is csökkenő tendenciát mutat, és a novemberben elfogadott nyugdíjreform, amely 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, szintén nem sok jót ígér a jövőre nézve.

Lényeges téma, hogy milyen következményekkel járhat a közelmúltban bejelentett cseh döntés, miszerint az ország idén teljes mértékben megszabadul az orosz olajtól. Eddig a cseh olajigény körülbelül 50%-át a Barátság vezetéken keresztül, orosz forrásokból fedezték.

Továbbá az Olaszországból érkező vezetéken keresztül várhatóan magasabb áron juthat hozzá az ország az olajhoz, ami felveti a kérdést: milyen következményekkel jár ez a gazdaság számára?

Horvátország gazdasági helyzete még mindig viszonylag stabilnak tűnik, de a jövőre és 2025-re vonatkozó előrejelzések csökkenő növekedést valószínűsítenek. Az emberek mindennapjaikat egyre inkább megnehezítik az emelkedő árak, amelyek súlyos terheket rónak rájuk. 2024 végén az infláció drámai növekedésnek indult, ami széleskörű elégedetlenséget váltott ki a lakosság körében. Január végén egy civil kezdeményezés bojkottot hirdetett, amelynek eredményeként számos bolt kasszasorai üresen maradtak. Ez a lépés jelentős következményekkel járt: a tranzakciók száma 44%-kal, míg az eladások összértéke több mint 50%-kal csökkent.

Sebestyén Géza úgy látja, ha a régiós adatokat nézzük, akkor egyértelműen kitűnik a magyar gazdaság ereje. A legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcs is nálunk a legalacsonyabb a szomszédjaink közül, a mi 15 százalékunkkal szemben a románok 41,5 százaléka, az ukránok 54,7 százaléka, a szlovákok 25 százaléka, az osztrákok 55 százaléka áll.

"A románok korábban még egy hajszálnyival előttünk jártak, de a legújabb megszorítások és a bérbefagyasztások következtében a helyzet hamarosan megváltozik. A 65 év felettiek jövedelme régiós szinten kedvezőnek számít, köszönhetően a nyugdíjak folyamatos emelésének és a 13. havi nyugdíj visszaállításának. A magyar mutatók a litván, észt, lett, cseh, lengyel, szlovén és szlovák jövedelmeket is felülmúlják. Emellett a magyarok életminőségét pozitívan befolyásolja, hogy az országunkban a lakossági gáz és áram ára a legalacsonyabb." – mondta az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.