Teljes titokban a kormány egy újabb jelentős lépést tett az orosz gázról való függetlenedés irányába.
Magyarország új gázforrásokat keres: Türkmenisztán lehet a következő partner, miközben több hosszú távú szerződést is kötött nyugati cégekkel - írta meg a TRT. A héten már egy francia céggel, a hónap elején pedig a Shell-lel kötött beszerzési megállapodást a magyar kormány.
Magyarország fontolgatja, hogy földgázt vásároljon Türkmenisztánból - jelentette be Stifter Ádám keleti kapcsolatokért felelős államtitkár asgabati látogatása során.
Az energetikai szektorban Türkmenisztánra mint stabil és megbízható partnerre tekintünk. Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy különböző forrásokból biztosítsa földgázellátását, így különös figyelmet fordítunk Türkmenisztánra. Reményeink szerint ez a közép-ázsiai ország nemsokára Európa, azon belül pedig Magyarország egyik fő gázszállítójává lép elő.
- mondta az államtitkár.
Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég bejelentette, hogy Magyarország aláírta történetének leghosszabb távú cseppfolyósított földgáz-vásárlási szerződését a francia Engie vállalattal.
A 2028-tól 2038-ig tartó megállapodás keretében összesen 4 milliárd köbméter gázt szállítanak majd az országba.
Szeptember elején Magyarország a brit Shell céggel is szerződést kötött évi 2 milliárd köbméter gáz szállítására 10 éves időtartamra. A szállítások 2026-ban kezdődnek, és Csehországon és Németországon keresztül valósulnak meg.
Eddig a tengerparttal nem rendelkező Magyarország és Szlovákia, amelyek függnek az orosz vezetékes gázszállítástól, ellenezték az orosz energiaforrások elhagyását. Budapest bejelentése a türkmén gázimport lehetőségéről azonban a diverzifikáció iránti igényt jelezheti.
Magyarország 2036-ig érvényes szerződést kötött a Gazprommal, amelynek keretében évi 4,5 milliárd köbméter földgázt vásárol. Ezzel szemben Szlovákia szintén fenntartja az orosz vezetékes gázbeszerzést, de jelentősen kisebb mennyiségben, havi körülbelül 50 millió euró értékben.
Bár nem közvetlenül érkezett Magyarországra, a türkmén gáz nem ismeretlen a hazai energiaimport történetében. Az 1990-es évek folyamán nem Türkmenisztánból, hanem az orosz-ukrán tranzitrendszeren keresztül jutott el hozzánk a türkmén eredetű földgáz. Ez a gáz a Central Asia-Center nevű vezetéken keresztül érkezett Oroszország területére, majd onnan az ukrán Bratstvo (Testvériség) hálózatán keresztül, Szlovákián át folytatta útját Magyarország irányába.
Fizikailag vegyült az orosz gázzal, azonban az elszámolások során világosan elkülönítették a források arányát, hiszen a türkmén gáz ára általában alacsonyabb volt.
A Gazprom, az orosz energiaóriás, felvásárolta a türkmén exportot a türkmén-orosz határon, majd különböző ukrán közvetítőcégeken, mint például az Iterán és később az Eural Trans Gason, keresztül forgalmazta tovább. Ezek a cégek innovatív barterügyletek és kedvezőbb árak alkalmazásával próbálták elnyerni a közép-európai piacok bizalmát.
Magyarországon a MOL mellett több magáncég is részt vett az ilyen importban, például Vitézy Tamás Eurobridge nevű vállalata, amely a Gazpromnál kedvezőbb feltételekkel szerzett be gázt. Ezek az ügyletek az 1990-es évek végéig viszonylag kis volumenben, de rendszeresen zajlottak, és a 2000-es évek elején a svájci Bothli Trade, illetve az ukrán kapcsolatokkal rendelkező Eural Trans Gas vette át a szerepet. A "türkmén gáz" tehát elsősorban kereskedelmi kategória volt: olcsóbb, közép-ázsiai eredetű gáz, amely ugyanazon szovjet örökségű vezetékrendszeren jutott el Magyarországra, mint az orosz export, de más elszámolási konstrukcióban.
A legújabb diverzifikációs intézkedések hátterében állhat, hogy az Európai Bizottság bejelentette: 2027-re kötelezővé tennék az orosz energiaimportról való leválást. Ezen felül a közeljövőben büntető vámok bevezetésével is számolni lehet a földgáz és olaj behozatalára vonatkozóan.
