Takács Péter: A magasan képzett egészségügyi szakdolgozók képesek önállóan is ellátni orvosi feladatokat.

A magasan képzett egészségügyi szakdolgozók a jövőben önállóan, saját jogon is elláthatnak olyan tevékenységeket, amelyeket eddig kizárólag orvosi diplomával lehetett végezni - jelezte a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára kedden, a Debreceni Egyetemen (DE) rendezett Fórum az ápolásról című konferencián.

Takács Péter a "Változások a szakdolgozói életben" című előadásában rávilágított a legutóbb megjelent kormányrendelet jelentőségére, amely új kereteket ad a szakdolgozók integrálásának folyamatában. Ez a jogszabály lehetővé teszi, hogy a rendkívül jól képzett, egyetemi szintű végzettséggel rendelkező szakdolgozók könnyebben helyet találjanak az egészségügyi ellátórendszerben. Ezen szakemberek tudása és szakmai felkészültsége jóval meghaladja az eddigi feladataik körét, ami új lehetőségeket nyithat meg a rendszer számára - számol be az MTI.

Az államtitkár hozzátette: szakmacsoportonként fognak mindenkit besorolni, hogy milyen tevékenységre jogosultak önállóan saját működési engedélyük száma alapján. Például

azt meghosszabbíthatja egy emelt végzettséggel rendelkező szakdolgozó is - emelte ki.

Eddig 645 személy részesült emelt szintű képzésben a hazai egyetemeken, és közülük 552-en jelenleg is kiterjesztett hatáskörű ápolóként (APN-ként) tevékenykednek különféle szakterületeken. Takács Péter hangsúlyozta, hogy a rendszer nemcsak költséghatékony, hanem hozzájárul a betegelégedettség növeléséhez is, és csökkenti az intézeti várakozási időt.

az egészségügyi államtitkár optimistán nyilatkozott a jövőbeni fejlesztésekről. Meglátása szerint a folyamatos képzési programok révén jelentősen növekedhet az emelt szintű képzésben részt vevő szakemberek száma. Azt emelte ki, hogy az ellátórendszer működése érdekében legalább két-háromezer magasan képzett szakdolgozóra van szükség, és ha a mentőtiszteket is figyelembe vesszük, ez a létszám akár meg is duplázódhat. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az egyetemek és az egészségügyi intézmények együttműködése kulcsfontosságú a célok elérésében, és biztos benne, hogy így sikerül majd megteremteni a szükséges szakembergárdát a jövőbeni ellátás biztosításához.

A skandináv modell szerint egy év alatt egy beteg csupán 3-4 alkalommal találkozik orvosával, míg Magyarországon ez a szám eléri a 12-t. Ennek hátterében az áll, hogy Skandináviában egy rendkívül átfogó egészségügyi rendszer működik, amely lehetőséget biztosít a szakdolgozók számára különféle diagnosztikai és terápiás eljárások alkalmazására, melyek a közép-kelet-európai térségben még nem elérhetők - magyarázta Takács Péter. "Ezen a téren jelentős előrelépéseket tervezünk" - tette hozzá.

Az államtitkár az előadásában fontos lépésnek nevezte a szakdolgozók anyagi megbecsülését. "Egy társadalom ki kell, hogy tudja fejezni anyagi értelemben is megbecsülését a szakdolgozók irányába, az elmúlt évek kormányzati bérintézkedései ezt a célt szolgálták.

Emlékeztetett arra, hogy 2016 óta zajlott egy bérfelzárkóztatási folyamat az egészségügyi szektorban, és a COVID-19 világjárvány idején egyedülálló mértékű orvosi béremelésre került sor. Ekkor gyakorlatilag drámai módon, körülbelül háromszorosára növelték az orvosi fizetéseket. Ez a lépés azonban azt eredményezte, hogy a szakdolgozói és orvosi bérek közötti eltérés jelentősen megnövekedett.

amelynek az éves forrásigénye 240 milliárd forint - sorolta. Kitért arra is, hogy szakdolgozói bértáblát állítottak fel, ami egy sokkal rugalmasabb bérezést tesz ez lehetővé, elismerve a szakdolgozó képzettségét, többlet feladatait.

Takács Péter szerint a másik fontos lépés, hogy vonzóvá tegyék a szakmát, egyfajta szakmai kihívást teremtsenek a fiataloknak. Ezt szolgálja egyebek mellett az áprilisi kormányrendelet, amely keretet ad, hogy a szakdolgozók milyen tevékenységeket végezhetnek önállóan, saját jogon az egészségügyben.

Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke a tanácskozás során emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években megvalósított egészségügyi integráció révén létrejött Magyarország egyik legnagyobb betegellátó intézménye Debrecenben. Évente több mint négymillió fekvő- és járóbeteget szolgálnak ki hatvan különböző szakterületen, több mint háromezer ágy áll rendelkezésre a gyógyításra.

A professzor kiemelten fontos feladatnak nevezte az egyetemi szintű ápolóképzést, amelyben élen jár az egyetem egészségtudományi kara. Példaként említette, hogy a központ sürgősségi klinikáján tavaly több mint 150 ezer beteget láttak el, s ebben az orvosok mellett nagy szerepük volt a magasan képzett szakdolgozóknak.

Móré Mariann, az egészségtudományi kar dékánja hangsúlyozta, hogy a kiterjesztett hatáskörű ápolói képzésben résztvevők számára elengedhetetlen a tudás megszerzése mellett az innovációs készségek fejlesztése, a helyes attitűd kialakítása, valamint az autonóm döntéshozatal és a felelősségvállalás.