Szijjártó Péter kijelentette: nem támogatjuk a személyek ellen irányuló szankciók további érvényesítését.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Washingtonban bejelentette, hogy Magyarország nem támogatja az orosz és belorusz személyek ellen irányuló szankciók meghosszabbítását az európai uniós külügyi tanács ülésén. Az okok között említette, hogy szükséges időt biztosítani az amerikai-orosz tárgyalások számára, továbbá hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság már korábban is megszegte egyik kötelezettségvállalását. Az MTI tudósítása szerint Szijjártó szavai a nemzetközi politikai helyzet összetettségére is rávilágítottak.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium legfrissebb közleménye szerint a tárcavezető az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval tervezett találkozója előtt kifejtette véleményét arról, hogy az európai liberális politikai vezetők egyértelműen arra törekednek, hogy Ukrajna továbbra is harcoljon. Úgy véli, hogy e politikai körök nyomást gyakorolnak az ukrán elnökre, hogy folytassa a konfliktust. "Azt persze nem tudom megítélni, hogy mennyire erős a nyomás, de az biztos, hogy a liberális politikai eliten belül folyamatosan inspirálják és bátorítják az ukrán elnököt a háború folytatására" – hangsúlyozta a tárcavezető.

Ezt követően bejelentette, hogy a következő hétfőn összeül az európai uniós külügyi tanács, amelynek keretében jelentős nyomás nehezedik a magyar kormányra az orosz és belorusz egyének ellen irányuló szankciók meghosszabbításával kapcsolatban. Érdekes módon, ezek a szankciók csupán március 15-én járnak le, de a döntésnek március 10-ig meg kell születnie.

Látható azonban, hogy Európa háborúpárti politikusai rohannak előre, s próbálnak nehézséget okozni a béketeremtésben, folyamatosan olyan döntéseket kívánnak meghozatni villámgyorsan Brüsszelben, amelyek akadályozni tudják a béketeremtési folyamatot

- kifejtette a véleményét, majd hozzátette, hogy "nem értünk egyet azzal, hogy hétfőn a személyek szankciós rezsimjét hat hónappal megújítjuk".

Ennek indoklásaként azt említette, hogy van idő március 10-ig, ameddig döntést kell hozni a szankciók meghosszabbításáról, és időt kell adni az amerikai-orosz tárgyalásoknak, ezért fontos megakadályozni minden olyan döntést, amely akadályozhatja a sikert.

Emellett hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság legutóbbi nyilatkozatában négy konkrét garanciát biztosított a kormánynak a Magyarország energiaellátásának védelméről Ukrajnával kapcsolatban. Azonban ezek közül már egy ígéretet megszegtek.

Kiemelte, hogy a brüsszeli intézmény elkötelezte magát az ukrajnai gáztranzit újraindításának elősegítése mellett, és ezt Magyarország részvételével kívánják megvitatni. "Ehhez képest mi nem kaptunk meghívót az egyeztetésre, hiába kértük, csupán a szlovákokat és az ukránokat invitálta az Európai Bizottság" - fejtette ki.

"Tehát már egy ígéretet, egy garanciára tett ígéretet a négyből megszegtek" - jelentette ki.

Hétfőn nem fogunk beleegyezni a személyekre vonatkozó szankciós rezsim meghosszabbítására. Van időnk március 10-ig, addig figyelemmel kísérjük az orosz-amerikai tárgyalások alakulását, és megnézzük, milyen döntés válik szükségessé.

- összegzett.

Szijjártó Péter kritikát fogalmazott meg az európai vezetés által javasolt, körülbelül húszmilliárd eurós támogatási csomaggal kapcsolatban, amely Ukrajna segítésére irányul. E szerint a javaslat célja, hogy az ország elkerülhesse egy esetlegesen számára kedvezőtlen megállapodás megkötését, amely a béketárgyalások során merülhet fel.

"Ezért kijelentjük, hogy ezt a javaslatot nem tudjuk támogatni, tehát hétfőn sem fogunk érte felelősséget vállalni. Nem áll szándékunkban hozzájárulni ahhoz, hogy az európai polgárok adófizetéseiből húszmilliárd eurót most arra költsenek, hogy Ukrajna továbbra is folytassa a háborús tevékenységeit" - figyelmeztetett.

A miniszter kifejtette, hogy Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésével a békepárti tábor nagyot nyert, mivel ennek nyomán sikerült többségbe kerülni és átvenni a kezdeményezést a világpolitikában.

Ez a helyzet azonban azt vonja maga után, hogy a háborúpártiak hangos tiltakozásba kezdtek, és újra ki kellett lépniük a nyilvánosság elé, világosan megfogalmazva álláspontjukat. Jelenleg úgy merül fel a kérdés, vajon a háborúpártiak, akiket főként liberális európai politikai vezetők irányítanak, képesek lesznek-e megakadályozni, hogy Donald Trump békét hozzon Ukrajnába.

- fejtette ki.

"Szeretnénk egy békés jövőt, de sajnos egyértelmű, hogy Európa háborús politikai vezetői még mindig nem hajlandók lemondani a konfliktusok melletti elköteleződésükről, és folyamatosan próbálják megakadályozni Donald Trump békeajánlatait. Véleményem szerint azonban most van a legnagyobb esély a megoldásra, hiszen az Egyesült Államok és Oroszország közötti legmagasabb szintű konzultációk elkezdése új reményt ad a béke elérésére."