A beérkező adatok minősége és a késlekedő kifizetések folyamatosan figyelemmel kísérhetők – Mezőhír.

A mezőgazdasági termékpiacok szervezésére vonatkozó 2015. évi XCVII. törvény módosításai mostantól hatályosak, és jelentős változásokat hoznak a termelők és a szakmaközi szervezetek számára. Az új szabályozás a termelés kockázatainak megosztására és a termékértékesítési számlák 30 napon belüli kiegyenlítésére összpontosít. A módosítások értelmében a hibás szaporító- vagy hízóalapanyagok esetében az integrátoroknak is felelniük kell, akárcsak a felvásárlóknak a késedelmes kifizetésekért. A jogszabály szigorú szankciókat helyez kilátásba, ami komoly likviditási nehézségeket okozhat a felvásárlók számára, ha nem tudják maradéktalanul teljesíteni a feltételeket.

2025. január 1-jétől új szabályozás lép életbe, amely lehetővé teszi a 30 napon túli késedelmes kifizetések szankcionálását a gazdálkodók irányába. Emellett, bizonyos körülmények között, azok a felvásárlók, akik nem teljesítik a termelők kifizetését, elveszítik a felvásárlási jogukat. A törvénycsomag célja a termelési és teljesítési folyamatok során felmerülő kockázatok megfelelő megosztása is. Továbbá, a termelők érdekeinek védelme érdekében az ágazati szakmaközi szervezetek mintaszerződéseket alakíthatnak ki, amelyek elősegítik a bevált gyakorlatok széleskörű elterjedését.

A szabályok megsértése kemény szankciókkal sújtható. Az előírt feltételek betartása viszont likviditási gondokat okozhat a felvásárlók oldalán, akiknek szintén el kell(ene) érniük, hogy a vevőik 30 napra fizessenek. A jelenlegi gyakorlatban nem ritka a 60 napra vagy még többre történő számlakiegyenlítés, így a terméklánc több pontján is bekövetkezhetnek fizetési csúszások. Ugyanakkor egyik félnek sem érdeke egy alapvetően jól működő partneri kapcsolat felrúgása emiatt. Az alábbi szabályok így vélhetően az elmérgesedő kapcsolatokban adnak egy vezérfonalat a problémakezeléshez, de mindenképpen körültekintőbb szerződéskötésekhez vezetnek.

Amennyiben a szerződő felek a mezőgazdasági szerződésben folyamatos teljesítésben állapodnak meg, akkor a fizetési határidő a tárgyhónapot követő 30. nap lehet, de a vevőnek a tárgyhónapot követő 5. napig már legalább a számlában szereplő összeg 30%-át ki kell egyenlítenie. Amennyiben ez határidőre nem sikerül, a vevő legalább a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni.

A szerződő felek az adott szektorban elismert szakmai szövetség által jóváhagyott, valamint a miniszter által megerősített – fizetési határidőket tartalmazó – mintaszerződés keretein belül eltérhetnek a fent említett határidőkre vonatkozó szabályozástól, de kizárólag "lefelé" módosíthatják azokat. Amennyiben a megadott határidők nem teljesülnek, ágazati felügyeleti bírságot lehet kiszabni, amely a meg nem fizetett összeg tíz százaléka, de minimum egymillió forint, és ez a felelős vállalat vezetőjén is behajtható.

Mezőgazdasági termékek nagykereskedelmét vagy feldolgozását végző vállalkozásnak nem lehet tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője az, aki korábban tulajdonosa vagy vezetője volt egy olyan cégnek, amelyik a végelszámolás/felszámolás kezdetén a vállalkozás vagyonát meghaladóan vállalt kötelezettséget mezőgazdasági termékek vásárlására.

A gyümölcs- és zöldségágazatok, valamint a sertés- és baromfihús szektorok vonatkozásában fontos, hogy a kockázatmegosztásra vonatkozó rendelkezések szerepeljenek azokban a szerződésekben, amelyeket a gyümölcsök esetében a betakarítás évét megelőzően, illetve az állatok betelepítése vagy tenyésztésbe vétele előtt kötnek.

A termeltetői szerződésekben a kikötések széleskörűen kiterjednek.

Ágazatfelügyeleti bírság szabható ki, a vevő nem teljesíti a fenti feltételeket. Ennek mértéke legalább tízezer, legfeljebb tízmillió forint lehet, de nem lépheti át a vevő előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százalékát.