A tudomány sokszínűsége lenyűgöző világot tár elénk, ahol a különböző területek és megközelítések együttesen formálják meg a valóság megértését. Minden egyes tudományág egyedi színfolt a tudás palettáján: a fizika a természet törvényeit kutatja, a biológi
Kétszáz évvel ezelőtt, 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlés történelmi pillanathoz érkezett, amikor gróf Széchenyi István merész javaslatot tett. Felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapításához, ezzel utat nyitva a magyar tudományos élet új korszakának. A gróf kezdeményezését más főnemesek is támogatták, jelentős összegekkel hozzájárulva a társaság létrejöttéhez. A királyi szentesítés és az országgyűlési határozat megszületésével 1830-ban elkezdhette működését a Magyar Tudós Társaság, amely 1840-ben felvette a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nevet. Az akadémia születésnapját, amely a magyar tudomány ünnepe is egyben, az MTA már 1997 óta megörökíti, de hivatalos ünneplésére 2003 óta minden év november 3-án sor kerül.
A fentiek szellemében idén ünnepeljük a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának kétszázadik évfordulóját, amely különleges alkalmat teremt a tudományos közösség számára. E jeles évforduló jegyében a megszokott május eleji közgyűlést követően egy gazdag programsorozat indult, amely egész évben várja az érdeklődőket. A "Sokszínű tudomány" című rendezvény keretében számos változatos program, köztük előadások, konferenciák, kiállítások, koncertek és könyvbemutatók kapnak helyet, ahol a külhoni magyar tudomány képviselői is bemutatkoznak. A május végéig tartó eseménysorozat nyitó rendezvényén Freund Tamás, az MTA elnöke kiemelte a határokon átívelő magyar tudományos együttműködés jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia célja a nemzetegyesítés elősegítése, amelyhez elengedhetetlen a bel- és külföldi magyar tudományos közösségek közötti szorosabb együttműködés. E közös identitás megerősítésében a magyar nyelv és a magyar kultúra gazdag öröksége játszik kulcsszerepet, melyek a tudományos eredmények gyarapítására és a tudás ápolására ösztönöznek. Kocsis Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Akadémia folyamatosan arra törekszik, hogy a külhoni magyar kutatókat minél inkább integrálja a közel húszezer fős köztestület munkájába, ezzel is erősítve a tudományos közösség összetartását.
A rendezvények sokszínűsége, amelynek egy része már megvalósult, világosan bizonyítja, hogy a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia (MTA) valódi nemzeti intézményként működik, elkötelezetten képviselve az egész magyar nemzetet, a tudományos életet pedig határokon innen és túl egyaránt szolgálja. Az erdélyi tudományos közélet bemutatása már megtörtént, hiszen az erdélyi rendezvénysorozat nyitónapján az 1859-ben alapított Erdélyi Múzeum Egyesület lépett a színpadra. Az MTA impozáns székházának felolvasótermében, amely a határon túli programok középpontja is, megnyílt Az erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka című kiállítás. Ez a tárlat a nemzeti és egyetemes tudomány iránti elkötelezettséggel bíró életutakat állítja a középpontba. Marosvásárhelyhez kapcsolódóan említést nyert a Bolyai Farkas életéről készült dokumentumfilm vetítése, továbbá egy emlékkiállítás megnyitója is zajlott.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a Marosvásárhelyi G. E. Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem egy különleges rendezvényt szerveztek, ahol bemutatkozott a Regionális és Antropológiai Kutatások Intézete, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, valamint a Partium is. Ezt követően az erdélyi intézmények prezentációi után Vajdaság, Kárpátalja és Felvidék programjai következnek, míg az eseménysorozat zárásaként május 30-án Ausztria és Szlovénia magyar tudományos közélete lép színpadra.
Marosvásárhely szellemiségét és kulturális gazdagságát tükrözve - a Művészeti Egyetem korábban bemutatott programjain kívül - ezúttal a városunkban folyó orvos- és gyógyszerészképzés különleges rendezvényét szeretnénk kiemelni. A nyitó köszöntők után Ábrám Zoltán és Szilágyi Tibor egy rövid, de tartalmas egyetemtörténeti áttekintést tartott, amely megalapozta a további beszélgetéseket. Ezt követően Nagy Előd Ernő és Sipos Emese előadásában a gyógyszerészet tudományos múltjának kiemelkedő kutatási eredményeit ismertették, bepillantást nyújtva a MOGYTTE jelenlegi szervezeti felépítésébe és kutatási programjaiba. A rendezvény során Szilágyi Tibor, Brassai Attila és Ábrám Zoltán felidézték az egyetem egykori oktatói, akadémikusai életpályáit, majd Brassai Attila moderálásával kerekasztal-beszélgetés alakult ki az egyetem volt hallgatóinak képviselőivel, ami gazdagította a megemlékezést. Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának munkásságáról Szilágyi Tibor beszélt, míg a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség tevékenységét Tóth Róbert Szabolcs alelnök mutatta be. Szabó Mónika a Szent Balázs Alapítvány sikeres konferenciáit osztotta meg a résztvevőkkel, Vass Levente pedig a Studium Prospero Alapítvány háttérintézményi szerepét ismertette. Az esemény méltó zárásaként az egyetemisták néptánccsoportja varázslatos előadása hozta el a közönségnek a hagyományok és a kultúra ünneplésének felemelő pillanatait.
