Schmidt Mária: Oroszországban nyilvánvalóan léteznek szabad választások.
Egyes orosz vezetők ablakon való különös távozását úgy fogalmazta meg, hogy láthatóan a nyílászárók körüli helyzet még mindig hagy némi kívánnivalót maga után.
Egészen komoly vita bontakozott ki az állami média Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária, L. Simon László, Szent-Iványi István és Fodor Gábor között Oroszország és Nyugat-Európa szabadságának kérdésében - szúrta ki a 444.
A YouTube-on elérhető adásban körülbelül a 25. percnél kezdődik a vita, amely körülbelül 10 percen át tart, mielőtt Gulyás István műsorvezető leállítja a diskurzust, és egy teljesen eltérő témára vált. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, igazán figyelemre méltó érvet fogalmazott meg, amikor az orosz demokrácia állapotát védelmezte. A beszélgetés Szent-Iványi szavaival indult, aki kifejezte, hogy remélte, Joe Biden feltételei teljesülnek, és Oroszország demokratikus fejlődésnek indul. Schmidt Mária viszont határozottan ellenezte ezt a nézetet, hangsúlyozva, hogy a Közel-Kelet demokratizálási kísérlete is meghiúsult. Rámutatott, hogy "az orosz népnek kell eldöntenie, hogyan szeretnék élni, és kinek az irányítása alatt".
Fodor Gábor egy érdekes pontot vetett fel, miszerint Oroszországban az emberek nem rendelkeznek valódi döntési joggal a saját sorsuk felett, mivel a szabad választások hiányoznak. Schmidt Mária erre hevesen reagált: "De miért van ez így? Ki határozza meg, hogy egy választás szabad-e vagy sem?" Amikor a választások Oroszországban való szabadságáról kérdezték, Mária határozottan válaszolt: "Nyilvánvalóan igen." Fodor viszont hangsúlyozta, hogy nem ő az, aki megmondja, hogy a választások nem szabadok, hanem azok a sajnálatos sorsú orosz emberek, akik kénytelenek voltak elhagyni hazájukat. Ekkor a Terror Háza Múzeum főigazgatója kijelentette, hogy ezek az emberek nem menekültek, hanem szabad akaratukból távoztak.
Az orosz sajtó putyini bedarálásával és a cenzúrával kapcsolatban Schmidt azzal ellenérvelt, hogy Angliában, nyugaton is van cenzúra. Fodor azon felvetésére pedig, hogy az ablakon legalább nem esnek ki, úgy válaszolt, hogy "az mondjuk igaz, hogy a nyílászárókkal még vannak problémák Oroszországban".
Ezt követően Schmidt hevesen kifejtette véleményét, mondván: "Nem tehetjük, hogy úgy tekintsünk Oroszországra, mint ahol cenzúra uralkodik, miközben Angliában és Németországban egyetlen komment miatt embereket visznek el, és súlyos pénzbüntetésekkel, sőt börtönbüntetéssel sújtanak." Fodor erre így reagált: "Olyan sok angol politikai fogoly van, hogy akár Dunát is, de Temzét is meg lehetne tölteni velük." A német kancellárhelyettes 600 feljelentést tett - magyarázta Schmidt Mária, míg Szent-Iványi István közbeszólt: "Oroszországban három év börtön vár arra, aki azt mondja, hogy háború van a háborúra." A háborúk körülményei nem könnyűek, és nem szabad elfelejteni, hogy "Nyugat-Európában is létezik cenzúra", valamint "az embereket nem mentesítik a felelősség alól a kommentjeik miatt", és "a sajtószabadság sem működik hibátlanul" - tette hozzá a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki szerint Németországban házkutatást indítanak, ha valaki sértő megjegyzést tesz a hatalomban lévőkre, és ezért akár 6000 vagy 9000 eurós büntetések is kiszabhatóak.
L. Simon László kísérletet tett arra, hogy a diskurzust új irányba terelje, hangsúlyozva, hogy Oroszországot nem a német vagy brit példákkal érdemes összevetni, hanem sokkal inkább Ukrajnával. Szerinte a nyugati országok Oroszországgal való összehasonlítása nem vezet eredményre. Az ukrán helyzetet árnyalja, hogy a háború következtében ott nincsenek szabad választások, míg Oroszországban ezek megtartására is sor került – ezt a fideszes képviselők is aláhúzták. Fodor azonban reagált, megjegyezve, hogy ezek a választások nem felelnek meg a szabad választások kritériumainak. A szabad választások definícióját pedig nemzetközi normák határozzák meg, amire Schmidt Mária váratlanul bedobta a Soros-ellenes érvet, mondván, hogy a helyi civilszervezetek is bírálhatják az orosz viszonyokat. Gulyás István műsorvezető viszont a "nyílászáró-probléma" figyelmen kívül hagyásával zárta le a beszélgetést, megjegyezve, hogy az "északi-atlanti arrogancia" nem jogosít fel arra, hogy megítéljük, hol vannak szabad választások, és hogy Ukrajnában, valamint Oroszországban mennyire helyesek a demokratikus keretek.
A Kreml szerint Oroszország elítéli a politikai erőszakot, Navalnij, Politkovszkaja és Nyemcov nyilván egyetértene, ha élne
