Sápi templomkatasztrófa: "ha az Úristen ezt megengedte..." - fényképek A Sápi templom tragédiája mély nyomot hagyott a közösség szívében. A hívek szomorúan álltak a romok között, miközben a templom falai között egykoron élt hit és közösségi élet nyomait

A hétfői vihar kegyetlen csapást mért a sápi református templomra, hiszen a helyi lelkész szeme láttára döntötte le a toronyt. A keddi heves esőzések következtében a templom belső terei is súlyosan megsérültek, hiszen a lezuhanó kupola megrongálta a tetőszerkezetet, így az épület beázott. A pár száz lakosú hajdú-bihari faluban több otthon is kárt szenvedett a vihar tombolása alatt. A helybéliek most minden erejükkel próbálják menteni értékeiket, ezért nagy szükség lenne 5-10 önkéntes segítségére a gyülekezet számára.

Papp Tibor lelkipásztort az InfoRádió éppen akkor érte el telefonon, amikor az egyházmegye esperesével a lezuhant toronysüvegben megtalálták a torony időkapszuláját. Hogy mi lesz olvasható az elázott üzenetből, az még kérdéses. Megfogalmazása szerint "eléggé ramaty" állapotban van, úgyhogy először kiszárítják, és utána megpróbálják restaurálni.

"Ez most a legkisebb gondunk, hogy mit üzentek nekünk eleink 1892-ben, amikor ez a torony épült, amely éppen most megsemmisült"

- fogalmazott. A templom teteje is súlyosan károsodott, miután a ledőlő torony először rázuhant, majd "visszapattant" az épület mellett lévő utcára. Ennek következtében a keddi heves esőzések hatására már beázások is jelentkeztek. Papp Tibor elmondta, hogy eddig csupán ígéretet kaptak a templomtető ideiglenes lefedésére.

A református gyülekezet lelkipásztora visszaemlékezve a hétfői eseményekre elmesélte, hogy amikor hazaérkezett a szolgálatából, egy rendkívül heves szél- és porvihar kezdett kialakulni. Sietve zárta be a parókia ablakait, miközben a szél már dühöngve csapkodta azokat. Amikor végzett, az irodája ablakából kinézve észlelte, hogy a templomtorony gömbje és a csillag izgalmas táncot jár, úgy mozogva, ahogy eddig sosem látta. „Szóltam a feleségemnek, hogy jöjjön, nézze meg, mert ilyet még soha nem tapasztaltunk” – mesélte. Néhány másodperc elteltével a felesége már ott is állt mellette, de ekkorra már csak egy hatalmas porfelhőt láttak, amely mindent elborított. Először azon tűnődött, honnan hozhatta a szél ezt a rengeteg port, de ahogy a vihar elcsendesedett, már csak a torony üres helyét lehetett látni. A szél zúgása olyan intenzív volt, hogy a csattanásokra és durranásokra nem is figyeltek fel. „Istennek hála, az utcán éppen senki nem tartózkodott, így sérülés nem történt, és ez a legfontosabb” – hangsúlyozta a lelkipásztor.

A romok eltakarítása még a harmadik napon is folyamatban volt. Amikor a "hogyan tovább" kérdés merült fel, Papp Tibor egyfajta tanúságtételként osztotta meg gondolatait:

Ha az Úr ezt lehetővé tette, akkor biztosan gondoskodni fog arról is, hogy a torony újra megépüljön, helyreálljon és megújuljon. Ez a leglényegesebb dolog;

Ez az, amibe "belefognak kapaszkodni".

"Biztos vagyok benne, hogy fognak érkezni olyan források és támogató szellemek, akik szívvel-lélekkel küzdenek értünk és imádkoznak e szent célért. Akár holnap, akár a következő napokban, vagy akár jövőre, de végül hálát adhatunk azért, hogy templomunk tetőzete megújult, és egy teljesen új torony emelkedik majd az ég felé. E torony nem csupán építészeti dísz, hanem jelképe annak, hogy az emberek szíve és lelke megnyílhat a mennyei erők és Isten kegyelme előtt, lehetőséget biztosítva számunkra, hogy élő kapcsolatban álljunk velük" - mondta Papp Tibor, kiemelve, hogy a tornyok mindig erre a magasabb rendű kapcsolatra utalnak, és mindenhol, ahonnan az égre nézünk, ezt a szimbolikát hordozzák.