Árrésstop: a kormány reagált a boltok kérdéseire.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az árréscsökkentés érdemben növeli a kiskereskedelmi forgalmat, így a fogyasztást is. Mindezt azért közölték, mert az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), a szerdán közzétett, havi bázison zsugodorodó kiskereskedelmi forgalmi adattal kapcsolatban azt írták, hogy az várható volt és az árrésstoptól nem várható fellendülés a boltokban.
Az NGM álláspontja szerint az OKSZ tévesen állította párhuzamba a kiskereskedelmi forgalom márciusi visszaesését és az árréscsökkentés bevezetését, valamint azok következményeit.
A márciusi kiskereskedelmi forgalom a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a 0,5 százalékkal maradt el az előző havitól. Bár az árrésstop csak a hónap második felétől élt, érdekes, hogy az alapvető élelmiszerek árcsökkenése összességében nem tudta növelni a boltok forgalmát. Az árrésstopban leginkább érintett élelmiszer jellegű vegyes boltok forgalma is csak 0,2 százalékkal emelkedett havi összevetésben, amely gyengének számít a korábbi hónapokat tekintve.
Az NGM megismétli korábbi állítását, miszerint az online pénztárgépek adatai alapján az intézkedés áprilisban még erőteljesebben érezteti fogyasztásélénkítő hatását, a Nemzetgazdasági Minisztérium az idei év eddigi legdinamikusabb bővülésére számít, akár 5-6 százalék fölötti szinttel.
Az árréscsökkentés bevezetése után vásárlási láz tapasztalható, ám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) márciusi adatai ezt még nem tükrözik. Ennek két fő oka van: egyrészt a húsvét időpontjának áthelyezése, másrészt a KSH statisztikai módszerei. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a márciusi kiskereskedelmi forgalomra jelentős hatással volt, hogy tavaly a húsvét a hónap végére esett, míg idén április második felére került. Ennek következtében a húsvéti bevásárlások hatása idén teljes mértékben áprilisra tolódott.
A kormány 2025. március 17-én vezette be az árréscsökkentést, míg a KSH árstatisztikákhoz kapcsolódó adatfelvétele minden hónap 20. napjáig tart, így az árak üzletekben tapasztalható azonnali csökkenése ellenére az intézkedés hatása csak részben jelentkezett a márciusi inflációs adatokban. A kiskereskedelmi forgalom adatainak értékelésekor pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kiskereskedelmi volumenhatás a kiadások (a megvásárolt termékek értéke) és az árszint (az infláció mértéke) hányadosaként kerül kiszámításra.
Az NGM szerint az árréscsökkentés eredményeként mára 905 termék átlagosan 19,3 százalékkal olcsóbban érhető el.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség megjegyezte: már előre sejthető volt, hogy...
Az első hetek visszafogott vásárlási hulláma után az árrésstop kedvező hatása fokozatosan eltűnik, és a kormányzati intézkedésekkel elkerülhetetlenül együtt járó fogyasztói bizonytalanság válik domináló tényezővé, ami a kereslet csökkenéséhez vezet.
A bizonytalan szabályozási környezet következtében a kiskereskedők többsége kénytelen halogatni a beruházásokat és a termékfejlesztéseket. Ez a helyzet előbb-utóbb a vásárlókra is hatással lesz. Az "árrésstop" miatt rövid távon keletkező többlet jövedelem nem ösztönzi a fogyasztást, és nem segíti elő a gazdaság erősödését.
Az árrésstop sikeresen megvalósította célját, mivel az élelmiszerinfláció ideiglenesen mérséklődött. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez a hatás nem tartós.
nem lesz örökéletű, mivel a beszállítói árak is emelkednek.
