Itt a Starling, a lenyűgöző kvantumszámítógép, amely új dimenziókat nyit meg a számítás technológiai világában!

Az IBM négy éven belülre ígérte a Starling kvantumszámítógépet, amely - ellentétben a maiakkal - hibamentes fog működni. Ráadásul 20 ezerszer több műveletre lesz képes!

Bár talán már megszokott ez a kifejezés, mégis muszáj megemlítenem: az IBM Starling projektje jelentős áttörést hozhat a kvantum számítástechnika világában. Az egyik legizgalmasabb újítás a hibatűrő működés, amely lehetőséget ad arra, hogy széleskörű kvantumszámításokat végezzünk hibák nélkül – ez jelenleg a kvantumszámítógépek egyik legnagyobb kihívása. A hibamentes működés számtalan új lehetőséget nyit meg különböző területeken, a gyógyszerfejlesztéstől kezdve az ellátási lánc optimalizálásán át a félvezető-tervezésig, sőt, még a pénzügyi kockázat-elemzésig is.

A hagyományos számítógépekkel szemben, amelyek működése a nullák és egyesek világára, azaz a klasszikus logikára épül, a kvantumszámítógépek a kvantummechanika és a fejlettebb matematikai elméletek eszközeit alkalmazzák. Ez a különbség lehetővé teszi számukra, hogy bizonyos feladatokat - például a kiberbiztonság, kriptográfia, meteorológia és kémia területén - jelentősen gyorsabban és hatékonyabban oldjanak meg, mint a jelenlegi legfejlettebb szuperszámítógépek.

A cég újítása a qLDPC nevű hibajavító kód kifejlesztése volt. Ez a technológia ugyanis kevesebb kvantumbitet (qubit) használ, mint a Google által alkalmazott "surface code" hibajavító módszer. A hatékonyabb korrekció pedig gyorsabb működéssel, jelentősen megnövelt mérettel és pontossággal jár együtt.

Mark Horvath, a Gartner elemzője szerint

A bejelentés jelentőségét hangsúlyozza, hogy a vállalat részvényei június 8-án 273,27 dolláros rekordárfolyamon zárták a napot. A trend is kedvező képet mutat, hiszen az elmúlt év során a cég részvényei több mint 60%-os növekedést könyvelhettek el, ami jóval meghaladja az S&P 500 index körüli 12%-os teljesítményt. Ez a figyelemre méltó emelkedés a befektetők IBM kvantumtechnológiai újításokba vetett bizalmát tükrözi.

Mivel az IBM 1981 óta foglalkozik kvantum-számítástechnikával, igen jelentős tapasztalatot és tudásbázist halmozott fel ezen a területen. A Starling elődje, az IBM Quantum System Two már működőképes, az új rendszer lényegében ennek a továbbfejlesztett változata lesz.

A kvantumszámítástechnika piaca folyamatosan fejlődik és terjeszkedik. Heather West, az IDC elemzője, úgy véli, hogy 2028-ra a piac mérete akár 8,6 milliárd dollárra is nőhet. Ez a lendületes növekedés arra enged következtetni, hogy a kvantumtechnológia hamarosan a gyakorlati alkalmazások szintjére léphet, megnyitva ezzel új távlatokat a jövő innovációi előtt.

Huang eredetileg évtizedekre tette a technológia éretté válását, de később visszavonta ezt a pesszimista előrejelzését. (Első körben főként a hibrid, azaz a szuperkomputerek kvantumgépekkel ötvözött megoldásai terjedhetnek el - lásd kapcsolódó írásunkat - a szerk.)

Az IBM mellett más jelentős technológiai óriások is aktívan részt vesznek a kvantumtechnológia fejlesztésében. Például a Microsoft és az Amazon februárban bemutatták az új, kvantumszámítógépek működését támogató chipeket. Ezzel párhuzamosan a Google tavaly decemberben piacra dobta a Willow nevű kvantumchipet, amelynek fejlesztői szerint ez a lépés kulcsfontosságú a nagy teljesítményű kvantumszámítógépek megvalósításához. Az esemény hatására az Alphabet, a Google anyavállalatának részvényei 5%-os növekedést mutattak aznap.

A kisebb, specializált kvantumcégek, mint a D-Wave és az IonQ, szintén versenyeznek a nagyobb piaci részesedés megszerzéséért. Érdekes azonban a Google továbbra is a "surface code" hibajavító technológiát használja, amely több qubitet igényel és fizikailag nagyobb helyet foglal, mint az IBM hatékonyabb qLDPC-kódja.

A klasszikus számítógépek és a kvantumszámítógépek között lényeges eltérések találhatók. A hagyományos rendszerek, ahogy azt már említettük a bevezetésben, bitek segítségével működnek, amelyek az 1-esek és 0-k váltakozó sorozataként értelmezhetők. Ezzel szemben a kvantumszámítógépek qubitekkel operálnak, melyek a kvantummechanika törvényei alapján képesek egyszerre reprezentálni az 1-es és 0-s állapotokat. Ez a különleges tulajdonság lehetővé teszi számukra, hogy hatalmas számítási teljesítményt érjenek el, hiszen a kiolvasásig a qubiteket egymással összefonódva használhatják, ami forradalmasíthatja a bonyolult problémák megoldását.

A qubitek természeténél fogva "törékenyek", ami azt jelenti, hogy hajlamosak hibákra, különösen, ha nagy számú qubitet vonunk be egy adott számítási folyamatba. E problémák kezelésére azonban léteznek hatékony hibajavító kódok, mint például az IBM qLDPC és a Google által kifejlesztett felületi kód. Ezek a technológiák lehetővé teszik a hibák észlelését és korrekcióját, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a kvantumszámítógépek fokozatosan egyre megbízhatóbbá váljanak.