Kiemelkedő változások várhatóak az energiaipar területén: ez a tényező formálhatja meg a jövő villamosenergia-hálózatának alapjait.
Március 6-án minden az ESG-szempontokról, az azoknak való megfelelésről, a zöld átállás gyakorlatairól fog szólni. A legújabb ESG konferenciánk részletei a linken.
A geotermikus energia technológiák robbanásszerű fejlődése új horizontokat nyit meg azok számára, akik ki szeretnék aknázni az energiaforrásokat, legyenek azok országok vagy vállalatok. Ebbe az innovatív körbe tartozik többek között a vízszintes fúrás és a hidraulikus repesztés, amelyeket különösen az észak-amerikai palaolaj- és gázkitermelés területén tökéletesítettek az ezredforduló után. Emellett új lehetőséget kínál az elhagyott, alulteljesítő vagy élettartamuk végéhez közeledő olaj- és gázkutak geotermikus energiatermelés céljából történő újrahasznosítása is, ezáltal hozzájárulva a fenntartható energia jövőjéhez.
Ez a módszer, amely nagyrészt magyar mérnökök kreativitásának eredménye, jelentős előnyöket kínál. Lehetővé teszi a meglévő infrastruktúra és a korábbi szeizmikus felmérések, valamint fúrások adatait kihasználva a projektek hatékonyabb megvalósítását. Ezzel nemcsak a fúrási és egyéb költségek csökkentésére nyílik lehetőség, hanem a sikeres megvalósítás esélyeit is növeli, hozzájárulva a geotermikus projektek előrehaladásához. Számos kísérleti projekt, például az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Magyarországon, már bizonyította az olaj- és gázkutak újrahasznosításának hatékonyságát.
Amennyiben a geotermikus energia képes lenne követni a nap- és szélenergia, valamint az elektromos járművek és akkumulátorok terén elért innovációs eredmények nyomvonalát, úgy a jövő energetikai rendszereinek alappillérévé válhatna, mint egy tiszta és rugalmas energiaforrás. A geotermikus energia technikai lehetőségei messze meghaladják azt a mennyiséget, ami szükséges Afrika, Kína, Európa, Délkelet-Ázsia és az Egyesült Államok összesített villamosenergia- és hőszükségleteinek kielégítésére.
A következő generációs geotermikus rendszerek technikai potenciálja villamosenergia-termelésre a napelemek után a második legnagyobb a megújuló technológiák közül, és teljes kiaknázása esetén a globális villamosenergia-igény mintegy 140-szeresét is képes lenne kielégíteni.
A következő generációs geotermikus villamosenergia terén Kína, az Egyesült Államok és India dominál, mivel ezek az országok együtt a globális piaci potenciál körülbelül 75%-át képviselik.
A geotermikus energia potenciálja folyamatosan nő, ahogy a technológiai fejlődés lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy egyre mélyebb és magasabb hőmérsékletű hőforrásokat fedezzenek fel. Jelenleg azonban a globális energiaszükségletnek csupán kevesebb mint 1%-át képes kielégíteni, és a felhasználásának túlnyomó része olyan országokban összpontosul, ahol könnyen hozzáférhetőek a kiváló minőségű geotermikus források. Ilyen helyek többek között az Egyesült Államok, Izland, Indonézia, Törökország, Kenyá és Olaszország, amelyek élen járnak a geotermikus energia kiaknázásában.
A technológiai újítások és a projektköltségek csökkentésének köszönhetően a geotermikus energia 2050-re a globális villamosenergia-igény növekedésének akár 15%-át is képes lehet kielégíteni. Ez a fejlődés világszerte 800 GW geotermikus áramtermelő kapacitás kiépítését jelentené, amellyel évente körülbelül 6000 terawattóra villamos energiát termelhetnénk – ez az Egyesült Államok és India jelenlegi együttes áramszükségletének megfelelő mennyiség.
A 3 kilométernél nagyobb mélységben feltáró új fúrási technológiák a világ szinte minden országát jelentős geotermikus potenciállal látják el, de ma már a 8 kilométeres és az alatti mélységekben található források is gazdaságosan kitermelhetőek lehetnek.
A geotermikus energia kiváló lehetőségeket kínál az ingatlan- és ipari szektor, valamint a távfűtés számára, mivel folyamatosan alacsony és közepes hőmérsékletű hőforrást biztosít. A 3 kilométeres mélységig terjedő geotermikus potenciál kihasználása összhangban van a jelenlegi fosszilis tüzelőanyag-alapú távfűtési rendszerek igényeivel, így lehetőség nyílik ezek dekarbonizálására a geotermikus hőre való átállással. Az alacsonyabb hőmérsékleti igények esetén a geotermikus energia kiaknázásának lehetőségei még szélesebbek, ami új távlatokat nyit a fenntartható energiafelhasználás terén.
A geotermikus energia világszerte elérhető, és alacsony kibocsátású villamosenergia-forrást biztosít. Ezen energiaforrás kiaknázása különösen jelentőségteljes, hiszen a globális villamosenergia-igény folyamatosan növekszik, miközben a klímaszempontból fenntarthatatlan fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése elkerülhetetlenné válik. A geotermikus energia tehát egy ígéretes alternatíva lehet, amely hozzájárulhat a fenntartható energiaátmenethez.
A geotermikus energia mellett szól, hogy időjárásfüggetlen, tiszta, megújuló energiaforrás, amelyre támaszkodva folyamatos áram- és hőtermelés biztosítható. Ráadásul a geotermikus erőművek képesek a rendszer mindenkori igényeihez alkalmazkodó rugalmas működésre is, hozzájárulva a hálózatok stabilitásához, és támogatva a változó megújuló források, például a nap- és a szélenergia integrációját.
2023-ban a globális geotermikus kapacitás kihasználtsága átlagosan 75%-ot is elérte, ami figyelemre méltóan magas arány, ha összehasonlítjuk a szélenergia mindössze 30%-os, illetve a napenergia alig 15%-os kihasználtságával.
A rendelkezésre álló technológiai megoldások és erőforrások már adottak, azonban a költségek optimalizálására még mindig szükség van ahhoz, hogy a potenciál valóban gazdaságosan kihasználható legyen.
A következő generációs geotermikus energia költségei ma viszonylag magasak más alacsony kibocsátású technológiákhoz képest, azonban a szakpolitikai és innovációs támogatás, valamint az olaj- és gázszektor szakértelme hozzájárulhat ahhoz, hogy a költségek a tiszta és jól szabályozható áramtermelő technológiák közül az egyik legalacsonyabb szintre csökkenjenek.
A politikai döntéshozók és az olaj- valamint gázipar elköteleződése, továbbá a megfelelő támogatások révén a következő generációs geotermikus energia költségei 2035-re akár 250 dollárról 80%-kal, azaz 50 dollár/megawattórára (MWh) csökkenhetnek az új projekteknél. Ezen a szinten a technológia rendkívül versenyképessé válik, különösen az akkumulátoros energiatárolással kombinált nap- és szélerőművekhez viszonyítva.
Az olaj- és gázipar meghatározó tényezővé válhat a geotermikus energia költséghatékonyságának fokozásában, hiszen a geotermikus projektekhez szükséges befektetések akár 80%-a olyan kapacitásokat és szakértelmet igényel, amelyek az olaj- és gáziparban már jól ismertek és alkalmazottak. Ez az iparág olyan átadható készségekkel, adatokkal, innovatív technológiákkal és ellátási láncokkal rendelkezik, amelyek kulcsszerepet játszhatnak a jövő geotermikus energiai lehetőségeinek kiaknázásában.
A geotermikus energiára való diverzifikálás nagy előnyökkel járhat az olaj- és gázipar számára is, lehetőséget adva új üzletágak fejlesztésére és fedezetet nyújtva az olaj- és gázkereslet várható jövőbeni csökkenéséből eredő kereskedelmi kockázatok ellen.
A geotermikus energiába történő befektetések növekednek, elsősorban a kormányok, az olaj- és gáztársaságok, valamint a közműcégek részéről. A geotermikus energia az energiaiparon kívül is felkeltette az érdeklődést, beleértve azokat a technológiai vállalatokat is, amelyek az adatközpontok gyorsan növekvő áramigényét kívánják kielégíteni.
Ha a következő generációs geotermikus technológiák esetében sikerül jelentős költségcsökkentést elérni, akkor a geotermikus beruházások éves értéke elérheti a 140 milliárd dollárt, ami meghaladja a szárazföldi szélenergiába irányuló jelenlegi globális éves beruházási értéket.
A geotermális energia elterjedésének elősegítéséhez elengedhetetlen, hogy a projektfejlesztési folyamatokat egyszerűsítsük és felgyorsítsuk.
Jelenleg egy új geotermikus projekt üzembe helyezése akár egy évtizedet is igénybe vehet, ezért a kormányoknak kezelniük kell az engedélyezési folyamat bürokratikus akadályait, illetve a környezeti hatásokkal kapcsolatos kihívásokat is.
A geotermikus energia széleskörű elterjedése és versenyképessége szoros összefüggésben áll a megfelelően képzett szakemberek biztosításával. Jelenleg az iparág körülbelül 145 000 munkahelyet kínál, de a becslések szerint ez a szám az évtized végére akár 1 millióra is növekedhet. Ugyanakkor komoly aggodalomra ad okot, hogy a képzett munkaerő hiánya fenyegeti a szektor fejlődését. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy számos fejlett országban csökkent a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó képzési programok népszerűsége, ami kedvezőtlen hatással lehet a geotermikus projektekre is. Ezért elengedhetetlen, hogy több figyelmet és támogatást kapjanak az egyetemek és más képzési intézmények, hogy feltölthessük a szükséges szakemberek sorait.
A beruházások serkentéséhez és a generációs geotermikus energia költségeinek csökkentéséhez elengedhetetlen a kormányzati politikai támogatás, amelynek fokozása kulcsfontosságú. Jelenlegi helyzet szerint több mint 100 ország rendelkezik napenergia- és/vagy szárazföldi szélenergia vonatkozó politikákkal, viszont csupán kevesebb mint 30 ország alakított ki kifejezetten a geotermikus energia támogatására irányuló politikai kereteket.
A geotermikus energia potenciáljának kiaknázása érdekében elengedhetetlen, hogy a kormányok konkrét célkitűzésekkel és ütemtervekkel tegyék a geotermiát a nemzeti energiapolitika középpontjába. E technológia előnyeit - mint például a tiszta és szabályozható zsinórtermelés - érdemes szem előtt tartaniuk. Az innováció és a technológiai fejlődés ösztönzése mellett a kormányok jelentősen csökkenthetik a projektfejlesztés kockázatait már a kezdeti szakaszban is, így biztosítva a hosszú távú bevételek stabilitását.
Az európai uniós tagállamok energiaügyi miniszterei december közepén hozták meg döntésüket a geotermikus energia hasznosításának ösztönzéséről. Ezt megelőzően, október elején, a magyar kormány elfogadta a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót, amelyet eredetileg stratégiának neveztek. Érdemes megjegyezni, hogy a hazai geotermikus kutatási tevékenység már korábban, a 2023 márciusában életbe lépett új szabályozási és engedélyezési rendszer bevezetése óta élénkebb tendenciát mutatott.
