Komoly problémával néznek szembe a magyar méhészek: az ukrán méz megjelenése miatt sokan csak tehetetlenül legyintenek.

A hazai méhállomány fele elpusztult a télen, az április eleji fagyok pedig a magyar akácerdők kétharmadának termését tették tönkre. A gondokat tetézi a mézimport, ugyanis az Ukrajnából és Kínából érkező termékek áraival nem tudják felvenni a versenyt a magyar gazdák.

A várakozásokkal ellentétben, az idei szezonra a magyar méhészek csupán 600-700 ezer méhcsaláddal vágnak neki, ami jelentősen elmarad a megszokott 1,2 milliótól. A méhállomány drámai csökkenése világszerte komoly problémákat okoz, és a szakemberek a varroa atkák ellen hatékonyabb védekezési módszerek kidolgozásában látják a megoldás kulcsát. A hazai méhészek körében különösen a mellékállású és hobbiméhészek szenvedtek el nagyobb veszteségeket, míg a főállású gazdák sikeresebben tudták megóvni méhcsaládjaikat.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az InfoRádióban elmondta: az akácosok rendkívül érzékenyek a tavaszi fagyokra, amelyek idén megtizedelték a termést. A méztermelés szempontjából kiemelten fontos Bács-Kiskun vármegyében egyes április elejei reggeleken mínusz 5, mínusz 7 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek.

A fagy következtében bekövetkező másodvirágzás általában jelentős mézhozam-csökkenést eredményez, de a csökkenés mértékét jelenleg még nem tudjuk pontosan előre jelezni. Emellett évek óta komoly gondot okoz a téli csapadék hiánya, ami különösen kedvezőtlen hatással van a fás szárú méhlegelők, például a hárs, a szelídgesztenye és az akác állapotára.

Bross Péter tájékoztatása szerint a középhegységek és völgyek területein szinte teljesen elfagyott az akác, csupán a dombtetőkön maradtak meg néhány virágbimbók. Két áprilisi éjszaka a Duna-Tisza közén is számottevő károkat okozott a hirtelen jött fagy. Két héttel a tavaszi fagyok után azonban már megjelentek az első zöld hajtások az akácfákon, és azok a fák mutatkoznak a legjobbnak, melyek ágain másfél-két centiméteres bimbók fejlődtek. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke emellett hangsúlyozta:

A fák zömének virágzata mély, koromfekete árnyalatot ölt, míg a hazai akácerdők közel kétharmadát sújtotta a fagy okozta kár.

Az akác május közepétől kezd virágozni, az idei méztermés mennyisége leginkább attól függ, milyen lesz idehaza az időjárás a következő hetekben.

Magyarország méhészeti nagyhatalomnak számít, a hazai gazdák egy átlagos évben körülbelül 30 ezer tonna mézet termelnek, és ennek a mennyiségnek a kétharmadát exportálják. A hazai mézkivitel mintegy kilencven százalékát Olaszország, Németország és Franciaország vásárolja fel.

Bross Péter megnyugtató szavai szerint a belföldi akácmézellátás biztonságban van, tehát nem kell aggódnunk. Az idei évben az exportmennyiség csökkenésére lehet számítani, ami már az elmúlt évtizedek trendjeit figyelembe véve is észlelhető. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a vegyes virágméz értékesítése is csökken, ami főleg annak tudható be, hogy...

a nyugat-európai mézkiszerelők a vám nélkül megvásárolható ukrán mézet és a rendkívül alacsony, 17 százalékos vámmal érkező kínai mézet részesítik előnyben.

Bross Péter kiemelte, hogy a kínai mézet kilogrammonként másfél eurós áron exportálják Európába. Ez az ár tavaly öt százalékkal alacsonyabb volt a 2023-as évhez viszonyítva, és ilyen kedvezőtlen árszinten az európai méhészek nem tudják fenntartani a termelésüket. Ennek következtében komoly versenyhátrányba kerülnek a helyi piacon.

Bross Péter úgy fogalmazott, a kedvezőtlen jelenségek miatt "egyre több a másodállású, hétvégi méhész", mert ha nem tesznek így, megélhetési problémáik lennének. Sőt, egyes főállású méhészek úgy döntöttek, felhagynak a tevékenységgel, amit az érintettek közül többen is piaci értékesítési problémákkal indokoltak.

"A méz iránti kereslet folyamatos, de sajnos egyre inkább olyan árakon értékesítik, amelyek nem biztosítanak kedvező jövedelmet a méhészek számára. Ráadásul a helyzetet tovább nehezíti, hogy az elmúlt télen Európa-szerte drámaian csökkent a méhállomány" - fejtette ki Bross Péter.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint a hazai méhállomány nagyarányú csökkenése összetett probléma, keresik az okokat, "de egyértelmű, hogy a környezet folyamatos romlásának is köze van mindehhez".