Az Amazonas-vidék tüzei soha nem látott mértékben pusztítanak, ami súlyosbítja a régió ökológiai sebezhetőségét. A Magyar Mezőgazdaság hírei szerint a rekordmagas tűzesetek rávilágítanak a környezeti problémákra és az éghajlatváltozás hatásaira. Az Amazon
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja legújabb tanulmányában, amely a Biogeosciences szaklapban látott napvilágot, riasztó adatokat közölt: a tavalyi év során 3,3 millió hektárnyi területet pusztítottak el tüzek az Amazonas régióban.
A kutatók megállapítása szerint ez a jelenség eddig soha nem tapasztalt szén-dioxid-kibocsátást és az ökoszisztémák drámai pusztulását idézte elő, ami rávilágít arra, hogy a térség ökológiai sebezhetősége folyamatosan növekszik – számol be erről az euronews.com.
A Trópusi Nedves Erdők Megfigyelőrendszerének adatait felhasználva, és a mezőgazdasági tüzek vagy a felhőzet által generált téves jelek kiszűrésével, a kutatók szerint "példátlan pontossággal" képesek voltak azonosítani és megerősíteni az erdőtüzek által előidézett károkat.
A 2024-es év tűzesetei révén körülbelül 791 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe, ami megközelítőleg annyinak felel meg, mint amennyit Németország egy év alatt kibocsát. Ez a szám hétszerese a korábbi két év átlagának, és figyelemre méltó, hogy ez az első alkalom, amikor a tűz által okozott károk meghaladják az erdőirtásból származó kibocsátást, így a tűz vált az Amazonas szén-dioxid-kibocsátásának legfőbb forrásává.
A tanulmány különleges térképes adatokat tár elénk, amelyek a 2024-ben tapasztalt nagyszabású erdőkárosodásra világítanak rá. A kutatók figyelmeztetése szerint a fokozódó tűzesetek, melyeket a klímaváltozás és a fenntarthatatlan földhasználat táplál, az Amazonas régió katasztrofális átalakulásának küszöbén állnak.
Bolíviában a tüzek az ország megmaradt érintetlen erdeinek közel 9 százalékát sújtották - ez "drámai csapás" egy olyan régió számára, amely hosszú ideje létfontosságú élőhelyet és szén-dioxid-elnyelőt jelent.
Az Amazonas erdői évszázadok óta a magas páratartalom és a rendszeres esőzések védelmét élvezik, ami hozzájárult tűzállóságuk megőrzéséhez. Azonban a 2023-2024-es aszály és a fokozódó hőhullámok hatására a felszíni vízkészletek drasztikusan csökkentek, míg a talaj nedvességtartalma jelentős mértékben visszaesett. Ezek a változások együttese sajnos növeli a tűzesetek kialakulásának és elterjedésének valószínűségét, komoly veszélyt jelentve a régió ökoszisztémájára.
A kutatók megállapítása szerint a tűzesetek "drasztikus emelkedése" mögött valószínűleg az extrém aszályos körülmények állnak, amelyeket a klímaváltozás, az erdők szétesése (amikor az összefüggő erdős területek kisebb szigetekre bomlanak az emberi tevékenység következtében), valamint a nem megfelelő földhasználati módszerek tovább súlyosbítanak.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a tüzek nemcsak az erdők teljes megsemmisítésével, hanem már a fennmaradó részek rongálásával is súlyos következményekkel járhatnak. "A sérült erdők a magasból nézve talán érintetleneknek látszanak, de valójában jelentős biomassza- és ökológiai funkciókat veszítenek el" - figyelmeztetnek a szakértők.
A kutatók ezért "azonnali és összehangolt fellépést" sürgetnek a tűzhasználat csökkentése, az erdővédelmi politikák megerősítése, valamint a helyi és őslakos közösségek szerepének támogatása érdekében.
