Németországban soha nem látott magasságokba szökött a bolti lopások száma, ami aggasztó jelenségként vonzza a figyelmet. A háttérben pedig a szervezett bűnözés tevékenységei sejthetők, amelyek egyre inkább kihívást jelentenek a hatóságok számára.

A 2024-es évben a német kiskereskedelmi szektor számára a bolti lopások költsége elérte a közel 3 milliárd eurót, ami új, sajnálatos rekordot állított fel. E mögött részben a szervezett bűnözés tevékenysége húzódik meg. Ezzel párhuzamosan a szövetségi kormány is jelentős adóbevételtől esik el, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.

A német kiskereskedők a 2024-es leltár során összesen 4,95 milliárd euró értékű hiányzó terméket tapasztaltak. Ezt az adatot az EHI kiskereskedelmi intézet legfrissebb kiadványa tárja fel, amely az éves felmérésük eredményein alapul.

És bár a teljes veszteség 3%-kal több, mint az előző évben, és új rekordot jelent, a közel 5 milliárd euró nem kizárólag a bűnözésnek köszönhető. A jelentés becslése szerint a veszteségek mintegy 4,2 milliárd eurónyi része lopáshoz kapcsolódik, a többi a vállalatok saját hibáira vezethető vissza, mint például a helytelen árfeltüntetés, valamint a nyilvántartási és értékelési hibák.

A felmérés keretében összesen 98 cégtől érkeztek válaszok, amelyek Németország területén több mint 17 000 üzletet működtetnek.

A legfrissebb jelentések alapján a bolti lopások, amelyek között a szervezett bűnözés is szerepel, tavaly körülbelül 2,95 milliárd eurós kárt okoztak az iparágnak. Ez az összeg 2023-ra 2,82 milliárd euróra nőtt, jelezve, hogy a probléma továbbra is jelentős kihívást jelent.

A vállalatok saját alkalmazottai is felelősek 890 millió eurós veszteségért, és 370 millió eurós veszteséget tulajdonítottak a beszállítók és szolgáltató cégek által elkövetett lopásoknak.

Az EHI által közzétett adatok alapján a bolti lopások, vagyis a vásárlók által elkövetett eltulajdonítási esetek száma a COVID-19 járvány óta folyamatosan növekszik. Érdekes módon, miközben a rendőrségi statisztikák azt mutatják, hogy 2024-ben a bejelentett lopási esetek 5%-kal csökkentek, a bolti tolvajlások tendenciája mégis felfelé ível.

A jelentés szerint a lopások 98%-a Németországban észrevétlenül zajlik, ami arra utal, hogy a veszteségek pontos számbavételéhez elengedhetetlen a leltárak alapos ellenőrzése a hiányzó tételek ügyében.

A lopásra specializálódott bűnszervezetek egyre komolyabb kihívást jelentenek a kiskereskedelmi szektor számára. Egy friss tanulmány szerint a tavalyi évhez viszonyítva 5%-kal emelkedett a bolti lopások száma, melyek a szervezett bűnözéshez kapcsolódnak. Ez a tendencia aggasztó jelenség, mely rávilágít a biztonsági intézkedések megerősítésének sürgető szükségességére.

A 2024-es év során a szervezett bűnözés következtében a vásárlói lopások értéke körülbelül egyharmadát, azaz körülbelül 1 milliárd eurót érte el.

A jelentés megállapítja, hogy számos kiskereskedő egyre inkább azt tapasztalja, hogy a szervezett lopás fokozatosan egyre kifinomultabb formákat ölt, és várhatóan a jövőben is tovább fog terjedni.

Kiemelte: "A nagyobb csoportok könnyedén bejutnak az üzletekbe, és egyszerűen összepakolják a termékeket. A biztonsági személyzetnek és az alkalmazottaknak általában esélyük sincs a helyzet kezelésére. A csoportos bűnözés terjedése, a nagy online értékesítési platformokkal való összefonódása, valamint a hatékony fellépés hiánya komoly kihívást jelent."

A jelentés megállapítja, hogy egy újabb komoly kihívás a "hétköznapi" vásárlói lopás, amit részben a megélhetési költségek folyamatos emelkedése és a magas munkanélküliség okoz.

Németország, az EU legnagyobb gazdasága az inflálódott energiaárakkal és az alacsonyabb termelékenységgel küzd, ami részben az ukrajnai háborúval és a COVID-19 világjárvánnyal függ össze.

Az ország feldolgozóipara jelenleg a globális kereskedelemben tapasztalható komoly bizonytalanságokkal, a megnövekedett energiaárakkal és az ellátási láncokkal kapcsolatos kihívásokkal küzd.

A gyengélkedő gazdaság 2022 végétől kezdődően minden második negyedévben csökkent.

A lakhatási költségek drámai növekedése figyelemre méltó, hiszen az ország statisztikai hivatala által közzétett adatok szerint tavaly a lakosság 12%-a jövedelmének több mint 40%-át fordította lakhatásra. Ezzel szemben az uniós átlag mindössze 8,2%-ot mutat.

Az emberek egyötödét fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye, és bár az infláció 2% körüli szintre mérséklődött, a munkanélküliség a Szövetségi Munkaügyi Hivatal szerint 2020 vége óta a legmagasabb szinten, 6,2%-on áll. Az ügynökség legutóbbi jelentésében azt is közölte, hogy a munkanélküliek száma egy évtized óta először közelíti meg a 3 milliós határt.

Az élelmiszerboltokból körülbelül 2 milliárd eurónyi lopott árut vittek el, és a kisebb szupermarketek bizonyultak a legfőbb célpontoknak. Ezen kívül a drogériák és barkácsáruházak esetében is tapasztalható volt a veszteségek jelentős növekedése, néhány esetben akár drámai mértékben.

A hivatalos rendőrségi nyilvántartások, amelyek nem minden esetet ölelnek fel, a rendőrségi bűnügyi statisztikák (Polizeiliche Kriminalstatistik) alapján azt jelzik, hogy 2024-re a bolti lopások száma 5%-kal csökkenhet.

Ez két drámai növekedést követ 2022-ben és 2023-ban, amikor a bejelentett esetek minden évben kétszámjegyű ugrást mutattak, 34,3%-kal, illetve 23,6%-kal emelkedtek. Az EHI Retail Institute felmérése szerint azonban a bolti lopások körülbelül 98%-a felderítetlen marad.

2024-ben a kiskereskedők körében bekövetkezett 4,2 milliárd eurós veszteség a szövetségi költségvetés számára is jelentős hátrányt okozott.

A jelentés szerint a lopások következtében keletkező gazdasági veszteség évente körülbelül 570 millió euróra rúg, amely az elmaradt forgalmi adóból adódik. Ez a számítás figyelembe veszi, hogy az ellopott termékek háromnegyede 19%-os, míg a fennmaradó negyedük 7%-os áfakulcs alá esik.

A kiskereskedelmi vállalatok forgalmuk mintegy 0,33%-át költik biztonsági intézkedésekre, beleértve a személyzet képzését, a kamerás megfigyelést, a bolti nyomozók célzott alkalmazását és a lopásgátló kirakatokat. Az összes kapcsolódó beruházás összköltsége mintegy 3,1 milliárd euró volt, így a lopások és a megelőzés teljes költsége tavaly elérte a 7,3 milliárd eurót.

A tanulmány szerint ez az átlagos vásárlások eladási árának körülbelül 1,5%-át jelenti, ami arra utal, hogy a vásárlóknak is részesedniük kellett a költségek viselésében.