Rekordmagasságokba emelkedett a napenergia felhasználása az Európai Unióban, és mi sem vagyunk elmaradva a fejlődésben.

A legújabb adatok szerint a fotovoltaikus napenergia, amely elsősorban közvetlen energiává alakítja át a napsugarakat, már kétszámjegyű arányt képvisel az uniós energiamixben. Ez a növekedés figyelemre méltó, és jól tükrözi a megújuló energiaforrások iránti fokozódó érdeklődést.

Az EU statisztikai hivatalának legfrissebb adatai alapján a napenergia termelése már túlszárnyalta az atomenergia hozzájárulását az energetikai mixben.

A napenergia kihasználásának látványos növekedése nem csupán az öreg kontinens sajátja, hanem Magyarországon is egyre dinamikusabb ütemben váltunk át erre a fenntartható energiaforrásra.

Hazánk egyaránt büszkélkedhet a napelemek teljesítményének növekedésével, ám ha alaposabban megvizsgáljuk a megújuló energiaforrások arányát, akkor láthatjuk, hogy van még hová fejlődni.

Összességében elmondható, hogy a megújuló energiaforrások szerepe a hazai nettó elektromos áramtermelésben nem olyan jelentős, mint ahogyan azt az alábbiakból nyerhető információk is tükrözik.

Ahogy az ismertetett adatsor rávilágít, 2025 második negyedévében az EU-ban a nettó villamosenergia-termelés 54 százaléka megújuló energiaforrásokból származott, ami növekedést jelent a 2024 azonos negyedévében regisztrált 52,7 százalékhoz képest. Ez a növekmény főként a napenergiának köszönhető, mely összesen 122 317 gigawattórát (GWh) termelt idén a második negyedévben, ami a teljes villamosenergia-termelési mix 19,9 százalékát teszi ki április elejétől június végéig.

Június hónapban a napenergia nem csupán népszerűsége, hanem hatékonysága révén is kiemelkedett az Európai Unió villamosenergia-termelésében, hiszen 22 százalékos részesedésével a legdominánsabb forrássá vált. Ezzel a napenergia felülmúlta a nukleáris energiát, amely 21,6 százalékkal zárta a hónapot, továbbá a szélenergia (15,8 százalék), a vízenergia (14,1 százalék) és a földgáz (13,8 százalék) termelését is maga mögé utasította. Ez a tendencia jól mutatja a megújuló energiaforrások növekvő szerepét az EU energiamixében.

Az uniós tagállamok közül 2025 második negyedévében Dániában tapasztalták a legmagasabb arányt a megújuló energiaforrások nettó villamosenergia-termelésében, amely elérte a lenyűgöző 94,7 százalékot. Ezt követően Lettország állt 93,4 százalékkal, míg Ausztria 91,8 százalékkal zárta a sort. Horvátország 89,5 százalékos eredménye, valamint Portugália 85,6 százalékos aránya szintén figyelemre méltó. Ezzel szemben a legalacsonyabb megújuló energiaforrásokból származó termelési arányokat Szlovákiában (19,9 százalék), Máltán (21,2 százalék) és Csehországban (22,1 százalék) mérték.

Ha a júniusi adatokat tekintjük, a rangsor a következőképpen alakul: Lettország vezeti a listát 98,8 százalékkal, míg Dánia a második helyen áll 96,8 százalékkal. A harmadik pozíciót Luxemburg foglalja el, 95,2 százalékkal. A lista végén viszont Málta (19,4 százalék), Szlovákia (20,9 százalék) és Csehország (27,3 százalék) található.

Az sem mellékes, hogy a 27-ből 15 uniós országban nőtt a megújuló energiaforrások aránya a nettó villamosenergia-termelésben 2025 második negyedévében.

Luxemburgban (+13,5 százalékpont) és Belgiumban (+9,1 százalékpont) a legjelentősebb éves növekedést tapasztalták, amelyet elsősorban a napenergia használatának robbanásszerű növekedése idézett elő.

Uniós szinten a második negyedév azt mutatja, hogy a megújuló forrásokból termelt villamos energia oroszlánrésze, 36,8 százaléka napenergiából, valamint szélenergiából (29,5 százalék) és vízenergiából (26,0 százalék) származott, ezt követték az éghető megújuló tüzelőanyagok (7,3 százalék) és a geotermikus energia (0,4 százalék).

Tavaly június óta eltelt egy év, és most újra itt vagyunk a következő júniusban.

Egy év alatt Magyarország jelentős előrelépést mutatott, hiszen a megújuló energiaforrások aránya a nettó áramtermelésben 39,1%-ról 53%-ra emelkedett.

A 20. helyről a 16. pozícióba léptünk előre összességében, azonban ha részletesebben megvizsgáljuk a helyzetet, azt tapasztaljuk, hogy a megújuló és zöldenergia terén a hazai lehetőségek kiaknázása még mindig gyerekcipőben jár. Különösen igaz ez a fűtési és hűtési célú energiafelhasználás esetében. Az energetikát érintő vízkérdés egyébként az Európai Unió egészében is kiemelt jelentőségű.

Az utóbbi időszakban kedvező jelek látszanak a napenergia terjedésével kapcsolatban, hiszen a tavalyi év során Magyarország a világ élvonalába került, és az áramtermelésből 25 százalékát napenergia adta. Az állami támogatások mellett, amelyek a napkollektorok telepítését ösztönzik, érdemes más tényezőket is megvizsgálni, amelyek befolyásolják a megújuló energiaforrások fejlődését.

Azt is meg kell jegyezni, hogy többek közt a víz- és a szélenergia jelentősége látványosan elhalványult az országban az elmúlt bő évtizedben.

Egészen vegyes energetikai összkép rajzolódik ki, ha a teljes áramtermelés európai receptjét vesszük górcső alá.

A hazai energiamix alakulását figyelve egyértelműen megállapítható, hogy 2024 júniusa és az idei június között jelentős átalakulások mentek végbe. Az unió szintjén is hasonló trendek figyelhetők meg, azonban a hangsúlyok eltérőek lehetnek, ami érdekes perspektívát ad a helyi és nemzetközi helyzet összehasonlításához.

Az EU-s átlagra vonatkozóan a napenergia részaránya 33,7-ről 46,6-ra bővült, a szélenergia hányada 0,9-ről 1,2-re duzzadt, miközben a megújuló éghető tüzelőanyagé 3,6-ről 4,6-re csökkent, a vízenergia aránya pedig 0,9-ről 0,6-re párolgott júniusra éves alapon.

2025 júniusában a magyarországi atomenergia szelete még közel 40 százalékra rúgott, miközben az uniós átlag feleekkora, bő 21 százalékos szinten állt. Fosszilis energia terén viszont hazánk áll jobban, 13,9 százalékot tesz ki az uniós 23,1 ellenében. A fosszilis energiaforrások közé sorolják a nem megújuló éghető tüzelőanyagoktól a kőolaj- és földgáztermékeken át a szénig mindent, ami nem zöld és nem is nukleáris energia.

Az unió energiatortájából alapvetően a kiegyensúlyozottság olvasható ki, míg a magyarországi mix túlnyomórészt, majd' 80 százalékban atom- és napenergiára támaszkodik - ez amennyire előny, annyira hátrány is tud lenni a diverzitás hiánya miatt.

Ha a második negyedévre koncentrálunk, érdekes eredmények bontakoznak ki. A napenergia felhasználásának tekintetében Luxemburg kiemelkedő teljesítménye révén a dobogó legfelső fokára állhat, hiszen a napenergia aránya itt 55,3 százalék. A második helyezett Magyarország 39,1 százalékkal büszkélkedhet, míg a harmadik pozíciót Hollandia foglalja el, amelynek részesedése 33,4 százalék.

A V4-ek országcsoportját vizsgálva egyértelműen kiemelkedik hazánk, hiszen a zöldenergia arányát tekintve nemcsak a szlovákokat és cseheket, hanem Lengyelországot is megelőzzük. Míg a lengyelek éppen most készülnek a szárazföldi szélerőműveik kapacitásának növelésére, addig itthon a kérdés állami szintű újragondolása még további időt igényel.