Függeszthetik fel a mentelmi jogot hat képviselő esetében.
Az áprilisi tüntetések eseményeivel összefüggésben a legfőbb ügyész kilenc különböző szabálysértési ügyben javasolta hat országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Nagy Gábor Bálint, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze, az Országgyűlés plenáris ülésén, 2025. június 11-én ünnepélyesen köszönti az újonnan megválasztott legfőbb ügyészt. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az idei tavaszi demonstrációk során a rendőrség, mint szabálysértési hatóság, több esetben arra a megállapításra jutott, hogy az eljárásokat olyan országgyűlési képviselőkkel szemben kell lefolytatni, akik mentelmi joggal rendelkeznek. Ezek a szabálysértési eljárások a polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértésekre, a közúti közlekedési szabályok kisebb mértékű megsértésére, valamint a gyülekezési joggal való visszaélésre vonatkoznak.
Emlékeztettek rá: a szabálysértési eljárásban - ellentétben a büntetőeljárás szabályaival - az országgyűlési képviselő önként lemondhat a mentelmi jogáról. Amennyiben az országgyűlési képviselő nem mond le mentelmi jogáról, vele szemben csak akkor folytatható le a szabálysértési eljárás, ha az Országgyűlés felfüggeszti mentelmi jogát. A szabálysértési hatóság megkeresése alapján a legfőbb ügyész terjeszti elő a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt.
A rendőrség javaslata nyomán hétfőn Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész kilenc szabálysértési ügyben kérte az Országgyűlés elnökét, hogy felfüggessze hat országgyűlési képviselő mentelmi jogát. Ezek a képviselők nem mondtak le önként a mentelmi jogukról a szabálysértési eljárás során.
