A testületben, amely a Paksi Atomerőmű vízhőmérséklet-emeléséről döntött, nem volt jelen természetvédelmi szakértő, így a Duna akár 32 Celsius-fokosra történő melegítése környezeti szempontból aggályos kérdéseket vet fel.

A testület tagjai jogi, közgazdasági, műszaki vagy természettudományos háttérrel bírnak, azonban egyikük sem szakosodott a Duna ökológiai állapotának kutatására.

Nem volt egyetlen természetvédelmi szakértő sem abban a kormányzati tanácsadó testületben, amely azt javasolta, hogy a Paksi Atomerőmű 32 Celsius-fokig melegíthesse a Duna vizét - írja az Átlátszó.

Lapunk már többször is jelentést tett arról, hogy az energiaügyi miniszter engedélyével a Duna vízhőmérséklete a Paksi Atomerőmű hűtővíz-kibocsátási pontjától számított fél kilométeren belül is túllépheti a 30 Celsius-fokot.

Az Orbán-kormány tervei szerint Paksnál a Duna vize is forróságot kaphat. A két paksi blokk együtt "fűtené" a folyót, így ha a hőmérséklet tovább emelkedik, egyre gyakrabban kellene leállítaniuk működésüket.

A portál közérdekű adatigénylésből származó információi szerint a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület ökológiai szempontú kutatásokat nem használt fel ajánlásának elkészítése során. A testület célja az volt, hogy felmérje, milyen hatásokkal járhat a hőmérsékleti korlát túllépése, és májusban adta át javaslatát a minisztériumnak. Az ajánlást a tárca csak közérdekű adatigénylés nyomán hozta nyilvánosságra, arra a napra időzítve, amikor a megkeresésre is válaszolt.

Az ajánlás fókuszában az eltérési eljárásrend technikai aspektusai állnak, részletesen kifejtve, hogy milyen típusú adatokat szükséges benyújtani, kinek és milyen formában kell jelentést tennie, valamint milyen feltételek teljesülése esetén engedélyezett a 30 Celsius-fokot meghaladó hűtővíz-hőmérséklet alkalmazása. A folyamat középpontjában az atomerőmű kérelme áll, amely alapján a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) értékeli, hogy van-e olyan villamosenergia-ellátási helyzet, amely szükségessé teszi a működés fenntartását, még a Duna vízének túlhevülése ellenére is.

Élővilágot veszélyeztető szintre fűtené az Orbán-kormány a Dunát, kezdődik a tiltakozás

Korábban a Paksi Atomerőmű működését korlátozni kellett, amennyiben a Duna vízhőmérséklete elérte a 30 Celsius-fokot. Most azonban a testület új ajánlása három sorban rögzíti a megemelt, 32 fokos határt, de nem nyújt tudományos indoklást arra, hogy miért éppen ezt az értéket választották. A minisztérium által rendelkezésre bocsátott dokumentumok között nem található természetvédelmi vagy ökológiai vonatkozású publikáció. A legrelevánsabb anyag a 2014-es Paks II. környezeti hatástanulmánya, amely viszont nem foglalkozott a Duna 32 fokra történő felmelegedésének következményeivel. A minisztérium jelezte, hogy a lista nem teljes, mivel nem minden felhasznált forrás áll rendelkezésre az Energiaügyi Minisztériumban.

A tanácsadó testület tagjai miniszterek, államtitkárok, egyetemi vezetők és vállalati vezetők, akik jogi, közgazdasági, műszaki vagy természettudományos végzettséggel rendelkeznek, de köztük nincs olyan szakember, aki kifejezetten a Duna ökológiai állapotának vizsgálatával foglalkozna. A tagok között megtalálható Lantos Csaba energetikáért felelős miniszter, Steiner Attila államtitkár, Raisz Anikó és Gondola Csaba államtitkárok, Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke, valamint az Magyar Villamosművek (MVM), a MAVIR, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), az Energiatudományi Kutatóközpont és a Budapesti Műszaki Egyetem vezető tisztségviselői.

A Duna vize Magyarország területén eddig soha nem emelkedett 32 Celsius-fok fölé, és ennek következményeit a hazai ökoszisztémában még nem elemezték alaposan.