A szűrővizsgálatok látogatása sokak számára nem éppen kellemes program, de a magas koleszterinszint komoly figyelmet érdemel. Az egészségünk érdekében fontos, hogy ne hanyagoljuk el ezeket a vizsgálatokat, hiszen a megelőzés kulcsfontosságú a hosszú és eg

A magas koleszterinszintet gyakran "némának" nevezik, mivel sok esetben tünetmentes, mégis súlyos szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet. De vajon hogyan viszonyulnak a magyarok a szűrővizsgálatokhoz? Mit gondol erről a téma szakértője? Cikkünkben felfedjük a válaszokat.

A magas koleszterinszint széles körben ismert, mint a szív- és érrendszeri betegségek egyik legjelentősebb kockázati tényezője. A koleszterin egy zsírszerű vegyület, amely elengedhetetlen a sejtek és hormonok megfelelő működéséhez. Ugyanakkor, ha a vérben túlzott mennyiségben van jelen, plakkok formájában lerakódhat az érfalakra. Ez a folyamat az érfalak szűküléséhez, valamint merevvé válásához vezethet, ami gátolja a normális véráramlást. Ennek következményeként megnő a szívinfarktus, a stroke és más érrendszeri megbetegedések kockázata.

A magas koleszterinszintet sokan "csendes kórságként" emlegetik, hiszen általában nem jár észlelhető tünetekkel, így sokan nincsenek tisztában azzal, hogy érintettek lehetnek. Ha nem figyelünk rá, hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokkal nézhetünk szembe. Éppen ezért elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése, valamint szükség szerint a helyes életmódbeli változtatások és orvosi beavatkozások alkalmazása.

Egy újonnan végzett kutatás alapján a 40 év feletti magyar felnőttek körében csupán a lakosság negyede vesz részt rendszeresen szűrővizsgálatokon. Ezzel szemben a megkérdezett 26%-uk csak bizonyos, specifikus vizsgálatokat választ, míg a válaszadók 25%-a csupán akkor keres fel orvost, ha már meglévő problémái vannak. Továbbá, a résztvevők 18%-a kizárólag háziorvosi vagy munkahelyi keretek között történő vizsgálatokra támaszkodik.

A rendszeres egészségügyi ellenőrzések aránya a 60 év feletti korosztályban magasabb, mint a 40-59 évesek esetében.

A kutatás eredményei szerint a 40 év feletti magyar lakosság körében sokan elkerülik a szűrővizsgálatokat, ami több tényezőre is visszavezethető. A megkérdezettek 55%-a a nehézkes időpontfoglalásra hivatkozott, míg 38%-uk a magánszolgáltatások magas költségeit emelte ki. További okként merült fel, hogy sokan nem szívesen látogatnak orvoshoz (33%), és sok esetben nincsenek tisztában az ajánlott vizsgálatok időközével. A férfiak különösen érintettek ebben a helyzetben: 21%-uk kétségekkel küzd a szűrővizsgálatok szükségességét illetően, míg 43%-uk a magánellátás árát találja túl magasnak.

A szűrővizsgálatok legfőbb célja a betegségek megelőzése és a korai felismerés, ezért fontos, hogy rendszeresen részt vegyünk ezeken, még akkor is, ha nem tapasztalunk semmilyen panaszt.

Dr. Pálinkás László, a Novartis Magyarország orvosigazgatója hangsúlyozza, hogy a korai diagnózis kulcsfontosságú lehetőséget teremt az életmódbeli változtatásokra és a szükséges orvosi beavatkozásokra. Ezek a lépések nagymértékben hozzájárulhatnak a későbbi, gyakran súlyos szövődmények kockázatának mérsékléséhez.

Amikor a "rossz" koleszterin szintje túl magasra emelkedik a vérben, az elkezd lerakódni az erek falán, és ezzel plakkok képződését idézi elő. Eleinte ez a plakk egy kásaszerű anyagot tartalmaz, de idővel a kalcium lerakódása miatt megszilárdul. Ez a folyamat szűkíti az ereket, megakadályozva a vér szabad áramlását, és a plakkok idővel egyre csak növekednek. Ezt a jelenséget érelmeszesedésnek, vagy más néven ateroszklerózisnak hívjuk. A plakkok nemcsak, hogy szűkítik az ereket, de akár meg is repedhetnek, ami vérrög kialakulásához vezethet, így szívinfarktushoz vagy stroke-hoz is hozzájárulhatnak.

A koleszterin elengedhetetlen része testünk felépítésének, de nem minden formája egyenlő. Az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) és a HDL (nagy sűrűségű lipoprotein) koleszterin különböző funkciókat látnak el a szervezetben, és hatásuk is eltérő. Míg az LDL a „rossz” koleszterin, amelynek túlzott mennyisége érelmeszesedéshez vezethet, addig a HDL a „jó” koleszterin, amely segít a felesleges koleszterin eltávolításában a vérből.

Ez a folyamat hosszú távon hozzájárulhat a szívinfarktus és a stroke kialakulásához. Ezzel szemben a HDL-koleszterin, vagy "jó" koleszterin segít eltávolítani a felesleges koleszterint az érfalakról, és visszajuttatja azt a májba, ahol lebomlik.

A HDL és LDL koleszterin mellett fontos kiemelni a lipoprotein(a) (Lp(a)) jelentőségét is. Azoknál, akiknek megemelkedett Lp(a) szintjük van, a szív- és érrendszeri események, mint például a szívinfarktus vagy a stroke, kialakulásának kockázata kétszeresére nő a normál értékűekhez képest. Ezért elengedhetetlen a Lp(a) szint figyelemmel kísérése az érelmeszesedés megelőzése érdekében.

Az LDL koleszterin szintje az étrend és az életmódbeli tényezők hatásától függően változhat, míg a vérben található Lp(a) koncentrációja genetikai örökségünkből ered. Ez azt jelenti, hogy olyan egyének is magas Lp(a) szinttel bírhatnak, akiknek LDL koleszterinszintje alacsony, és akik egyébként egészséges életmódot folytatnak.

A magas koleszterinszint komoly kockázati tényezőt jelent számos betegség esetében, ezért elengedhetetlen, hogy rendszeresen figyelemmel kísérjük és szükség szerint szabályozzuk ezt az értéket a megelőzés érdekében.

Ne aggódj, hiszen a szűrővizsgálatok nemcsak gyorsak és egyszerűek, hanem akár életmentő hatással is bírhatnak. Például a koleszterinszint ellenőrzése csupán egy egyszerű vérvételt igényel, ami minimális kockázattal jár. Az orvos könnyedén meg tudja vizsgálni a vérzsírszinteket, így időben észlelhetők az esetleges eltérések. Mivel a magas koleszterinszint gyakran nem mutatkozik meg egyértelmű tünetekkel, csak ilyen szűrések révén derülhet fény arra, ha bármi probléma adódik.

Ezáltal jelentősen csökken annak a valószínűsége, hogy szív- és érrendszeri problémák lépjenek fel.

A magas koleszterinszint csökkentésére számos hatékony módszer létezik, amelyek középpontjában a tudatos életmódbeli változtatások állnak. Az egészséges táplálkozás kulcsfontosságú: érdemes előtérbe helyezni a rostokban gazdag ételeket, friss zöldségeket, gyümölcsöket és teljes kiőrlésű gabonákat, miközben minimalizáljuk a telített és transzzsírok, valamint a vörös húsok fogyasztását. Az aktív életmód, például egy napi 30 perces séta vagy könnyű edzés, szintén hozzájárul a jó HDL-koleszterin szintjének növeléséhez, ami elősegíti a káros LDL-koleszterin eltávolítását a szervezetből. A dohányzásról való leszokás szintén elengedhetetlen, hiszen a dohányzás csökkenti a HDL-koleszterin szintet és rontja az érfalak állapotát. Ezen kívül a megfelelő testsúly fenntartása is alapvető fontosságú e célok elérésében.

A megelőzés szempontjából elengedhetetlen a rendszeres orvosi vizsgálatok elvégzése. Ezek révén időben észlelhetjük a magas koleszterinszintet, ami lehetőséget ad arra, hogy megelőzzük a lehetséges szövődményeket.

Ha felkeltette az érdeklődésedet a téma, ne habozz, és teszteld tudásodat a kvízünkben!

A felmérés a Novartis megbízásából, a Pulzus© Kutatási Rendszer segítségével készült. Az adatfelvétel ideje: 2023.11.16-11.22. A kutatási minta összetétele: A kutatás 700 fős mintája a 40 év feletti magyar

A szöveg egyedi megfogalmazása: "A vizsgálat célja, hogy az alapsokaságot különböző szempontok alapján, mint például nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja."

Tsimikas és munkatársai (2018) a Journal of the American College of Cardiology című folyóiratban publikálták tanulmányukat, amely az 177-192. oldalon található.

Sajnálom, de nem tudom közvetlenül átkonvertálni a megadott weboldal tartalmát. Viszont szívesen összefoglalom a lipoprotein (a) kockázataival kapcsolatos információkat, vagy elmondok róla általánosságban. Mit szeretnél tudni?

A KSH 22.1.1.9 statisztikai adatai a halálozások számát és arányát, a csecsemőhalandóságot, valamint a születéskor várható élettartamot és a halálozás főbb okait tárgyalják. Ezek az információk kulcsfontosságúak a népegészségügyi helyzet megértésében és a közegészségügyi intézkedések tervezésében. Az adatok elemzése hozzájárul a társadalmi egészségügyi stratégiák fejlesztéséhez, és segít az olyan problémák azonosításában, mint a csecsemőhalandóság csökkentése és a halálozási okok megelőzése. A statisztikák figyelembevétele lehetővé teszi a döntéshozók számára, hogy hatékonyabban reagáljanak a lakosság egészségi állapotára vonatkozó kihívásokra.