NBC: Irán három legjelentősebb urándúsító üzeméből csupán egyet sikerült elpusztítani.

A B-2-es lopakodó bombázó 2025. június 20-án emelkedik a levegőbe a Whiteman Légibázisról, hogy 18 órával később végrehajtsa küldetését, és bombáit a fordói urándúsító létesítményre célzottan ledobja. Fotó: Az Egyesült Államok Légierője az AFP közreműködésével.

Irán három meghatározó urándúsítójából csak egyet sikerült elpusztítani a június 12 napos háború során, kettőben azonban csak olyan jelentéktelen károkat sikerült okozni, hogy akár pár hónapon belül újraindulhatnak a centrifugák.

Az NBC News csütörtöki beszámolója szerint egy amerikai jelentés részletezi a károkat, amelyek ugyan nem nyilvánosak, de több amerikai tisztségviselő megosztotta azok megállapításait a hírcsatornával. A jelentés alapján a Fordóban található dúsító egységet az amerikai B-2-es lopakodó bombázók által ledobott bunkerromboló bombák szinte teljes mértékben elpusztították. Ezzel szemben a föld alatt elrejtett natanzi és iszfaháni dúsítókban csak viszonylag könnyen orvosolható károk keletkeztek.

A szivárogtatók által "pillanatkép"-ként jellemzett - azaz egy hosszabb értékelési folyamat ideiglenes megállapításait ismertető - jelentést alapvetően egyes amerikai törvényhozókkal, a védelmi minisztérium tisztségviselőivel, illetve az USA szövetségeseivel (elsősorban nyilván Izraellel) osztották meg.

A szivárogtatásokból nyert információk szerint a közel-keleti hadműveletekért felelős amerikai parancsnokság, a Central Command, kezdetben egy hosszabb időtartamú hadműveletet tervezett. Azonban Donald Trump elnök elvetette az ötletet, mivel nem kívánt egy elhúzódó konfliktust, amely mindkét fél számára jelentős veszteségekkel járhatott volna. Helyette egy olyan, látványos, egyszeri bombázóakciót választott, amely jobban illeszkedett politikai imázsához.

Az urándúsítók az izraeli és amerikai légicsapások fő célpontjának számítottak; és mindkét ország vezetése fontolgatja azt, hogy ha Teherán nem bocsátkozik tárgyalásokba a nukleáris programjának leszereléséről, netán újjáépítési munkába kezd a megrongálódott telepeken, akkor újabb légicsapásokra lehet szükség.

Az amerikai kormányzat az NBC-hez eljuttatott válaszaiban egyfajta fakenews-médiázásra is hajazva állította, hogy Fordó, Natanz és Iszfahán létesítményeit teljes mértékben megsemmisítették. Ennek ellenére az amerikai katonai és politikai vezetés már 2023 óta tisztában van azzal, hogy a natanzi és iszfaháni dúsítók ellen még a 14 tonnás GBU-57-es bombák sem jelentenek megoldást.

A cikkünkben részletezett iráni háború következményei és mellékhatásai rávilágítanak arra, hogy az iráni nukleáris programot nem csupán a dúsítók elpusztításával lehet megfékezni. Az NBC hírei szerint John Ratcliffe, a CIA igazgatója egy zártkörű eligazításon felhívta a figyelmet arra, hogy az atombomba előállításához elengedhetetlen létesítményekben keletkezett károk helyreállítása hosszú évek munkáját igényli. Továbbá, az izraeli hírszerzés információi szerint az Irán által az elmúlt időszakban előállított nagy tisztaságú urán megsemmisített maradványait az iszfaháni telep mélyére temették. Izrael számára ez a helyzet kedvező, hiszen bárminemű jelét észlelve annak, hogy Irán megkísérelné kiásni a finomított uránt, azonnal légicsapásokat indíthat a telep körüli tevékenységekre. A 12 napos háború következtében az iráni légvédelem jelentős mértékben meggyengült, így a közeljövőben nem várható, hogy bármilyen újabb izraeli vagy amerikai támadás komoly ellenállásba ütközne.