Új irányvonalat képvisel a kormány: friss szabályozás érkezik a bedőlt hitelek kezelésére - Pénzcentrum

Magyarország jelentős lépéseket tett a nemteljesítő hitelekre (NPL) vonatkozó keretrendszer korszerűsítése felé a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló 2025. évi XII. törvény bevezetésével. A 2025. május 16-án hatályba lépő új jogszabály a 2021/2167-es uniós irányelvet ülteti át a magyar jogba, és ezzel átfogó rendszert hoz létre a nemteljesítő hitelek átruházására, kezelésére és kiszolgálására. Ezek a reformok várhatóan átalakítják a magyar NPL-piacot, új lehetőségeket és felelősséget teremtve mind a hazai, mind a nemzetközi befektetők számára.

Az Európai Unió nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos irányelveinek bevezetését a tagállamokban tapasztalható folyamatos problémák megoldása érdekében hozták létre. E célok között szerepel a meglévő nemteljesítő hitelek mértékének csökkentése, valamint a jövőbeli felhalmozódás megakadályozása. A legújabb magyar jogszabály ennek szellemében készült, és célja, hogy megkönnyítse a nemteljesítő hitelek átruházását a pénzügyi intézmények között. Emellett világos jogi keretet biztosít a hitelnyújtók és vásárlók számára, mindeközben pedig kiemelten figyel a hitelfelvevők védelmére.

A törvény a hitelintézetek és a nem hitelintézeti hitelezők, mint például pénzügyi vállalkozások, által Magyarországon keletkezett nemteljesítő hitelek átruházását és kezelését hivatott szabályozni. Fontos megjegyezni, hogy az alternatív befektetési alapkezelők, az ÁÉKBV-alapkezelők, valamint az EGT-n kívül bejegyzett hitelintézetek (kivéve bizonyos kivételes helyzeteket) nem tartoznak e keretek alá. Továbbá a nemteljesítő hitelek EGT-n belüli hitelintézetek vagy nem banki hitelezők általi felvásárlására, az értékpapírosítási rendelet szerinti speciális célú szervezetekre, valamint az ügyvédek, közjegyzők és bírósági végrehajtók tevékenységére sem vonatkozik a törvény. Ezt a tájékoztatást a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda tette közzé.

A törvény által bevezetett egyik leglényegesebb újítás, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyezési kötelezettségét eltörli a nemteljesítő hitelek felvásárlói számára. Ez azt jelenti, hogy a hitelintézeteken és pénzügyi vállalkozásokon kívüli magánszemélyek vagy szervezetek, akik a tevékenységük keretében nemteljesítő hiteleket vagy hitelezői jogokat kívánnak megszerezni, már nem kötelesek az MNB engedélyét beszerezni tevékenységük folytatásához. Ez a változás jelentős eltérést képvisel a korábbi szabályozás szempontjából, amely szerint csak azok a pénzügyi intézmények, amelyek engedéllyel rendelkeztek, vásárolhattak nemteljesítő hiteleket.

Fontos hangsúlyozni, hogy a nemteljesítő hitelek megvásárlásához már nem szükséges külön engedély, viszont azok érvényesítéséhez elengedhetetlen a megfelelő engedély megléte. Csak azok a hitelszolgáltatók jogosultak hitelvégrehajtási tevékenységet folytatni, akik rendelkeznek az ehhez szükséges engedéllyel. Emiatt minden nemteljesítő hitelt vásárló köteles olyan jogi személyt vagy szervezetet megbízni, amely jogosult a nemteljesítő hitelmegállapodásokból származó hitelezői jogok kezelésére és érvényesítésére. A hitelkiszolgálási feladatok közé tartozik a fizetések beszedése, a szerződési feltételek újratárgyalása, a panaszok kezelése, valamint a hitelfelvevők tájékoztatása a feltételek módosulásáról.

A megadott szabályozás nem terjed ki a külföldi hitelszolgáltatókra. Ezek a szolgáltatók Magyarország területén kétféle módon tevékenykedhetnek: vagy útlevéllel, vagy fióktelep alapításával, amelyek az MNB (Magyar Nemzeti Bank) ellenőrzése alatt állnak.

A hitelnyújtással vagy NPL-követelések beszerzésével foglalkozó, már meglévő engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmények számára lehetőség nyílik arra, hogy további engedélyezési eljárás nélkül folytassák a hitelkínálatot.

Megjegyzendő továbbá, hogy más típusú követelések - például teljesítő hitelekből, vállalatcsoporton belüli hitelezésből, lízingből vagy faktoringból származó követelések - esetében a meglévő engedélyezési követelmények változatlanok maradnak.

A törvény nagy hangsúlyt fektet a hitelfelvevők védelmére. A hitelkiszolgálóknak tisztességesen, átláthatóan és valamennyi vonatkozó fogyasztóvédelmi és adatvédelmi jogszabálynak megfelelően kell eljárniuk minden olyan természetes vagy jogi személlyel - beleértve a jogutódokat is - szemben, aki vagy amely hitelintézettel vagy pénzügyi vállalkozással hitelmegállapodást kötött. Bár ezek a kötelezettségek ismerősnek tűnhetnek, az MNB most már kifejezett felhatalmazást kapott mind a belföldi, mind a határokon átnyúló hitelkiszolgálók felügyeletére, és jogosult szankciókat kiszabni súlyos jogsértések vagy hiányosságok esetén.

A hitelfelvásárlókra és hitelkiszolgálókra rendszeres közzétételi kötelezettségek is vonatkoznak, beleértve az MNB felé történő féléves jelentéstételt. A szabályozó hatóság nyilvános nyilvántartást vezet az engedélyezett hitelkiszolgálókról, és aktívan ellenőrzi az új szabályozásnak történő megfelelést.

Az új jogi keret a belépési korlátok mérséklésével és az átláthatóság növelésével várhatóan élénkíteni fogja a nemteljesítő hitelek másodlagos piacát Magyarországon. A jövőbeli, hazai és nemzetközi befektetők számára lényeges, hogy alaposan mérlegeljék az új elvárásokat, különös figyelmet fordítva az engedélyezett hitelkiszolgálók bevonására és a folyamatos jelentéstételi kötelezettségekre. Ezek a változások kiváló lehetőségeket teremtenek a piaci szereplők számára, hogy bővítsék tevékenységüket a magyar NPL-piacon, amennyiben sikeresen alkalmazkodnak az átalakuló szabályozási környezethez.