Súlyos veszteségeket szenvedtek el az ETF-befektetők, de a következő öt év során még mindig kedvező helyzetben lehetnek.

Május 8-án megrendezzük a Portfolio Investment Day 2025 befektetési konferenciánkat, ahol tapasztalt szakértők osztják meg értékes befektetési javaslataikat. Legyen szó részvényekről, állampapírokról, nyersanyagokról, kriptovalutákról, ingatlanokról vagy műtárgyakról, itt mindent megtalálsz! Ne hagyd ki a lehetőséget, jelentkezz most!

Világszerte zuhannak a tőzsdék, ami számos befektető portfóliójára nézve komoly érvágást jelent: a leggyakrabban használt amerikai tőzsdeindex, az S&P 500 év eleje óta 10%-ot esett, de a nála jobban teljesítő, a vezető európai vállalatokat tömörítő Stoxx Europe 600 tőzsdeindex is 5%-os mínuszban van idén. Ha viszont hosszabb távra tekintünk vissza, kifejezetten vonzó tőzsdei hozamokat látunk, márpedig a hosszú távú hozamok alapján relevánsabb megállapítást lehet tenni egy kockázatos befektetés teljesítményéről.

Az ETF (exchange traded fund, tőzsdén kereskedett befektetési alap) funkciója a befektetők szempontjából általában annyi, hogy passzívan követi egy meghatározott tőzsdeindex teljesítményét. Aki például jól diverzifikált amerikai részvényportfólióba fektetne, de nincs kedve vagy lehetősége több száz egyedi részvényt egyenként megvásárolni, ő megteheti, hogy egyetlen tranzakció keretein belül, egy számára szimpatikus tőzsdeindexet követő ETF-be teszi a pénzét. Az ETF-ek nagy előnye a hagyományos befektetési alapokkal szemben, hogy lényegesen kisebb költségterheléssel dolgoznak: gyakran mindössze 0,1-0,2% az éves elvonás a kezelt vagyon arányában, holott az aktívan kezelt befektetési alapok akár 2%-ot meghaladó éves költségeket is felszámítanak.

Az alábbiakban kizárólag a UCITS (kollektív befektetés átruházható értékpapírokban) keretrendszerének megfelelő ETF-ekre összpontosítunk. Ez azért fontos, mert az európai uniós állampolgárok alapvetően csak ilyen típusú ETF-ekhez juthatnak hozzá a tőzsdéken, így biztosítva a befektetések biztonságát és átláthatóságát.

Ha alaposan szemügyre vesszük az amerikai részvénypiacra fókuszáló tíz legnagyobb vagyonnal rendelkező UCITS ETF-et, azt tapasztalhatjuk, hogy 2025 elejétől napjainkig a veszteségek 17-19% között mozognak, a befektetési stratégiától függően. Nem meglepő, hogy azok az alapok, amelyek a kiegyensúlyozottabb és több vállalatot magukban foglaló S&P 500 indexet követik, viszonylag kisebb veszteségekkel zárták ezt az időszakot. Ezzel szemben a kockázatosabb, technológiai részvényekre összpontosító NASDAQ-100 indexet követő ETF-ek jelentősebb veszteségeket szenvedtek el.

Öt év távlatában, azaz 2020. áprilistól 2025. áprilisig egészen eltérő eredmények láthatók: ezen időszak alatt a vizsgált tíz ETF évesített hozamai 14-17% között mozogtak. Ez a teljesítmény összesítve 95-127% közötti hozamot jelent, ami azt jelzi, hogy az amerikai részvényindexek követésével - még az idei visszaesés ellenére is - könnyedén megduplázható lett volna az öt évvel ezelőtti befektetett összeg.

ETF-fogalomtár:

Benchmark: az a referencia tőzsdeindex, amelyhez az adott ETF a saját teljesítményét viszonyítja. Az ETF-ek célja, hogy a lehető legpontosabban tükrözzék a kiválasztott benchmark tőzsdeindex mozgását, ezért ezek teljesítménye általában csak elenyészően eltér az index által mutatott eredményektől.

Metodológia: egy ETF megteheti, hogy "fizikailag" leképezi a követett indexet, azaz ténylegesen megvásárolja a részvényeket, vagy a részvények vásárlása nélkül, más pénzügyi megoldásokkal ("szintetikusan") is megoldhatja az indexkövetést.

Osztalékkezelés: Az ETF-ek, amelyek részvényekbe fektetnek, osztalékbevételeket generálnak. Ezzel két lehetőség adódik: az egyik lehetőség, hogy a befektetőknek kifizetik ezeket az osztalékokat (distributing), míg a másik lehetőség az, hogy a nyereséget visszaforgatják a fundba, így növelve annak értékét (accumulating).

Rizikóindikátor: megmutatja, hogy egy adott ETF mekkora kockázatot hordoz egy 1-től 7-ig terjedő skálán, ahol a legkevésbé kockázatos alapok 1-es értéket kapnak, a legnagyobb kockázatú alapok pedig 7-est.

Elengedhetetlen hangsúlyozni, hogy a fent említett hozamok dollárban vannak kifejezve, tehát egy dolláralapú befektető számára tükrözik a várható megtérülést.

Azok számára, akik forintban végzik a számításokat, elengedhetetlen, hogy figyelmesen kövessék a forint és a dollár közötti árfolyam ingadozásait is.

Az utolsó öt év során a forint 11,4%-kal gyengült a dollárhoz képest, ami azt jelenti, hogy a magyar befektetők forint alapú hozamaikból még a táblázatban szereplő értékeknél is kedvezőbb eredményekre számíthatnak.

Hasonlóan muzsikáltak a világ egészére célzó részvénybefektetések is: idén év eleje óta 14% körüli bukó a jellemző, de a legnagyobb ETF-ek 5 éves távon kétszámjegyű pozitív hozammal örvendeztették meg a befektetőket.

Az alapok teljesítménye természetesen változhat attól függően, hogy melyik részvényindexet veszik alapul. Például a vizsgált öt éves időtávon az MSCI World index követése kis mértékben jobb hozamot eredményezett, mint a hasonló lefedettségű FTSE All World indexhez kapcsolódó stratégia.

Az európai részvénybefektetések alakulása kapcsán a legfontosabb megállapítás, hogy idén Európa a megszokott trenddel ellentétben kiemelkedően teljesít. Az év eleje óta az európai ETF-ek hozamai általában 0-3% közötti veszteséget mutatnak, ugyanakkor akadnak olyan európai részvény ETF-ek is, amelyek az év során plusz hozamot tudtak felmutatni – természetesen euróban, így figyelmen kívül hagyva a forint árfolyamának hatását. Érdemes megemlíteni, hogy a forint az euróval szemben az elmúlt öt évben 16,3%-kal gyengült, ami a magyar befektetők számára további hozamot eredményezett.

Távlatilag visszatekintve megfigyelhető, hogy Európa teljesítménye valamivel elmaradt Amerikától, ugyanakkor a globális részvénybefektetések terén sikerült versenyben maradnia. Az öt éves időszakban itt is kétszámjegyű hozamokat tapasztalhatunk, bár az esetek többségében a tőke megduplázása nem valósult meg.

Akik magyarként ETF-befektetésben gondolkodnak, mindenképpen rendelkezniük kell egy értékpapír-számlával, olyan brókercégnél, akik hozzáférést biztosítanak számára a kiszemelt ETF-et forgalmazó tőzsdékhez - egy ETF gyakran több tőzsdén is elérhető.

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A kép forrása: Getty Images.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az alábbiakban található információk csupán tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a megfelelő jogi vagy pénzügyi szakértő véleményét.