Most végre minden világossá vált: az Európai Bizottság meghozta a döntését a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós támogatásokról.
Az Európai Bizottság kedden publikálta éves jelentését, amely előtt Michael McGrath, a RedaktionsNetzwerk Deutschlandnak adott interjújában kifejezte aggodalmát a Magyarországon tapasztalható helyzetről, hangsúlyozva, hogy a Bizottság készen áll minden lehetséges eszköz bevetésére. "A jogállamiság helyzete Magyarországon továbbra is komoly aggodalomra ad okot" - tette hozzá az EU igazságügyi biztosa a jelentés közzététele előtt.
McGrath bejelentette, hogy Brüsszel szükség esetén minden rendelkezésre álló eszközt bevet, az uniós források befagyasztásától az ügynek az Európai Bíróság elé utalásáig. A jogállamiság ugyanis nem csupán elvont érték, hanem "igazságosságot jelent az önkényesség helyett, és bizalmat a félelem helyett".
A negyvenkét oldalas jelentésben a szerzők kifejezik aggályaikat a magyarországi igazságszolgáltatás állapotával kapcsolatban, amelyet véleményük szerint továbbra is politikai befolyás fenyeget. Emellett kritizálják az ügyelosztás és a kinevezések rendszerének átláthatatlanságát. A korrupcióval kapcsolatosan úgy vélik, hogy bizonyos előrelépések történtek, azonban az antikorrupciós intézmények, például az Integritás Hatóság, nem működnek elég hatékonyan. Továbbá hangsúlyozzák, hogy a közpénzek és az EU-s források elosztása sem mentes a homályosságtól.
Kitér a dokumentum arra is, hogy a Soros György hálózatához tartozó Transparency International 2024-es Korrupció Érzékeltetési Indexe (CPI) alapján Magyarország az EU "legkorruptabb országa".
A jelentésben emellett részletesen elemezték a hazai média helyzetét, az intézményi ellenőrzés mértékét, valamint a civil szervezetek működési lehetőségeit. A médiával kapcsolatosan kifejtették, hogy "az állami hirdetések torzítják a piaci viszonyokat", míg az ellenzéki média jelentős mértékben háttérbe szorult.
A jelentés alapján a civil szervezetek működési lehetőségei jelentősen korlátozódtak, miközben a végrehajtó hatalom felügyelete elégtelennek mutatkozik.
A dokumentumban a 2024-es évre vonatkozó jelentés mellett található egy részletes beszámoló a 2025-ös civil szervezetekkel folytatott konzultációkról is. Az NGO-k által benyújtott jelentések rámutatnak a korrupció megelőzését szolgáló intézményi struktúrák gyengeségeire, valamint az független intézmények megerősítésének szükségességére is.
Összességében arra a következtetésre jutottak, hogy
A szóban forgó érintettek hangsúlyozzák, hogy a közpénzek elosztása továbbra is egyenlőtlen és átláthatatlan. A kormányzati politika a kormányhoz közeli szervezeteket részesíti előnyben, míg a kormányzati intézkedéseket kritizáló civil szervezetek, amelyek nem rendelkeznek állami támogatással, hátrányos helyzetbe kerülnek Magyarországon.
- olvasható a jelentés zárásaként.
Ahogy már említettük, a jelentés egy ötfős delegáció tapasztalataira épül, ám ennek hitelessége megkérdőjelezhető. Két fő ok húzódik meg a háttérben: egyrészt a jelentéstevők kiléte, másrészt pedig a látogatásuk során előforduló számos furcsaság.
