Mit rejteget a híres Jászai Mari család? Fedezd fel velünk a titkokat!


Ifjabb Jászai László a mai napig nagy becsben tart néhány valódi Jászai-ereklyét, amelyeket szívvel-lélekkel őriz.

- Mari néninek nem volt gyermeke, a dédnagyapám az öccse volt - mondta lapunknak az Új Színház társulatának tagja. - Jászai Mari után édesapám volt a következő színész a családban, én pedig a harmadik. Korábban is sokszor megkérdezték tőlem, nyomaszt-e a Jászai név, de őszintén mondhatom, hogy egyáltalán nem, helyette tűz és szerelem van bennem a művészi pálya iránt, és méltó módon igyekszem tovább vinni ezt az örökséget. Ha azt érezném, hogy tehetségtelen vagy alkalmatlan vagyok, akkor sem a nevemet változtatnám meg, hanem inkább a foglalkozásomat... Természetesen apám testvérei és a 103 éves korában meghalt Jászai Joli néni, Jászai Mari unokahúga is sokat meséltek a híres hozzátartozónkról. Dédnagyapám Rábatamásiban volt kántortanító, Mari néni rendszeresen oda járt nyaralni. Ott is sok szép tárgy őrzi az emlékét.

Ifjabb Jászai László 1991-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és kezdő fiatalként a Nemzeti Színház szerződtette. Az a teátrum, amelyben annak idején Jászai Marinak több száz alakítás után tapsolt a közönség.

Soha nem fogom elfelejteni, amikor egy bemutató után a kellékes odasétált hozzám, és átnyújtotta azt a rézcsatos övet, amelyet Mari néni viselt az Elektrában. Ezt az övet nem csupán tárgyként, hanem emlékként is nagy tiszteletben tartom, akárcsak a babérkoszorút, amit a pályafutása 50. évfordulójára kapott. Most már 130 éve áll a világban; nem zöld, hanem inkább barna árnyalatú, de a házamban méltó helyet kapott. A tárgyak és az emlékek valóban csodálatosak, de számomra a legfontosabb az az értékrend, amelyet ő képviselt, és ami az életem során irányt mutat számomra.

Az 1926-ban elhunyt Jászai Mari elsősorban tragikus sorsú szerepekben alakított nagyot, de szívesen szavalta például Petőfi Sándor verseit és fordított is. Példakép volt amiatt is, mert az első világháború alatt minden szabadidejét a sebesült katonák között töltötte. 1926-os halála után nyilvánosságra került a naplója, és a leírt gondolatok értékesek az utókor számára. Sírköve az eredeti Nemzeti Színház köveiből készült. A művésznő maga írta az 1913-ban felállított síremléken olvasható feliratot. A színészóriás csak 1926-ban halt meg, de a legenda szerint addig is rendszeresen látogatta a saját sírját, előfordult, hogy pezsgőzött is a Fiumei úti sírkertben.

- Ha egy időgéppel visszarepülhetnék, biztosan jól érezném magam, mert inkább az ő korában lennék színész, mint napjainkban - jelentette ki László, aki pályafutása egyik legnagyobb elismeréseként 2021-ben kapta meg a Jászai-díjat. - Amikor pályakezdő voltam, már az édesapám is arról beszélt, hogy "ez már nem az a színház", akkor én mit mondjak? Annak idején olyan volt belépni a Nemzeti Színházba, mintha egy templomba mentem volna be, és nem csak az akkori színész-óriások miatt. Mostanában már a sok-sok koncepcióba és változtatásba is belefárad az ember. Ettől függetlenül úgy gondolom, nincs modern vagy elavult, hiteles vagy nem hiteles. Elhiszem vagy nem hiszem el, amit látok - ezek közül lehet választani. Bármelyik klasszikust eljátszhatjuk modern köntösben, de el kell hitetni a nézővel, hogy az jó, és megmaradt az eredeti lelkülete. Én egy konzervatív ember vagyok, ezt vállalom, és ezt viszem tovább, amíg élek.

Related posts