Az orosz gáz betiltása mindenki számára hátrányos következményekkel járna.
Nem túlzás azt állítani, hogy drasztikusan növekednének az áram-és fűtésszámlák az orosz energiahordozók betiltásával - derül ki a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők szavaiból. Nem a rendszerhasználat, hanem az alaptermékek díjai ugranának meg, ráadásul a gáz ára és a villamos energia termelési költségei között is van összefüggés.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunk érdeklődésére kifejtette, hogy Magyarország belföldi termelésből nem képes teljes mértékben kielégíteni földgázigényét. Korábban Oroszország dominálta a beszerzési forrást, de nem ez volt az egyetlen lehetőség. Az ország gázellátásának infrastruktúrája erre a helyzetre épült ki, és mivel Magyarországnak nincsen tengeri kijárata, az LNG (cseppfolyósított földgáz) szállítása is komoly kihívásokkal jár. A gáz beszerzési költségeiben nem csupán a gázmolekula árának mértéke számít, hanem az is, hogy mennyibe kerül a szállítás. Az árak emelkedésének egyik fő tényezője pontosan ez: míg az orosz gáz csővezetéken jut el az országba, és ez már az árban is szerepel, addig az LNG-t és a vezetékes szállítást jelentősen drágítják a különböző útvonalakra vonatkozó magasabb szállítási díjak - részletezte Regős Gábor.
Ha tehát az orosz gáztól "sikerül megszabadulni", az ellátásbiztonságra hatással lesz. Bár az Európai Bizottság a diverzifikációt hangsúlyozza, annak az ellenkezője történne, nem növelnénk, hanem csökkentenénk a beszerzési források számát. Az LNG abból a szempontból is kockázatosabb forrás, hogy ha hiány van a piacon, akkor a tankhajó odaviszi a gázt, ahol többet fizetnek érte. Az árhatás pedig két elemből áll: egyrészt a csökkenő kínálat és növekvő kockázat miatt nőne a tőzsdei ár, másrészt pedig a már említett szállítási költségtől is.
Valóban, Magyarország törekszik arra, hogy változatosabbá tegye importforrásait, noha ezt bizonyos földrajzi korlátok befolyásolják. Például az Azerbajdzsánból származó gázimport egy lépés ebbe az irányba, de jelenleg még mindig jelentős hiányosságokkal küzd, és nem képes teljes mértékben kielégíteni a hazai igényeket.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken adott rádióinterjújában hangsúlyozta, hogy ha az ukrán fél sikerrel jár azzal a javaslatával, amely megtiltaná az európai uniós országok számára az orosz gáz és olaj beszerzését, akkor a magyar családok fűtésszámlája akár négyszeresére, míg az áramszámlája kétszeresére emelkedne.
Bár első pillantásra talán nem nyilvánvaló, a kapcsolat az áramárakkal mégis lényeges. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője a lapunknak adott interjújában kifejtette, hogy...
Bármennyire is versenyképesen termel az atomerőmű vagy a naperőmű, a helyzet nem ennyire egyszerű. Az energiatermelés során, ha a kereslet kielégítéséhez szükség van például gázerőművek aktiválására, akkor az ő költségeik határozzák meg az áram árát. Magyarországon éppen ez a helyzet: az atomerőmű és a naperőművek együttese nem elegendő a teljes kereslet kielégítésére, ezért a gázerőművek költségei, különösen a gáz piaci ára, jelentős hatással vannak az elektromos áram árának alakulására. Amennyiben a gáz ára emelkedik, a fogyasztók számára is drágábbá válik az elektromos áram.
Beszélt arról is, hogy az orosz energiaforrások európai és magyarországi kizárása mindenképpen komoly áremelkedéshez vezetne. A pontos hatás mértékének meghatározása azonban rendkívül nehéz feladat. Figyelembe kell venni, hogy már csak a szankciók és az orosz energiahordozókról való önkéntes leválás is a tőzsdei gázárakat duplájára emelte. Így újabb jelentős drágulásra lehet számítani, miközben...
Mindkét vezető elemző figyelmeztetett arra, hogy a rezsicsökkentés fenntartása a jelenlegi szabályok mentén komoly terhet ró a jövő évi költségvetésre. Orbán Viktor miniszterelnök az interjú során konkrétan nyolcszázmilliárd forintot említett, amely a rezsicsökkentés folytonosságának költségét jelenti. Az elemzői vélemények alapján vagy a költségvetési hiányt kellene növelni, vagy más szektoroktól kell forrásokat átcsoportosítani – mindezt figyelembe véve, hogy a költségvetési keretek már most is meglehetősen szűkösnek számítanak. Ezen kívül a költségvetésben a hírekben említett források biztosan nem állnak rendelkezésre. A költségvetési hiány immár évek óta a 3 százalékos határ felett mozog.
Regős Gábor véleménye szerint rendkívül bonyolult előre jelezni, hogy milyen árképzési rendszer és árszint fog kialakulni a jövőben. Különösen érdekes kérdés, hogy a jelenlegi átlagfogyasztásos megkülönböztetés megmarad-e, vagy esetleg egy új, több lépcsős árstruktúra jön létre. Fontos mérlegelni, hogy egy esetleges drasztikus energiaáremelkedés milyen hatással lenne a háztartásokra, és hogy azok közül hányan tudnák ezt anyagilag kezelni. Továbbá, elengedhetetlen, hogy átgondoljuk, milyen megoldásokkal lehetne enyhíteni a helyzetből adódó nehézségeket.
Mindketten hangsúlyozták: a vállalkozásokra nehezedő terhek tovább növekednek a megemelkedett energiadíjak következtében (hiszen a lakossági rezsicsökkentés eddig nem érintette őket). A magas energiaárak következményeként elbocsátásokra, lassabb növekedésre és ennek következtében alacsonyabb adóbevételekre lehet számítani.
Van lehetőség jogorvoslatra, ám az eredmény nem garantálható. Molnár Dániel itt elmondta, egyrészről az Európai Bíróságnál megtámadhatja a döntést a kormány - ilyenre a múltban már sor került, arra hivatkozva, hogy a kereskedelempolitikát szankciós politikaként alkalmazzák, amelyet az uniós jogszabályok tiltanak. Kérdéses ugyanakkor, hogy milyen gyorsan döntene a kérdésben a Bíróság, milyen irányba, illetve hogy a köztes időszakban felfüggeszthető-e az intézkedés vagy végre kell hajtani azt.
