Amikor a katolikus egyház vezetője, a pápa, beteg vagy munkaképtelen, akkor különleges eljárások lépnek életbe. Először is, a bíborosok testülete, a Szent Kollégium, vállalja a vezető szerepet és a hatásköröket. Ilyenkor a pápa betegsége idején a bíboroso
Lapunk korábban is hírt adott arról, hogy a katolikus egyház vezetőjének egészségi állapota aggasztóan romlik, és súlyos légzési nehézségekkel küzd. Szombat este a szentszék újabb hivatalos közleményt tett közzé, amelyben megerősítette, hogy a pápa állapota kritikus, és kórképe továbbra is bonyolult.
Ferenc pápa egészségügyi helyzete új fényt vetett egy lényeges problémára. Bár a pápa jelenleg kórházi ellátásra szorul egy súlyos tüdőgyulladás következtében, hivatalos státusza továbbra is változatlan: ő a katolikus egyház vezetője, és minden döntési jog a kezében összpontosul. Azonban felmerül a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha hosszabb időre eszméletlen állapotba kerül, vagy teljesen munkaképtelenné válik – tette fel a kérdést a Time.
A pápa a katolikus egyház legmagasabb rangú vezetője, aki Krisztus földi helytartójaként és a püspöki kollégium elnökeként tölti be szerepét. Hatalma nem csökkenhet akkor sem, ha fizikai korlátok miatt nem tudja teljes mértékben ellátni feladatait. A mindennapi egyházi és vatikáni ügyek irányítását egy jól megszervezett apparátus végzi, amelynek élén a mindenkori államtitkár, jelenleg Pietro Parolin bíboros áll.
A kánonjog értelmében, amennyiben egy püspök egészségi állapota vagy más ok miatt képtelenné válik egyházmegyéje irányítására, a vezetést jellemzően egy segédpüspök vagy vikárius veszi át. Ezzel szemben a pápa esetében nincsenek ilyen világos szabályok. A 335. kánon előírja, hogy ha az Apostoli Szentszék "akadályoztatva vagy megüresedve" van, az egyház irányítása nem változhat meg. Azonban a fogalom pontos jelentése, az "akadályoztatottság" definíciója és az ezzel kapcsolatos eljárások nem eléggé körvonalazottak, ami számos jogi és gyakorlati kérdést vet fel.
Az utóbbi évek során egyházi jogászok különböző javaslatokat fogalmaztak meg annak érdekében, hogy a pápai hivatal tartós munkaképtelensége esetén a bíborosi kollégium vegye át a vezető szerepet. A javaslatok között szerepelt az is, hogy rendszeres orvosi vizsgálatok segítségével állapítsák meg, mikor válik véglegesen alkalmatlanná a pápa a feladatkörének ellátására. Jelenleg azonban ez a fajta szabályozás még nem került bevezetésre.
Ha a pápa meghal vagy hivatalosan lemond, akkor kezdetét veszi a "sede vacante" időszak, amely során a kamarás (jelenleg Kevin Farrell bíboros) felel az egyház adminisztratív és pénzügyi ügyeiért, valamint megszervezi az új pápa megválasztását. Ez a helyzet azonban csak a pápai hivatal formális megszűnése után következik be, nem pedig egy esetleges hosszan tartó betegség vagy munkaképtelenség esetén.
Jelenleg a katolikus egyháznak tehát nincs pontosan meghatározott eljárása arra az esetre, ha egy pápa hosszan tartó betegség vagy eszméletvesztés miatt képtelenné válik a kormányzásra. A jövőben várhatóan az egyházi jogalkotásban is megjelennek új szabályozások, hogy biztosítani lehessen az egyház zavartalan működését még ilyen rendkívüli helyzetekben is.
