Miért indult ez a boltok elleni offenzíva? Összegyűjtöttük az összes lényeges információt, amit érdemes tudni!

Az utóbbi hetek a kiskereskedelmi szektorban valódi viharokat hoztak. A kormány január óta folyamatosan emlegeti az árstopok esetleges újbóli bevezetését, de emellett profitkorlátozásról és önkéntes árcsökkentésről is hallani. Közben várhatóan ősszel érkezik a nyugdíjasok áfa-visszatérítése, ám ezzel kapcsolatban még számos kérdés megválaszolatlan maradt. Nem világos, hogy az élelmiszerárak meredek emelkedése a boltok vagy a beszállítók áremelésének következménye-e. Összegyűjtöttük a legfontosabb eseményeket és fejleményeket.

A kormány január óta napirenden tartja az élelmiszer-drágulás témáját, miután az infláció tavaly november óta gyorsul, januárral elérte az 5,5 százalékot. Az élelmiszerek átlagon felül drágultak, januárban már éves alapon 6 százalékkal, decemberhez képest pedig 1,9 százalékkal nőtt.

A KSH különösen jelentős áremelkedéseket rögzített az év elején, kiemelve a tej 5,8%-os, a kávé 4,9%-os és a csokoládé 4,7%-os drágulását. Emellett a zöldségek és gyümölcsök 4,4%-kal, valamint a liszt 3,8%-kal drágult, mindez mindössze egy hónap leforgása alatt.

A februári inflációs adatokat csak a jövő héten fogjuk megismerni, azonban Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó rendezvényén szombaton kifejtette, hogy az élelmiszerinfláció akár 7%-ra is emelkedhet, és ez a szint már februárban elérhető lehet.

A kormány ugyanakkor már a januári inflációs statisztika megjelentése előtt bejelentette, hogy 100 termékre bővülhet az online árfigyelőben megfigyelt termékek köre. Ez az oldal 2023 közepe óta üzemel és segítségével összehasonlíthatók egymással a nagyobb boltok árai.

A nagy, Magyarországon is működő kiskereskedelmi láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség élelmiszer-kiskereskedő tagvállalatai már januárban is üdvözölték a Nemzetgazdasági Minisztérium azon törekvését, hogy az élelmiszerárak alakulását szorosan figyelemmel kíséri. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra - és ezt az álláspontjukat azóta is tartják - hogy a beszállítóknak is "csatasorba" kell állniuk. Magyarul az áremelkedés miatt nem csak a kereskedők a felelősek.

A kormány azóta többször is leült tárgyalni nem csak az OKSZ-el, de más ágazati érdekvédelmi szereplőkkel is, például a Tej Terméktanáccsal. Ez nem véletlen, a tejtermékek ára rendkívüli mértékben emelkedett az elmúlt hónapokban.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője, február 10-én egy Facebook-poszt keretein belül jelezte, hogy új árstopot terveznek bevezetni Magyarországon.

Ismert, hogy a kormány 2021 őszén árstopot vezetett be egyes alapvető élelmiszerek esetében, először hat, majd 2022. novemberétől további kettő, így összesen 8 termék árára "tettek sapkát". Az első körös termékek ára nem lehetett magasabb, mint a 2021. október 15-i ár. Ebben a csoportban tartozott a kristálycukor, a búzafinomliszt (BL 55), a finomított napraforgó-étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell, a csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég és az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej. A tyúktojás és az étkezési burgonya, ára nem lehetett magasabb a 2022. szeptember 30. napi árnál. Ez a két termék később csatlakozott a körhöz.

Az árstop mellett a kormány a profitkorlátozás lehetőségét is felvetette, amit elsőként Orbán Viktor említett az évértékelő beszédében. Később azonban világossá vált, hogy nem egy konkrét intézkedés bevezetéséről van szó, hanem inkább önkéntes korlátozásokra számítanak a kiskereskedelmi láncok részéről.

A kormány kommunikációs stratégiájának fókuszában elsősorban a nagyobb kiskereskedelmi láncok állnak, azonban a beszállítók is a figyelem középpontjába kerültek. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke levelet intézett több élelmiszerpiaci érdekképviselethez, mivel egyre gyakoribbá vált, hogy olyan közleményeket adnak ki, amelyek azt sugallják, hogy bizonyos termékek áremelése elkerülhetetlen. Néhány közleményben konkrét százalékos és nominális értékekkel is jelezték, hogy milyen mértékű áremelés lenne indokolt a termelői és feldolgozói szinten, különösen a legfontosabb élelmiszerek esetében.

Az árcsökkentés igényére reagálva a kormány bedobta, hogy októbertől a nyugdíjasok visszakapják az áfát bizonyos alapvető élelmiszerek után. Ez a tejtermékekre, a zöldségekre és a gyümölcsökre vonatkozik, de csak azokra, amelyek áfatartalma magasabb mint 5 százalék, így a tejre nem.

A visszatérítés felső határa 15 ezer forint körül lesz. A nyugdíjasok kapnak egy kártyát, amelyet a vásárláskor "lecsippantva" regisztrálják, mennyi áfát kapnak vissza a következő hónapban. A visszatérített áfa a nyugdíjjal együtt érkezik függetlenül attól, hogy azt bankszámlára, vagy készpénzben kapja meg az érintett. A minisztérium szerint nem lesz technikai akadálya annak sem, hogy a kisebb, vidéki boltokban is regisztrálják a visszatérítendő áfa mennyiségét.

Az azonban egyelőre nem világos, hogy mi lesz az őstermelőkkel és a piaci árusokkal, akik a háztáji felesleget a piacokon adják el, ők ugyanis alanyi áfamentesek. Ebben a körben meg kell különböztetni azokat, akik a saját termékeiket - amin értelemszerűen nincs áfa - adják és az azokat, akik valahonnan beszerezik a termékeiket, adott esetben a kiskereskedelemből áfával növelten. Utóbbiak esetében különösen nehéz lesz, hogy olyan árakat állapítsanak meg, amelyek versenyképesek maradnak a nagyobb üzletek áraival.

Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének szakértője rámutatott egy aggasztó problémára: az őstermelők által értékesített zöldségek és gyümölcsök után nem igényelhetjük vissza az áfát, mivel ezek az eladók nem számítanak fel áfát. Ennek következtében a nyugdíjas vásárlók gyakran más helyeken szerzik be a termékeket, ahol olcsóbbnak tűnnek a kínálatok. Az őstermelőknek ezért árcsökkentésre kell kényszerülniük, hogy megőrizzék vásárlóik hűségét. Azonban ez a lépés a jövedelmüket is csökkentheti, ami végső soron akár a piacokon való részvételük feladásához is vezethet.

Jelenleg egy izgalmas helyzet állt elő, mivel a kormány ultimátumot intézett a boltok felé: sürgeti őket, hogy csökkentsék áraikat. A kereskedőknek a jövő hét elejéig kell valamilyen megoldással előrukkolniuk. A tárca véleménye szerint az önkéntes árcsökkentés különösen indokolt az alapvető élelmiszerek esetében, amelyek korábban árstop alatt álltak, majd kötelező akciózásra kerültek sor, vagy helyettesítő termékekkel kapcsolatosak. Az önkéntes árcsökkentés keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium elvárja, hogy a kereskedelmi szereplők csökkentsék jelenlegi árrésüket, ezzel is hozzájárulva az élelmiszerárak stabilizálásához.

Nagy Márton szombaton arról tájékoztatott, hogy a kormány egy háromlépcsős akciótervvel rukkolt elő.

Ez a harmadik pont még távolinak tűnik, a tárgyalások éppen folyamatban vannak a résztvevőkkel. Számos ajánlat érkezett,

Hat nagyvállalat közül kettő tett olyan értékelhető ígéretet, amely a kormány számára elfogadható.

Az OKSZ korábban a lapunknak adott válaszában hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-kiskereskedők túlnyomó része eddig is tömeges akciókat hirdetett, és várhatóan a jövőben is folytatják az árak csökkentését célzó értékesítési ösztönző intézkedéseiket.

Az árcsökkentési stratégiák és eszközök a különböző boltokban és áruházakban változóak, mivel ezek az aktuális termékkínálat és a fogyasztói igények függvényében alakulnak. Ugyanakkor kiemelendő, hogy a tartós árcsökkentések eléréséhez elengedhetetlen a beszállítókkal való szoros együttműködés.

- írja a szervezet.

A jövő kedden érkező februári inflációs adatok fogják megmutatni, hogy bekövetkezett-e bármilyen árcsökkenés.

A kormány árstop bevezetésének szándéka sok kérdést vet fel, hiszen ennek számos kedvezőtlen következménye lehet. Az intézkedés könnyen áruhiányhoz vezethet, és nem biztos, hogy valóban megfékezi az inflációt. A boltok ugyanis más termékek árában próbálhatják kompenzálni a kiesett bevételt, így a helyzet végső soron még kedvezőtlenebb is lehet a vásárlók számára. Az árstop kivezetésekor pedig drámai áremelkedések várhatóak az érintett termékeknél. Továbbá a kisebb kereskedők is nehezen viselhetik el ezt a helyzetet. Bár az ő üzleteikre korábban nem terjedt ki a szabályozás, a megnövekedett kereslet miatt könnyen elveszíthetik vásárlóikat, akik az árstopos termékek felé fordulnak. Az árstop bevezetésének kommunikációs szándéka is felmerül, hiszen ha a kormány nem tudja hatékonyan kezelni az inflációt, akkor elképzelhető, hogy kénytelenek lesznek radikális lépéseket tenni. Fontos kérdés az is, hogy a kormány mennyire kívánja felelősségre vonni a beszállítókat ebben a bonyolult helyzetben. A beszállítók szerepe és felelőssége a gazdasági folyamatokban kulcsfontosságú, és a kormány intézkedései ezen a területen is jelentős hatással lehetnek.