Donald Trump olyan lépést tett, amely Moszkva számára komoly aggodalmat keltett - vajon ezzel egy új fordulatot hozott a háborúban?

Donald Trump elnöksége óta az ukrajnai fegyverszállítások körüli helyzet szinte követhetetlenné vált, olyan gyorsan változnak a hírek. A transzferek először megakadtak, majd újra beindultak, most pedig ismét leálltak, mígnem tegnap Trump maga jelentette be, hogy Ukrajna új fegyvereket kap, mivel "fontos, hogy képesek legyenek megvédeni magukat." Moszkva láthatóan felháborodott, de Kijev sem lehet igazán boldog, hiszen ezek az új szállítmányok az "America First" politika jegyében érkeznek, miközben a Pentagon fegyverkészletei egyre inkább megfogyatkoznak.

A múlt héten kiszivárgott az amerikai sajtóba, hogy a Fehér Ház váratlanul felfüggesztette az Ukrajnának szánt fegyverszállítást: készlethiányra hivatkozva még olyan eszközök átadási folyamatát is leállították, melyeket már Lengyelországba röpített az amerikai haderő.

Ez már a harmadik alkalom, amikor a Trump-kormány ideiglenesen leállította Ukrajna támogatását.

február elején Pete Hegseth védelmi miniszter parancsára állítottak le pár szállítmányt, majd márciusban Trump rendelte el az összes segély felfüggesztését, hogy így kényszerítse az oroszokkal való tárgyalásra Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Néhány fegyvert eljuttatunk hozzájuk. Ezt elengedhetetlen megtennünk – szükségük van arra, hogy megvédhessék magukat. Szörnyű támadások érik őket, és sürgősen támogatásra van szükségük. Elsősorban védelmi eszközöket fogunk küldeni, hiszen a helyzet rendkívül súlyos, és a támadások brutálisak.

- ezt viszont magyar idő szerint tegnap hajnalban mondta már az amerikai elnök, a Benjámin Netnajahu izraeli miniszterelnökkel való közös vacsora kezdete előtt.

Az elnök kijelentése nem csupán arra utal, hogy mégis átadják a Lengyelországban ragadt, még eredetileg Joe Biden által beígért fegyvereket Ukrajnának,

Trump akár újabb szállítmányokat is indíthat a támadás alatt álló ország számára.

Donald Trump elnök már hetek óta beszél arról zárt ajtók mögött és nyilvánosan is, hogy nagyon nem örül annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek esze ágában sincs békét kötni Ukrajnában, ezért újabb löketet adna az ukrán haderő felfegyverzésének.

Mint ahogyan azt előre jelezni lehetett,

Elődjével ellentétben a hangsúly nem a nagy hatótávolságú rakétákra, harckocsikra és drónokra helyeződik, hanem inkább a "védelmi fegyverek" koncepciójára. Ez alatt elsősorban radarok, légvédelmi rendszerek és infrastrukturális támogatás megoldásait érti.

Magyarul főleg Patriot-rakétákat, esetleg indítókat, NASAMS-rendszerekkel kompatibilis AMRAAM légiharc-rakétákat, Stinger vállról indítható légvédelmi rakétákat adna Kijevnek.

(Hivatalos bejelentés egyelőre nincs, de hetek óta szó van erről zárt ajtók mögött számos amerikai lap szerint.)

Moszkva számára kétségtelenül nem éppen kedvező fejlemény, hogy Trump újra fegyvereket tervez küldeni Ukrajnának. Ezzel párhuzamosan természetesen közzétették a szokásos nyilatkozatokat, amelyek a "háború elhúzódására" és a "béke ellen irányuló cselekedetekre" vonatkoznak.

A szokásos atomháborúval és nukleáris csapással való fenyegetőzés azonban eddig elmaradt a Kreml részéről és ez nem véletlen.

Trump "védelmi fegyverekkel" kapcsolatos bejelentése két jelentős kihívást vet fel, amelyek mind Ukrajna, mind az Egyesült Államok számára komoly aggodalomra adnak okot:

A Guardian nemrég hozott le egy cikket arról, hogy az ukrajnai fegyverszállítások leállítása mögött is annak ténye állt, hogy az amerikai Patriot-rakéták készlete Washington esetleges haditerveinek teljesítéséhez elégtelen (az elvárt mennyiség mindössze 25%-a),

az amerikai hadiipari szereplők pedig nem rendelkeznek kellő gyártókapacitással ahhoz, hogy egyszerre tudjanak Ukrajna igényeire és Washington raktárkészleteinek visszapótlására gyártani.

Miközben ezek a kapacitási nehézségek továbbra is jelen vannak, az orosz hadiipar folyamatosan szállítja a nagy hatótávolságú drónokat és rakétákat a katonai egységekhez. Ma már több mint 700, pár nappal ezelőtt pedig körülbelül 550 Sahed/Gerány drónt észleltek az ukrán légvédelem radarjain az ország légterében.

Közben az Egyesült Államok évente mindössze 600 Patriot-rakétát képes előállítani. Tehát, ha Trump elnök úgy döntene, hogy az összeset Ukrajnának adja, akkor is kétséges, hogy elegendő védekezést tudnának kialakítani az orosz dróntámadások egyre fokozódó mértékével szemben.

Úgy tűnik, hogy a háború gyors befejezését remélők, akik Donald Trumpra alapozva várták a megoldást, csalódni fognak. Az elnök úgy látszik, hogy háttérbe szorította a béketeremtési erőfeszítéseit. Ennek következtében az orosz-amerikai kapcsolatok javulása sem valószínű, hogy gyorsan vagy hatékonyan bekövetkezik.

Az orosz-ukrán konfliktus akár évekig is elnyúlhat, a helyzet bonyolultsága és a globális tényezők miatt.

Európai országok jelezték, hogy hajlandók a végtelenségig támogatni az ukrán hadigépezetet, de hasonló probléma merül itt is fel, mint Amerikában: a katonai raktárak konganak az ürességtől, a hadiipari vállalatoknak pedig a belföldi megrendelések teljesítésére is fókuszálniuk kell, amellett, hogy Ukrajna igényeit kielégítik. Európai politikusok szinte naponta figyelmeztetnek minket arra, hogy Oroszország 2030-ra megtámadhatja Európát: erre az eshetőségre nyilvánvalóan készülni kell.

Mindez Ukrajna számára drasztikus képet fest: az eddigi halvány győzelmi esélyeik a kilátástalanság határára csökkentek, ez pedig a lakosság attitűdjében is látszik. Ahogy várható volt ráadásul, Putyin egyre éhesebb lesz: az "annektált" öt megye mellett most már Harkivben, Szumiban és Dnyipropetrovszkban is mozognak az orosz katonák.

Abszolút nem kizárható, hogy 2026-ban már Szumiban és Kupjanszkban is lesz "népszavazás" az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Természetesen bekövetkezhetnek váratlan fordulatok, különösen a gazdasági szférában, azonban bármilyen irányból is vizsgáljuk a helyzetet, még az Oroszország számára kedvezőtlen forgatókönyvek sem garantálják Ukrajna biztos győzelmét, vagy az orosz háborús célok átalakulását.

Ukrajna számára a legjobb forgatókönyv is most az, hogy sikerül elhúzni néhány évig a háborút, sikerül addig kitartani, hogy az európai gyártókapacitás fellendüljön és / vagy egy olyan amerikai elnök kerüljön a Fehér Házba négy év múlva, aki hajlandó Tomahawk rakétákat és F-22-eseket küldeni Ukrajnának (igen, ezeket is kérte Kijev Joe Biden elnöksége alatt).

Jelenleg sajnos a helyzet kilátásai nem éppen rózsásak. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az orosz erők a következő 1-2 évben fokozatosan elfoglalják a Donbasz térségét, faluról falura és tanyáról tanyára haladva, és valószínű, hogy más megyékben is előre fognak nyomulni. Az ukrán haderő kitartása nem csupán a nemzetközi támogatások mértékétől függ, hanem a harcra kész katonák számától, morális állapotuktól és az ukrán politikai elit megbízhatóságától is. A helyzet ezen a területen napról napra egyre súlyosabbá válik, és a problémák egyre mélyebbre ássák magukat.