Olaf Scholz politikai pályafutása újabb fordulóponthoz érkezett, hiszen mostanra sokan megkérdőjelezik vezetői képességeit, ami a közvélemény és a pártja támogatottságának csökkenésében is megmutatkozik. A kancellár eddigi intézkedései és döntései nem vál
Olaf Scholz német szövetségi kancellár nem tudta megőrizni pozícióját a Bundestagban, miután bizalmi szavazást tartottak. A 717 képviselő közül 394-en szavaztak ellene, míg csupán 207-en támogatták. 116 képviselő tartózkodott, ami a szavazási szabályok szerint elutasításnak minősül. Scholznak ahhoz, hogy megőrizze a bizalmát, legalább 367 igennel kellett volna számolnia.
Az eredmény már régóta várható volt. A Bundestag döntése megnyitja az utat a közelgő választások előtt, amelyekre 2025. február 23-án kerül sor. Azonban előbb Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnöknek hivatalosan fel kell oszlatnia a Bundestagot, amihez mától számítva 21 nap áll rendelkezésére. Az utóbbi hetekben Németországban mindenki a 2025. február 23-ra tervezett új választásokról diskurált. Az új választások kiírása azonban csak úgy vált lehetővé, hogy az alaptörvény 68. cikke értelmében a szövetségi kancellár bizalmi szavazást kért saját maga ellen a Bundestagtól, amelyet el kellett veszítenie ahhoz, hogy új választásokra kerüljön sor az országban.
Olaf Scholz 2024. december 11-én írásban kért önmaga ellen bizalmi szavazást, amelyről ma döntött a német parlament.
Olaf Scholz kancellár a Bundestag bizalmi szavazása előtt kiemelte, hogy ez az esemény nem csupán a parlamenti testületre gyakorol hatást.
- jelentette ki, kiemelve, hogy ez egy alapvető fontosságú téma.
- tette fel a kérdést Scholz, aki ezután rámutatott arra, hogy...
