Magyarország célja, hogy a változások motorjává váljon.

Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter, kifejtette, hogy 2024 az intézményi és politikai szempontokat tekintve is az átmenet éveként vonulhat be Európa történetébe. Az átmenet időszaka lehetőséget teremt a változásokra, és a magyar kormány legfőbb politikai célja, hogy ennek a változásnak a képviselője legyen – tette hozzá. Bóka János véleménye szerint a változás szükségessége abból fakad, hogy az Európai Unió nem tudja garantálni sem Európa, sem közvetlen környezetének biztonságát.

- mutatott rá. Megjegyezte: ez elvitte a fókuszt az emberek mindennapjait befolyásoló fontos témákról. Bóka János kiemelte: az EU már nem képes szavatolni Európa jólétét sem. Az európai gazdasági szereplők olyan túlszabályozással és adminisztrációs terhekkel küzdenek, ami versenyhátrányba taszítja őket - fűzte hozzá.

Mint mondta, az európai cégek kétszer-háromszor magasabb villamosenergia-árat és négyszer-ötször magasabb földgázárat fizetnek, mint a versenytársaik. Így nem beszélhetünk valódi globális versenyképességről - állapította meg a miniszter, aki kijelentette:

A miniszter úgy véli, hogy 2024 jelentős politikai tapasztalatokat hozott, különösen ami az Európai Unió mezőgazdasági perspektíváit illeti. Szerinte az adminisztratív terhek, a felelőtlen piacnyitás következményei és a zöld átmenet keretében bevezetett kötelező előírások komoly versenyhátrányba sodorják a gazdálkodókat. Bóka János hangsúlyozta, hogy ezek a problémák már több mint egy évtizede jelen vannak az EU-ban, ám a megoldásukra eddig nem született eredmény, ami egyben intézményi és személyi felelősség kérdéseit is felveti. Emlékeztetett arra is, hogy a nyári EP-választások során világosan kifejezésre jutott a változás iránti igény, mivel a reformokat sürgető pártok megerősödtek. A jelenlegi vezetéstől és a fennálló intézményi keretektől viszont nem várható új irányvonal. "Ezt a változást nekünk kell kikényszerítenünk. Ha lehetséges, együttműködve az intézményekkel, de ha ez nem kivitelezhető, akkor akár ellenük is."

Rögzítette továbbá, hogy a Budapesten elfogadott versenyképességi nyilatkozat kiemelkedő elnökségi siker. Úgy folytatta: a nyilatkozat állam- és kormányfői szinten ismeri el Európa versenyképességi hanyatlását. A nyilatkozat felhívja az EU intézményeit, hogy a versenyképességi kihívást állítsák tevékenységük középpontjába a következő években - magyarázta, hozzátéve: a dokumentum meghatároz olyan szakpolitikai területeket is, ahol érdemi előrelépést vár, ilyen például az európai védelmi ipar kérdése vagy a bank- és tőkepiaci unió.

- jegyezte meg Bóka János. Az Európai Bíróság Magyarországot elmarasztaló döntésével kapcsolatban a miniszter kifejtette, hogy véleménye szerint az ítélet morálisan igazságtalan, és jogi szempontból is kérdéseket vet fel. Továbbá hozzátette, hogy az ítélet végrehajtásáról folyamatosan egyeztet a bizottság érintett képviselőivel.

Az EU bővítése kapcsán Bóka János hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára kiemelt fontosságú a Nyugat-Balkán európai jövőjének biztosítása. Az uniós forrásokhoz való hozzáférés és a jogállamisági eljárások kérdésében kifejtette: világossá vált, hogy az EU ezeket az eszközöket politikai nyomásgyakorlásra használja, fő céljuk pedig a kormányváltás elősegítése. Ezen eljárások ellen politikai eszközökkel kell fellépni – emelte ki, hozzátéve, hogy a magyar kormány ennek ellenére kész a konstruktív együttműködésre az európai intézményekkel, hogy a magyar állampolgárok számára járó forrásokat minél nagyobb mértékben tudják igénybe venni.