Kövér László a Szőlő utcai ügy kapcsán kifejtette véleményét, ami miatt hezitált, hogy Semjén Zsoltnak szót adjon.
Kövér László a nemzeti gyásznap alkalmából kifejtette, hogy az aradi vértanúk közül sokan nem magyar származásúak voltak, mégis életüket a magyar szabadságért áldozták. A házelnök a Szőlő utcai ügyet politikai manipulációként jellemezte, amelyet egyfajta méregként emlegetett, amely a politikai boszorkánykonyhákban készült. Elmondta, hogy először fontolóra vette, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek nem ad szót, mivel úgy érezte, hogy az események olyannyira méltatlanok és visszataszítóak, hogy nem érdemes komolyan venni őket, és inkább folytatni kellene a munkát, mintha azok meg sem történtek volna. Ezen kívül kritizálta a Tisza Pártot is, amiért még nem hozták nyilvánosságra a jelöltjeiket.
Az MTI beszámolója szerint Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Harcosok órája című online műsorban rámutatott, hogy az aradi vértanúk közel fele különböző etnikai háttérrel rendelkezett, közöttük örmények, horvátok, szerbek és németek is voltak. "Érdemes megkérdezni, hogy mi motiválta ezeket az embereket arra, hogy a magyar nemzet szabadságáért akár a bitófát is vállalják" - emelte ki.
Meglátása szerint a magyar szabadságharc egyfajta válasz lehet a nyugat-európai országok kínlódására, reménytelen küzdelmeire az integráció terén, hogy nem sikerül magukhoz "idomítaniuk" az idegen kultúrával bejövő tömegeket. Abban a népben, amelyik befogad, kell, hogy legyen valami vonzó, valami, ami vonzóvá teszi a kultúráját, a mentalitását, a tartását azok számára, akik bejönnek.
Kövér László hangsúlyozta, hogy fontos lenne elgondolkodnunk azon, mi tette számunkra vonzóvá azt, amit eddig elértünk, hogy megőrizzük ezt a vonzerőt. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy büszkék kell lennünk mindarra, amit képviselünk.
Kövér László a Szőlő utcai ügyről kifejtette véleményét, hangsúlyozva, hogy...
Németh Balázs műsorvezető kérdésére, hogy az ügyet a parlamentbe vivő ellenzéki pártok és képviselők "tudatos vagy félhülye" tagjai-e a botrányért felelős hálózatnak, a házelnök úgy felelt: is-is. Sokuk szellemi képességeiből nem telik ki, hogy átlásson egy ilyen ügyet, de nem lehet mindenkivel ilyen megengedő - mondta az ügyről, amely szerinte tipikusan Dobrev Klárára vallott.
A házelnök véleménye szerint a Szőlő utcai ügy párhuzamba állítható a 2006-os eseményekkel és a romagyilkosságokkal. A jelenlegi ellenzék már korábban is megpróbálta kihasználni a helyzetet: 2006-ban, az őszödi beszéd fényében, jól tudhatták, hogy 2010-ben nem lesz esélyük demokratikus választásokon győzni. Ekkor az a stratégia tűnt számukra a legjobbnak, hogy zavargásokat provokálnak, amellyel a hatalom oldalán igyekeztek kiszorítani a potenciális ellenfelet, a Fideszt.
Most ennek az inverze zajlik. Meg kell próbálni a gyűlöletet őrjöngésig fokozni és olyan állapotokat teremteni Budapest utcáin, hogy ne lehessen normális választást tartani, illetve, akármi legyen is egy normális választásnak az eredménye, azt meg lehessen kérdőjelezni.
Kövér László a Semjén Zsolt parlamenti felszólalásával kapcsolatos kérdésre válaszolva elárulta, hogy először megfordult a fejében: esetleg nem ad szót a miniszterelnök-helyettesnek. Ezen a pillanaton keresztül azt latolgatta, hogy...
De – ahogy ő is hangsúlyozta – ezt egyrészt a házszabályok értelmében nem igazán teheti meg, így hát lényegében kötelezettsége volt, hogy szót adjon Semjén Zsoltnak. Másrészt észlelte a "kétségbeesést az arcán", és azt érezte, hogy nem lehet, hogy ebben a szituációban ne tudja megvédeni saját magát. Harmadrészt, ha egy kicsit mélyebben belegondolt, rájött, hogy ez az eset messze túlmutat a korábbi rágalmaktól, amelyekkel nap mint nap szembesülnek kormánypárti képviselőként. "Így hát, miután kicsit levegőt vettem, szót adtam neki."
Kiemelte, hogy már jó ideje sürgeti a lépéseket a verbális erőszakkal szemben, amelyet véleménye szerint már a kezdeti fázisában, az első adandó lehetőségnél fogva meg kellett volna állítani.
Azt is mondta: beérett az egykori köztársasági elnök, Sólyom László alkotmánybíróságának "sárkányfog-veteménye", mert "ő találta ki azt a marhaságot, hogy a közélet szereplőinek többet kell tűrni, mint az egyszerű embernek".
Kövér László kifejtette, hogy ő éppen ellenkezőleg vélekedik. Szerinte a közélet szereplői, akik egy demokráciában legitim módon képviselik a közösség érdekeit az általuk irányított intézményeken keresztül, méltatlan támadások célpontjává válhatnak. Így aki alaptalanul rágalmazza őket, valójában a közösség által adott felhatalmazást is sérti.
A házelnök kijelentette, hogy Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője pert nyert a magyar állammal szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a bíróság azzal indokolta döntését, hogy a magyar állam nem biztosította a képviselők meghallgatását. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a helyzetet valójában az ellenzék saját magának nehezítette meg. A házelnök döntése a mentelmi bizottság előtt támadható, ám a bizottság tagjai megakadályozták, hogy ez a téma napirendre kerüljön.
Andrej Babiš választási győzelmét úgy kommentálta: "a demokráciában mégiscsak létezik remény". A polgárok kifejezhetik véleményüket, és a józan ész uralkodó többsége "egyrészt ésszerű, másrészt képes dominálni, ha átlát a manipuláción".
A Tisza Pártról azt mondta: hitelességi kérdés is, hogy egy pártnak van-e jelöltje vagy nincs. Ha nem meri megnevezni őket, akkor valójában nincs, mert az azt jelenti, hogy a jelöltek nem merik megmutatni magukat, és vállalni a küzdelmet.
Kövér László megjegyezte, hogy a közelgő választások során lesznek olyan szavazók, akiknek teljesen indifferens, hogy milyen jelöltek állnak a választási listán. Sőt, ha a "háromlábú vak hintaló" is ringbe szállna a Tisza partján, ők habozás nélkül rányomnák a voksukat. "A mi célcsoportunk azok, akik nem ilyen alapon döntenek" – mondta, hangsúlyozva, hogy számukra a jelöltek személyes kvalitásai kulcsfontosságúak.




