A KSH által végzett korrekciók eredményeként olyan év is akadt, amikor utólagosan a gyerekszám jelentősen megnövekedett.
Szeptember végén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) sajtótájékoztatón ismerte el, hogy a magyarországi szegénységről közölt adatai pontatlanok voltak, és a valóságos helyzetet alulértékelték. Az adateltérések lehetséges okait részletesen elemeztük. Gábos András, a Tárki vezető kutatója, valamint kollégája, Tátrai Annamária, a Válasz Online-on áprilisban megjelent cikkükben világítottak rá a problémákra és a tények eltérésére.
A legújabb revízió nyomán jelentős eltérések figyelhetők meg a jövedelmi szegénységi rátában: 2018-ban 1,7 százalékponttal, 2019-ben 1,6 százalékponttal, míg 2021-ben 1,4 százalékponttal emelkedett az országos átlag a korábban közzétett adatokhoz képest. A Válasz Online friss beszámolója szerint az Eurostat most már korosztályokra lebontva is bemutatta az eredményeket. Különösen figyelemre méltó a 17 évnél fiatalabbak körében tapasztalható változás, amely éles kontrasztot mutat az előző évekhez képest.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a gyerekszegénység alakulása az utóbbi években jelentős ingadozásokat mutatott. 2021-ben a gyerekszegénység 40,3%-os arányt ért el, amely 2022-re 56,4%-ra emelkedett. 2023-ban azonban drámai csökkenés következett be, mindössze 0,6%-os mértékkel, míg 2024-re a helyzet ismét változott, és a gyerekszegénység 21,7%-ra emelkedett. Ezek az adatok rávilágítanak a gyerekszegénység dinamikájára és a társadalmi kihívásokra, amelyekkel szembesülünk.
A 18 és 64 év közöttiek, illetve a 65 éven felüliek szegénységi adatait viszont eredetileg nagyobbnak jelentették a ténylegesnél. Különösen az idősekre jellemző ez, 2019-ben például a revízió 43,2 százalékkal csökkentette körükben a szegények arányát.
