Egy magyar innovációnak hála, a daganatos sejtek könnyebben azonosíthatóvá válhatnak.
A célkitűzés az, hogy a génmódosított immunsejtek hatékonyságát növeljék a szilárd daganatok, mint például az emlő- vagy vastagbélrák, elleni harcban.
A molekuláris biológia és immunológia vívmányai új utakat nyithatnak a rák kezelése terén. Szöőr Árpád, a Debreceni Egyetem adjunktusa, az Oszakai Világkiállításon osztotta meg a legfrissebb kutatási eredményeket a daganatterápiák világában. Az egyetemen már több mint tíz éve folytatnak kutatásokat az immunterápiák molekuláris alapjainak feltérképezésére, amely jelentős előrelépéseket ígér a rákgyógyítás terén.
Az immunrendszerünk kulcsszereplői közé tartoznak a T-sejtek, amelyek feladatuk révén képesek megkülönböztetni a saját sejtjeinket az idegen, vagy rendellenes sejtektől, mint például a fertőzött vagy rákos sejtek. E sejteket hatékonyan elpusztítják, azonban a daganatos sejtek gyakran rejtőzködnek az immunrendszer elől, így az immunválasz nem mindig aktiválódik ellenük. A CAR-T sejtterápia során a beteg saját T-sejtjeit kivonjuk, majd laboratóriumi körülmények között genetikai módosításnak vetjük alá őket. Ennek során mesterséges receptorokat építünk be a sejtekbe, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy felismerjék a daganatos sejtek felszínén található specifikus molekulákat. E módosított sejtek tehát célzottan képesek azonosítani és elpusztítani a rákos sejteket a beteg szervezetében - magyarázta Szöőr Árpád, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet adjunktusa.
Szöőr Árpád hangsúlyozta, hogy az a cél, hogy a génmódosított immunsejtek hatékonyabbá váljanak a szilárd daganatok, például az emlő- és vastagbélrák elleni harcban. Ezek a típusú daganatok sokkal nagyobb ellenállást mutatnak a jelenlegi CAR-T terápiákkal szemben, mint a vérképzőszervi rákok, ami új kihívások elé állítja a kutatókat.
A Debreceni Egyetem már több mint tíz éve foglalkozik az immunterápiák molekuláris aspektusainak feltárásával. A Sejt- és molekuláris terápia kutatócsoport, amelyet Vereb György professzor irányít, 2010 óta azon dolgozik, hogy az immunrendszert, különösen a T-sejteket, hatékonyabb fegyverré alakítsa a daganatokkal szembeni harcban. Legutóbb a kutatások egy része a HUN-REN-DE Sejtbiológiai és Jelátviteli Kutatócsoport keretein belül valósult meg, amelyet Virág László vezet. E kutatócsoport a HUN-REN (Magyar Kutatási Hálózat) keretein belül tevékenykedik, és egyik fő célkitűzése, hogy innovatív, személyre szabott terápiás megoldásokat fejlesszen ki a rákos megbetegedések kezelésére.
Eredményeink között kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy képesek voltunk innovatív módon génmódosított immunsejteket kifejleszteni. Ezek a sejtek nem csupán a daganatos sejtek azonosítására specializálódtak, hanem arra is, hogy megőrizzék az immunválasz tartósságát, még akkor is, ha a daganat megpróbálja elkerülni a támadást vagy rejtőzködni. E fejlesztések nem csak tudományos szempontból figyelemre méltók; hosszú távon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a rák kezelése során egyre célzottabb és hatékonyabb terápiák váljanak elérhetővé a betegek számára.
- emelte ki Szöőr Árpád, hangsúlyozva annak fontosságát.
A Debreceni Egyetem adjunktusa a legutóbbi Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjában tartott előadásában izgalmas betekintést nyújtott arról, miként alkalmazhatók a molekuláris biológia és immunológia területén szerzett ismeretek új terápiás lehetőségek kidolgozására a rák kezelésében. Rávilágított arra, hogy ezek a sejtek jövőbeni orvosi eszközként szerepelhetnek, így formálva a rákgyógyítás jövőjét és a terápiák hatékonyságát.
- Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a világkiállításon képviselhettem a Debreceni Egyetem orvoskarát. Ez az intézmény számomra sokkal többet jelent, mint pusztán egy munkahely. A Debreceni Egyetem, különösen az orvoskar, szervesen összefonódik az identitásommal: személyes és szakmai múltam, jelenem és jövőm elválaszthatatlanul kötődik ehhez a helyhez. Itt tanultam meg, mit jelent a tudományos igényesség, az oktatás iránti felelősségvállalás, és azt is, hogy az orvosképzés nem csupán ismeretek átadásáról szól, hanem a jellem formálásáról is - mondta Szöőr Árpád.
A kutató elmondta, hogy a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) Mobilitás programjának révén nyílt lehetőségük a világkiállításon való részvételre. Egy szakmai zsűri gondos mérlegelés után választotta ki azokat a projekteket, amelyek Magyarország tudományos teljesítményét képviselhetik a nemzetközi színtéren. Kiemelte, hogy ez a lehetőség a munkacsoport munkájának elismerése is, ahol kollégáival azon fáradoznak, hogy az alapkutatásokból klinikai szempontból releváns, transzlációs tudás születhessen.
