Új életre keltették a 30 éve elhagyatott holtágat Békés vármegyében.
A 4.7 milliárd forint keretösszegű 100 százalékban hazai forrásból finanszírozott aszályvédelmi akcióterv részeként feltöltötték a 30 éve üresen álló Koplaló-holtágat. A Szeghalom melletti területen található holtágba 285 ezer köbméter vizet töltöttek június végéig. Erről számolt be Hubai Imre az agrárminisztérium államtitkára.
A 4 és fél kilométer hosszú Koplaló holtág feltöltésével a terület vízellátottsága mellett az élővilág állapota is javulhat, valamint hozzájárulhat a mezőgazdaságban fennálló öntözési szükségletek mérsékléséhez.
A víz mint természeti erőforrás nem csupán az ökológiai vízigények kielégítésében játszik kulcsszerepet, hanem az ökoszisztémák egyensúlyának megőrzésében is létfontosságú. A tájba bejuttatott vízkészletek lehetőséget teremtenek a terület hűtésére, és hosszú távon a mezőgazdasági vízhasználat újraélesztésére is, ami a gazdálkodók számára kiemelt figyelmet érdemelhet. Ezzel párhuzamosan, a gazdaság fejlődése mellett a természet és a klímavédelem is nyer, hiszen a tájban tárolt vízkészletek hozzájárulnak ahhoz, hogy a vízhez kötődő életformák visszatérhessenek a holtágba és annak környezetébe – hangzott el Hubai Imre államtitkár szavaiból. A vízügyi hatóság egy civil kezdeményezés alapján javasolta az üres holtág feltöltését, ezzel is támogatva a természetes ökoszisztémák helyreállítását.
Hozzátette, hogy az aszály és a rendkívüli vízhiány ellenére minden öntözési igényt ki tudnak elégíteni, ezért az aszályvédelmi akcióterven belül volt többletvízkészlet és forrás is a projektre.
A sajtótájékoztatón az államtitkár több, a kormány által biztosított projektről is beszámolt, melyekkel biztosítják az öntözést Magyarországon, valamint a természetet is védik az aszálytól.
Csőrös Krisztián, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője rámutatott, hogy a Sebes-Körös holtág feltöltése kulcsfontosságú a mezőgazdaság vízigényeinek kielégítésében. Ez a folyamat nem csupán az öntözés szempontjából jelentős, hanem legfőképpen a talajban tárolt vízkészlet növelésére irányul, amelyet a növények később fel tudnak használni. Az igazgató kiemelte, hogy a projekt legfontosabb előnyeként a talajvízkészlet bővülése emelkedik ki, emellett pedig a vadállomány itatásának lehetősége is jelentős szerepet játszik.
