Rióban egy különleges pillanatnak lehettünk tanúi: az argentin elnök trollkodása ellenére a G20-csúcs zárónyilatkozata megemlíti a globális vagyonadóról szóló javaslatot. Ez a lépés szimbolikus jelentőséggel bír, és azt mutatja, hogy a nemzetközi közösség

Számos milliárdos kihasználja a jelenlegi jogi kiskapukat, hogy adóparadicsomokban rejtegesse a vagyonát. Egy átfogó és egységes szabályozás bevezetése jelentős lépést jelentene ennek a gyakorlatnak a megszüntetésében.

Nem a hétfőn és kedden Rio de Janeiróban tartott G20-as csúcs volt a legderűsebb a világ legjelentősebb gazdaságait, az Európai és az Afrikai Uniót tömörítő szervezet fórumainak történetében. Javier Milei argentin elnök, aki a megválasztott amerikai államfő, Donald Trump alighanem legnagyobb dél-amerikai rajongója, igyekezett folyamatosan a vendéglátó brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva tudtára adni, mennyire nem kedveli őt. A résztvevők csoportképén is sajátos grimasszal fejezték ki, mennyire nehezen viselik egymás társaságát, miközben a többi állam- és kormányfő igyekezett mosolyogni. Ez volt Lula és Milei első találkozója. Kettejük kapcsolatának nem kedvezett, hogy az argentin a választási kampányban gyakorta becsmérelte a brazil elnököt, "kommunistának" és "tolvajnak" bélyegezte, és retorikáján már elnökként sem finomított sokat.

Milei Rióban a konfrontációtól sem riadt vissza, eleve azzal fenyegetőzött, hogy lemondja a G20-ak csúcstalálkozóját. Később pedig azt közölte, nem hajlandó aláírni az egy éve készülő zárónyilatkozatot. Nem támogatta az éhínség elleni nemzetközi szövetség létrehozására vonatkozó javaslatot, a nők támogatását, a nemek közötti egyenlőséget, az energetikai átállási intézkedéseket vagy a szupergazdagok megadóztatását részletező passzust. Végül mégis meggondolta magát, s aláírta a dokumentumot. Ebben egyebek mellett az áll, s ez a legfontosabb kitétel, hogy a G20-országok a jövőben a szupergazdagok hatékony megadóztatására kívánnak törekedni. Emellett megerősítik azt a nemzetközileg elfogadott célt, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius fokra korlátozzák. Az ENSZ Biztonsági Tanácsát meg akarják reformálni, és reprezentatívabbá, befogadóbbá, hatékonyabbá és demokratikusabbá teszik. Továbbá elindítják a Lula által kezdeményezett, az éhezés és a szegénység elleni globális szövetséget. Javier Milei azonban beszédében kifejtette, mely pontokon nem ért egyet a szöveggel. Elsősorban az éhezés és a szegénység elleni nemzetközi szövetség létrehozását ellenzi.

Milei megerősítve érzi magát Trump győzelme által: a hétvégén Floridában részt vett a megválasztott amerikai elnök tiszteletére rendezett gálavacsorán. Ő volt az első külföldi államfő, aki választási győzelme után találkozott Trumppal. Milei beszédében méltatta példaképét, és a "történelem legnagyobb politikai visszatéréséről" beszélt.

Lula elnök mindent elkövetett annak érdekében, hogy a fórum sikerrel záruljon. Hangsúlyozta, hogy míg a világ népességének jelentős része felelősségteljesen fizeti adóit, addig a leggazdagabbak között többen alig, vagy egyáltalán nem járulnak hozzá a közteherviseléshez. Ez a jelenség nem csupán erkölcsi szempontból kifogásolható, hanem gazdasági szempontból is súlyos következményekkel jár: a hiányzó adóbevételek lehetőséget biztosítanának az oktatás, az egészségügy és az éghajlatvédelem területén történő befektetésekre. Ennek fényében a brazil elnök a csúcstalálkozón a gazdagokra kivetett globális vagyonadó bevezetését javasolta. Az elképzelés szerint a világ 3000 leggazdagabb egyénének vagyonára legalább két százalékos adót vetnének ki.

Gabriel Zucman, a francia közgazdasági szakértő, úgy véli, hogy ez évente körülbelül 250 milliárd dolláros bevételt generálhatna. Ezt az összeget az éhezés megszüntetésére, a szegénység mérséklésére és a fejlődő országok támogatására kívánják fordítani az éghajlatváltozás elleni harcban.

"A világ történetében még soha nem volt ennyi milliárdos" - emelte ki Lula a fórum előtt. Jelenleg több mint néhány ezren összesen közel 15 ezer milliárd dollárral bírnak, ami felér Japán, Németország, India és az Egyesült Királyság gazdasági teljesítményének összegével.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung ugyanakkor arról számolt be, hogy a gazdagokra kivetett adó bevezetésével nem csak az argentin elnök nem ért egyet, aki egyszerűen csak lopásnak nevezte azt. Az Egyesült Államok részéről Janet Yellen pénzügyminiszter állítólag jelezte, nem érdeke az adópolitika globális koordinációja. Trump leendő adminisztrációja pedig biztosan nem támogatna egy ilyen kezdeményezést. A Forbes kimutatása szerint messze az Egyesült Államokban él a legtöbb ultragazdag ember: a 2781 milliárdosból 840-en amerikaiak, vagy az országban telepedtek le.

A globális vagyonadó hívei azonban nem csak a pozitív szociális következmények miatt érvelnek a bevezetése mellett. Szerintük fontos eszköz lenne az adóelkerülés elleni harcban is.

Sok rendkívül gazdag ember a már létező kiskapukat kihasználva rejti el vagyonát adóparadicsomokban. Egy átfogó és egységes szabályozás segíthetne felszámolni ezt a gyakorlatot, és átláthatóbbá tenni a globális pénzügyi rendszert.

Az adózás területén a nemzetközi együttműködés megteremtése rendkívül összetett kihívás. Számos ország, például az Egyesült Államok, nem érzik szükségét a globális koordinációnak, pedig Joe Biden, aki még mindig hivatalban van, ezt kiemelt fontosságú kérdésként kezeli. Ezen felül, az egyes államok aggódnak amiatt, hogy az ilyen jellegű intézkedések gyengíthetik a gazdaságukat, mivel a befektetők elköltözéséhez vezethetnek. Németországban is elhangzottak hasonló aggodalmak.

A globális vagyonadónak a G20-csúcstalálkozó zárónyilatkozatába való felvétele legalábbis szimbolikus siker. Brazília júliusban már áttörést ért el a G20-ak pénzügyminiszteri találkozóján, amelyen a tagok elkötelezték magukat a gazdagok hatékonyabb megadóztatása mellett. Konkrét részleteket azonban akkor még nem közöltek.