Jedlik Ányos szellemében | ma7.sk Jedlik Ányos, a 19. század kiemelkedő tudósa és feltalálója, nem csupán a tudományos közéletben hagyott maradandó nyomot, hanem példája is inspiráló erővel bír a mai kor számára. Innovatív gondolkodásával és fáradhatatla
A Szímői Jedlik Ányos Társaság kuratóriuma kétévente adja át díját azon felvidéki tudósoknak, akik a természettudományok vagy a társadalomtudományok területén figyelemre méltó teljesítményt nyújtanak. Az idei díjazottak között találjuk Miklós László professzort, aki egykor környezetvédelmi miniszterként is tevékenykedett, valamint Strba Sándor érsekújvári helytörténészt, aki szintén jelentős munkát végzett e területen.
Bób János, Szímő polgármestere megosztotta, hogy a díjat huszonöt évvel ezelőtt hozták létre Jedlik Ányos születésének kétszázadik évfordulója tiszteletére.
- emelte ki a polgármester. A díjat Szímő község közösen alapította a Szlovákiai Magyar Tudományos Társasággal, a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubjával, a Fórum Intézettel és a Mercurius Társasággal. Bób János kifejezte háláját Lacza Tihamérnak, aki támogatja a testületet a díjazottak kiválasztásában.
Miklós László professzor a természettudományok terén végzett kiemelkedő munkájáért kapta meg az elismerést. Életművét Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke méltatta.
Miklós László 1949. január 24-én született Tornalján. Gyermekkorának meghatározó élményei Lévárd-pusztához kötődnek, ez a természetközeliség alapozta meg későbbi elkötelezett környezetvédelmi munkásságát.
Tanulmányait a selmecbányai vegyészeti technikumban, majd a Comenius Egyetem Természettudományi Karán végezte. Pályafutása során volt a zólyomi Műszaki Egyetem UNESCO Ökológiai Tanszékének vezetője, a Szlovák Tudományos Akadémia főmunkatársa, majd a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lett, s ezzel a Felvidékről származó nyolcadik akadémikus.
Több mint 60 környezetvédelmi projektet vezetett, mintegy 300 előadást tartott világszerte, közel 900 publikációja jelent meg. Nevéhez kötődik a kiemelkedő jelentőségű Szlovákia tájatlasza, de abban is meghatározó szerepe volt, hogy Selmecbánya felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
Miklós László közéleti tevékenysége valóban figyelemre méltó: az MKP elnökségi tagjaként, környezetvédelmi miniszterként, valamint parlamenti és megyei képviselőként mindig a szlovákiai magyarság érdekeit helyezte előtérbe. Szakmai alázattal, közösségi elköteleződéssel, szerénységgel és derűs személyiséggel bír, így nemcsak a politikai színtéren, hanem a mindennapi életben is igazi példakép. Jelenléte minden közösség számára értékes ajándék, amely inspirálja az embereket, hogy aktívan részt vegyenek a közéletben.
Strba Sándor, Érsekújvár elkötelezett helytörténésze és könyvtáralapítója, aki a társadalomtudományok terén végzett értékes munkájával jelentős hozzájárulást tett a tudományos élethez, elismerésben részesült. Szenvedélye és elhivatottsága példaértékű, és díja méltó elismerése az általa végzett értékteremtő tevékenységnek.
A kitüntetett méltatásakor Benyovszky Mánya Ágnes, az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola tanára, publicista és író, Érsekújvár krónikásaként emelte ki érdemeit.
Úgy érzem, napjainkban egyre ritkább az olyan ember, aki valóban megbecsüli a helyi értékeket és a hazai örökséget. Itt nem csupán az étkezések örömeire utalok, hanem sokkal inkább a hagyományainkra, valamint szülőföldünk és lakóhelyünk gazdag történelmére. Ezért különösen pozitívan értékelem a kuratórium döntését, hogy az idei Jedlik Ányos-díjat – a társadalomtudományi kategóriában – Strba Sándor pedagógusnak, helytörténésznek és Érsekújvár krónikásának ítélte oda.
Magyar-német szakos tanári diplomájának kézhez vételét követően tanított, majd a helytörténeti kutatás felé fordult. Nevéhez közel 500 publikáció, tíz kiállítás, több videófilm-szövegkönyv, valamint 24 önálló kötet fűződik.
Munkássága alatt Érsekújvár és környéke szinte minden zugát alaposan megismerte. Háromkötetes opusában a város történelmét az ősi időktől egészen 1993-ig dolgozta fel, emellett más írásaiban a helyi temetők, műemlékek, szobrok és a környékbeli legendák gazdag világát tette közzé.
Szívós és alázatos kutatómunkájának elismeréseként Polgármesteri-, Pro Urbe- és Pátria-díjban részesült. Érsekújvár neves helytörténészeként, aki évtizedeken keresztül fáradhatatlanul dolgozott, a Jedlik Ányos-díj is méltán jutalmazta tevékenységét.
A rendezvényen azonban nemcsak díjakat adtak át, hanem megemlékeztek a kiváló magyar tudós születésének 225. évfordulójáról is. Az ünnepi esemény a Szent Márton-templomban kezdődött, ott, ahol egykor magát Jedlik Ányost is megkeresztelték. A szentmisét Várszegi Asztrik főapát celebrálta, hiszen a bencések hűséggel őrzik és adják tovább Jedlik Ányos rendtársuk örökségét.
Dr. Horváth Sándor, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának prodékánja nemrégiben egy lenyűgöző előadást tartott "Világhír nélküli géniusz" címmel, amelyben a tudós szerzetes életútját idézte fel. Előadásában különös hangsúlyt fektetett az emberi értékekre és a lelkiségre, amelyek a tudományos pályafutásának alapját képezték. Kiemelte, hogy szülőföldje és családi háttere meghatározó szerepet játszott fejlődésében, azonban valódi jellemének és világnézetének formálásában a bencés rend közössége és értékrendje játszott kulcsszerepet. Tudós mivoltában több mint nyolcvan innovatív találmány és műszaki újítás fűződik a nevéhez, amelyeket a tudomány és a technika területén végzett kiemelkedő munkája során alkotott.
Egyúttal aktívan részt vett a jótékonykodásban is, szinte mindenét felajánlva, még a télikabátra félretett pénzét is a rászorulóknak adta. És ne hagyjuk figyelmen kívül a szikvizet sem! Ez az egyszerű, mégis a mindennapjainkban nélkülözhetetlen találmány azt is bizonyítja, hogy Jedlik Ányos egy igazi, sokoldalú zsenialitással megáldott személyiség volt - emelte ki Horváth Sándor.
