A régiós tőkepiac új dimenziókba léphet, de ehhez elengedhetetlen a magánforrások bevonása is.
A 0100 Emerging Europe 2025 elnevezésű kétnapos régiós befektetői konferencia nem csupán a kockázatitőke-piac aktuális állapotát vizsgálta, hanem a magántőke mozgósításának lehetőségeit is a középpontba helyezte. A rendezvényen a startupok és hagyományos vállalkozások iránti befektetési stratégiák, valamint az intézményi források aktiválása is kiemelt téma volt. A magyar tőkepiac folyamatos fejlődése és a régió növekvő szerepe az iparágban biztató jelek, azonban a szektor további dinamizálása érdekében elengedhetetlen a magántőke aktiválása. Az intézményi befektetők által kezelt források hatékony csatornázása ígéretes megoldás lehet. Szakértők véleménye szerint ez a lépés nem csupán a vállalkozások növekedését segítené, hanem hozzájárulna a teljes ökoszisztéma fejlődéséhez is.
A kétnapos 0100 Conferences péntek délelőtti startup stream panelbeszélgetésén a startup finanszírozásról, azon belül is a késői fázisú befektetési lehetőségekről és a régió ebben való szerepéről beszélgettek a meghívottak. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a kockázati tőke szerepe a régióban a kései fázisú startup befektetéseknél jelentősen eltér a globális, de még az európai gyakorlattól is: ami Közép-Kelet-Európában egy Series A vagy B kör, nagyjából 5-25 millió euró közötti befektetési összeggel, az Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon inkább 25 - 100 millió euró közötti összeg. Az Európai Befektetési Banknál például 15-30 millió euró közötti befektetésekben gondolkodnak ebben a fázisban a régióban, a Széchenyi Alapoknál jellemzően 1-20 millió euró között szóródik ez az összeg.
Hradszki László, a Hiventures vezetője úgy véli, hogy a magyar vállalkozások skálázási stratégiái jelentős eltéréseket mutatnak. Sok cég csupán a régiós piacokra összpontosít, azonban a tőkebevonás későbbi szakaszaiban előnyösebb lenne, ha a globális piacokat céloznák meg. Az ehhez szükséges üzleti modellek kialakítása kulcsfontosságú lépés lenne a sikeres növekedés érdekében.
A piacon főként a korai és növekedési fázisban lévő startupok száma dominál, így a befektetői szerkezet is ennek megfelelően alakul, vagyis kevés a késői, tehát Series C-D fázisú befektető. Ebből adódóan egyértelmű, hogy azok a startupok, akik elérik a késői fázist, Nyugat-Európában vagy még inkább a tengerentúlon keresnek tőkét
- mondta a vezérigazgató, aki azt is hozzátette, hogy a nagyobb hozam jellemzően ezekben ez utóbbi befektetési körökben realizálható.
A kerekasztal-beszélgetés során elhangzott, hogy a technológiai startupok esetében az alapítók tipikusan 10-100 millió euró között realizálnak exit összegként, amikor a vállalkozásukat átadják a nagyobb befektetőknek. Hradszki hangsúlyozta, hogy ezen a szinten az alapítók már jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek, amelyeket az ökoszisztéma fejlődésébe visszaforgathatnak. Ez a tapasztalat nemcsak a saját vállalkozásuk növekedését segíti elő, hanem hozzájárul a teljes iparág fejlődéséhez is.
A szakember véleménye szerint a deep tech és life sciences szektorok területén Európa és a régió kiemelkedő szereplővé válhat, és várhatóan innen fognak születni a legnagyobb innovációk a jövőben. A kontinens gazdag diverz tudományos központokban, amelyekben óriási potenciál rejlik. E lehetőségek kiaknázására számos kezdeményezés indult, többek között az Európai Befektetési Bank támogatásával. Ezeknek a programoknak a hatásai már a közeljövőben érezhetőek lesznek.
A konferencián külön figyelmet szenteltek a régióban egyre fontosabbá váló impact befektetéseknek. Magyarországon ezt a területet a Nemzeti Tőkeholding és az Európai Befektetési Alap (EIF) közös munkájával létrehozott Impact Ventures alapok képviselik, amelyek már 2018 óta aktívan támogatják az ilyen típusú kezdeményezéseket. A legfrissebb, harmadik alap tavaly év végén kezdte meg működését, jelezve a trend folytatódását és a társadalmi hatások iránti növekvő érdeklődést.
Az impact befektetések kézzelfoghatóságát segíti, hogy az Európai Befektetési Alapnak (EIF) kidolgozott módszertana van a társadalmi hatás mérésére. Egy speciális mátrix és pontozási rendszer segítségével próbálják minél objektívebbé tenni a társadalmi hatás értékelését. Az impact befektetéseknél a hozamelvárás mellett kritériumként és alapkezelési szabályzatban rögzítetten megjelenik a társadalmi hatás is, amelynek egy meghatározott minősítést kell elérnie az EIF által kidolgozott értékelési rendszerben.
Az ilyen típusú befektetések iránti érdeklődés növekedése mögött részben az a motiváció húzódik, hogy az alapkezelők kiemelkedő pozíciót tudnak kialakítani a piacon, ezáltal vonzóbbá válva a potenciális befektetők számára.
De nagy népszerűségnek örvend például a nyugat-európai family office-ok (privát vagyonkezelő cégek) körében is, amelyek gazdag családok magánvagyonát kezelik. Ezek a családok a diverzifikált portfóliójuk részeként egyre inkább keresik azokat a befektetéseket, amelyeknek társadalmi hatása is van.
Az impact befektetések legfrissebb trendjei között kiemelkednek a geopolitikai események hatásai, például az Ukrajnába irányuló társadalmi hatásokat célzó kezdeményezések - nyilatkozta Dénes Gábor, az MFB Invest elnök-vezérigazgatója a Portfolio számára. A kerekasztal-beszélgetés során számos példa került szóba, amelyek révén a befektetési célok mellett társadalmi értékek is megvalósulnak: például napelemparkok telepítése templomok és iskolák áramellátásának biztosítása érdekében, vagy egy olyan online platform, amely pszichológusokat kapcsol össze pácienseikkel, és amelyből jelentős érdeklődés érkezik Ukrajnából. Dénes Gábor hangsúlyozta, hogy Magyarország földrajzi közelsége lehetőséget teremt ezeknek a piaci kezdeményezéseknek a fejlődésére, amelyek egyaránt tudnak támogatást nyújtani a helyi közösségek számára.
Az impact investing lehetőségeit tárgyaló panelbeszélgetésben új témaként terítékre került, hogy a védelmi ipar és az impact befektetések hogyan férhetnek meg egymás mellett, és tekinthetők-e a védelmi ipari beruházások társadalmi hasznosságú befektetéseknek. Ez a kérdés különösen aktuális most, hogy a kontinens a fegyverkezés útjára lép, és az autóipari beszállítók közül többen elkezdték akkreditáltatni magukat nagy hadiipari vállalatoknál.
Az impact befektetések sokszínűségét mutatja, hogy nem kell a védelmi ipari beruházásokig menni, ha egy befektetés társadalmi hatását keressük, hiszen az MFB Invest és az EIF közös Impact Ventures egyik alapjában szerepel például egy LEGO építőkockákat szétválogató cég is, amely autizmussal élőket foglalkoztat: "A LEGO-nak hatalmas másodpiaca van, ahol formák, színek, méretek alapján szétválogatott csomagokban lehet megvásárolni az építőkockákat. A szétválogatás ugyanakkor nagy monotonitástűrést igényel, amivel az autizmussal élők könnyebben megbirkóznak" - mutatott rá Dénes.
A konferencia délutáni magántőke szekciójának panelbeszélgetésén a régiós országok képviselői – köztük Magyarország, Szlovénia és Szlovákia – valamint az Európai Befektetési Alap (EIF) északi, balti, valamint közép- és kelet-európai ügyeinek szakértője egy innovatív témát tárgyalt: hogyan lehetne a rendelkezésre álló intézményi forrásokat a tőkebefektetések irányába terelni. Míg a nyugat-európai országokban a nyugdíjalapok, biztosítótársaságok és egészségbiztosítási alapok egyre aktívan részt vesznek a tőkepiacokon, a közép- és kelet-európai térségben sajnos még mindig csak korlátozott számú példa található erre, annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló források mennyisége kielégítő.
Szalai Sándor, az EXIM Invest Zrt. vezérigazgatója szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a világgazdasági és geopolitikai kihívások miatt csökkenő tendenciát mutat a klasszikus hitelfinanszírozás során a banki kockázatvállalás mértéke, ami felértékeli a magántőke szerepét.
A legfontosabb egy olyan EU szintű keretrendszer kialakítása és tagállami gyakorlatba helyezése lenne, amely jelentősen növeli az intézményi befektetők, például nyugdíjpénztárak és biztosítótársaságok mozgásterét abban, hogy forrásaik egy részét kockázatitőke-befektetésekben helyezhessék el. A jelenlegi, közép-kelet-európai országok szabályozásában megjelölt, jellemzően 5%-os mozgástér alapvetően nagyon szűknek bizonyul
„Tedd különlegessé a szövegedet!” – javasolta Szalai Sándor.
A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy bár az állami intézményrendszer széles körben támogatja az említett országokban a befektetési kultúra kialakulását, a magántőke szerepének megerősítése szükséges. A finanszírozási lehetőségek átmeneti vagy rövid távú hiányosságaiból eredő kihívásokat az állami ügynökségek nagymértékben enyhíthetik. Egyetértés volt abban is, hogy az intézményi szereplők aktivizálása jelentős előrelépést hozhat.
A cikk publikációját a Nemzeti Tőkeholding segítette elő.
A címlapkép forrása: 0100 Conferences.
Ez a dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a benne található információk csupán tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a szakmai jogi tanácsadást.
