Új trend terjed a magyarok között: vajon valóban komoly profitot hozhat? - Agrárszektor

A kutatók az adatgyűjtési folyamatot úgy tervezték meg, hogy a bekapcsolódó gazdaságok számára a lehető legkisebb megterhelést jelentsen. A kutatás alapját az Agrárközgazdasági Intézet szakmai ajánlásai és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakértőinek támogatása képezi, amely révén egy reprezentatív mintát alakítottak ki. A kiválasztott gazdálkodók postai vagy elektronikus levél útján kapnak értesítést az ÖMKi-től, amelyben arra kérik őket, hogy vegyenek részt a kutatásban – derült ki a kutatóintézet hivatalos közleményéből.

Az ÖMKi legújabb informatikai fejlesztése lehetővé teszi a termelők számára, hogy a gazdálkodási naplót egy biztonságos, jelszóval védett platformra töltsék fel. Ezen a felületen a kutatók is hozzáférhetnek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatbázisában tárolt naplóhoz. A kutatási kérdőív automatikusan importálja a napló alapadatait, valamint a különböző művelési ágakra vonatkozó információkat. Ezt követően a kutatók néhány kiegészítő adat, például az ökológiai tanúsítás költségei vagy a vetőmagok árának megadását kérik a termelőktől, valamint a hozamokkal és értékesítésekkel kapcsolatos adatokat is.

A kutatás alaposabb megértése érdekében a kérdőív lehetőséget kínál arra, hogy egyszerűen rögzíthessük a termesztés-technológiára vonatkozó további jellemzőket. Például érdekes lehet tudni, hogy alkalmaznak-e fóliatakarást, van-e terménytárolási megoldás, illetve milyen öntözési módszereket használnak. A gazdálkodási napló alapján a rendszer automatikusan begyűjti és megjeleníti az agrotechnikai műveleteket, valamint a tápanyag-utánpótlásra és növényvédelemre vonatkozó adatokat. Így az adatszolgáltatónak csupán annyit kell tennie, hogy átnézi és szükség esetén apró módosításokkal kiegészíti az importált információkat.

A kérdőív utolsó blokkjában a gazdálkodó azonnali visszacsatolást kap saját gazdasága adataiból, látványos táblázatok és grafikonok segítségével. Művelési áganként és növénykultúránként is összesíti a rendszer a gazdaság költségeit, amely összevethető a szintén részletes és összegző adatokat is mutató eredménytáblával, amely szintén növénykultúránként mutatja a termelés eredményességét (nettó jövedelem, költségarányos jövedelmezőség, jövedelemszint és költségszint mutatókkal).

A mezőgazdasági termelés ágazati szintű költség-haszon elemzése régóta kutatások és elemzések tárgya, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) reprezentatív mintán, úgynevezett tesztüzemi hálózaton keresztül, évről évre folytat jövedelmezőségi vizsgálatokat. Ezek az adatok fontos iránymutatók az agrárszakpolitikai intézkedések tervezéséhez és hatásaik nyomon követéséhez. A tesztüzemi hálózat ugyanakkor az ökológiai gazdálkodásról nem ad reprezentatív képet, ezért jelenleg nem lehet megmondani, hogy a fenntarthatóbb, ökológiai termelés versenyképességben és jövedelem termelő képességben elmarad-e a szokványos, kémiai inputokra alapozott mezőgazdaság teljesítményétől, vagy gazdasági alapon is felveszi a kesztyűt a gyorsan változó piaci és környezeti körülmények között.

A mezőgazdasági vállalkozások nem csupán élelmiszert és takarmányt termelnek, hanem jelentős hatással vannak a természeti erőforrásainkra és a táj formájára is. Az, hogy miként végzik tevékenységüket, kulcsfontosságú: a fenntartható módszerek alkalmazása vagy éppen ellenkezőleg, az agrokemikáliák túlzott használata határozza meg környezeti lábnyomukat. E vállalkozások, mint minden egyéb, költségekkel és jövedelemtermelő potenciállal bírnak, és az ő fenntarthatóságuk abban rejlik, hogy képesek-e megfelelő jövedelmet biztosítani a dolgozóik számára. Az EU "Termőföldtől az Asztalig" stratégiája ambiciózus célt tűzött ki: 2030-ra az Unió mezőgazdasági területeinek 25%-án ökológiai gazdálkodást kívánnak bevezetni, ezzel elősegítve a környezeti egyensúlyt és a fenntartható fejlődést.

A hazai Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terve alapján 2027-ig a magyar mezőgazdasági területek 10%-án kívánjuk bevezetni az ökológiai gazdálkodási rendszert. Jelenleg azonban csak 6,3%-a van ökológiai művelés alatt. A fenntartható fejlődés érdekében elengedhetetlen, hogy a gazdálkodók megbizonyosodjanak az ökológiai termelés gazdasági versenyképességéről, különböző termelési ágazatokban. Az ökológiai gazdálkodás nem csupán környezetvédelmi szempontból előnyös, hanem hosszú távon a jövedelmezőséget is növelheti, így érdemes a termelőknek aktívan foglalkozniuk az e területen rejlő lehetőségekkel.

- nyilatkozta Allacherné Szépkuthy Katalin, aki az ÖMKi szaktanácsadási csoportját irányítja, és egyben a kutatás koordinálásáért is felelős.

Az ÖMKi legújabb agrárgazdasági kutatása fontos fényt derít arra, hogy hazánkban milyen mértékben kínál jövedelmezőséget az ökológiai művelés, különösen a gabonatermesztés, zöldségtermesztés és állattenyésztés területén. Mint szaktanácsadó, arra ösztönzöm a gazdákat, hogy ne habozzanak, és szánjanak időt a kérdőív kitöltésére. Ezzel értékes információkat nyerhetnek saját gazdaságuk jövedelmezőségéről, és mivel a kutatás reprezentatív, lehetőségük nyílik arra is, hogy teljesítményüket az országos átlaghoz viszonyítsák. Ne hagyják ki ezt a lehetőséget, hiszen a tudományos adatok segíthetnek a tudatosabb döntéshozatalban!

„Egyedivé kell tennünk a megközelítésünket” – hangsúlyozta Lapis Miklós, a szaktanácsadó, aki saját 100 hektáros ökológiai gazdaságával példát mutat a fenntartható mezőgazdaság terén.

Az összesített eredmények nem csupán a gazdálkodók, hanem a szakpolitikai döntéshozók számára is értékes információkat nyújtanak. A jövőben fenntartható mezőgazdaság kialakításához elengedhetetlen, hogy a környezeti és társadalmi tényezők mellett gazdasági szempontból is versenyképes megoldásokat találjunk. Az ökológiai szektor teljesítményének részletes összehasonlítása a hazai agrárium egyes ágazataival új, hiánypótló adatokat kínál, amelyek segíthetnek a stratégiai döntések megalapozásában.