Fedezze fel a "Kuma - A második feleség" című sorozat egyedi világát! Ez a lenyűgöző történet izgalmas fordulatokkal és érzelmekkel teli, ahol a komplex kapcsolatok és a mély érzelmek bontakoznak ki. Merüljön el a karakterek életébe, akiknek sorsa összefo
A Kuma - A második feleség alkotói alapból a nemzetközi piacot célozták meg, a sorozatot több országban is előbb mutatták be, mint Törökországban. Mindezt a téma különlegességére alapozták, hiszen Törökországban, ha nem is gyakori, de ismert jelenség a "kuma", azaz, a második feleség.
Kivételes körülmények között - különösen bizonyos régiókban - előfordulhat, hogy a feleség egészségi problémák vagy meddőség miatt nem képes megfelelni a házasságból származó elvárásoknak. Ilyen esetekben a férj, a felesége tudtával és beleegyezésével, második feleséget választ maga mellé. Érdekes módon sokszor maga a feleség az, aki új jelöltet keres, hogy ezzel biztosítsa a család jólétét és jövőjét. Ezt a tabutémát már több, azonos című film (1974, 2012) is feldolgozta, ám most először kap ilyen széles körű figyelmet.
A többnejűség évezredes múltra tekint vissza a muszlim világban. Sőt, már Mohamed próféta előtt is ismert volt, csakúgy, mint a világ számos pontján. A többnejűség hátterében ugyanis nagyon is egyszerű dolog húzódott meg, szükségszerű engedményt jelentett bizonyos helyzetben. Ez leginkább a háborúskodás volt. A háborúk mindenhol rengeteg áldozattal jártak, és mivel döntően a férfiak háborúztak egymassal, a halottak után sok özvegy és gyerek maradt hátra.
A poligámia egy olyan lehetőséget teremtett, amely a kiszolgáltatott helyzetben lévő nőket támogathatta, anyagi, érzelmi és szexuális szempontból egyaránt. Ebből látható, hogy nem csupán a testi vágyak kielégítése vagy az élvezetek hajszolása állt a középpontban, hanem a nőkről és a családról való felelősségvállalás igénye. Kezdetben tehát ez egy pozitív kezdeményezésnek számított, amely a család, a közösség, a nép és a vallási közösség fennmaradását szolgálta. Azonban az idő múlásával a helyzet romlásnak indult, és sok nő akaratán kívül, sőt, tudta nélkül került ebbe a körbe.
A jelenség másik oldala is létezett, bár manapság már ritkán találkozunk vele. Ez a többférjűség, vagyis poliandria, amikor egy nő több férfival élt együtt, és ez a társadalmi struktúra különösen olyan közösségekben alakult ki, ahol a nők száma alacsony volt, vagy ahol egy férfi nem tudta eltartani a családot. Ilyen példák találhatók a történelem során Nepálban, Tibetben vagy akár Új-Zélandon, ahol a közösség elfogadta ezt a különleges családmodellt.
Az arab törzsek hagyományai szerint a férfiak számára nem volt korlátozott a feleségek száma, csupán a férfiak anyagi lehetőségei szabtak határt ennek. A Korán azonban rögzítette a feleségek maximális számát, amely négyben lett meghatározva. A törvény értelmében a férfiaknak akkor volt joguk új feleséget venni, ha képesek voltak egyenlő bánásmódban részesíteni mindegyik asszonyukat, biztosítva számukra azonos mértékű ellátást és szeretetet. Ez tehát nem csupán a férfiak képességeinek kérdése, hanem egy komoly kötelesség is. A Próféta szavai is tükrözik, mennyire bonyolult ez a feladat: "Nem lesztek képesek igazságot tenni az asszonyok között, még ha törekedtek is rá."
Napjainkban több iszlám államban, köztük Törökországban is, törvény védi a monogámiát, ugyanis a többnejűség tilalma érvényesül. E változás mögött Mustafa Kemal Atatürk áll, aki a függetlenségi háború ikonikus alakja, valamint a Török Köztársaság megalapítója és első elnöke. Az 1926-ban életbe lépett új polgári törvénykönyv keretében a török parlament eltörölte a többnejűséget, és kizárólag a polgári anyakönyvvezető előtt kötött házasságokat ismerte el törvényesnek. Fontos megemlíteni, hogy e reformmal egyidejűleg megvalósult a férfiak és nők közötti jogi egyenlőség, lehetővé téve a nők számára a válást (mely korábban kizárólag a férfiak privilégiuma volt), valamint hozzáférést biztosítva számukra a felsőoktatási intézményekhez.
Törökország hatalmas ország, amelynek egyes eldugott, elmaradott területein még mindig élnek a hagyományok. Itt az esküvők nem a polgári törvények keretein belül zajlanak, hanem vallási szertartások révén köttetik meg. Ennek azonban van egy komoly hátránya: mivel ezek az esküvők nem hivatalosak, az új feleségek válás vagy a férj halála esetén nem részesülnek a törvényes öröklési jogokban. A gyermekeik is csak abban az esetben örökölhetnek, ha az apjuk hivatalosan is a nevükre vette őket. Egy friss felmérés alapján jelenleg körülbelül 190 ezer nő él Törökországban többnejű kapcsolatban.
A nyugati társadalmakban sem ismeretlen a bigámia jelensége, melynek legismertebb képviselői a mormon közösség tagjai, akik az Ószövetségre hivatkozva védik a többnejűség gyakorlatát. A legtöbb ország jogrendje szigorúan tiltja a több feleség egyidejű fenntartását, és a katolikus egyház is a monogám kapcsolatok mellett áll ki. Azonban, ha találkozunk a bigámiával, az alapvetően eltér attól, amit a muszlim kultúrákban tapasztalhatunk. Gyakran ugyanis az a helyzet, hogy nem a férfiak tartják el a nőket, hanem éppen fordítva. A férfiak nem dolgoznak, csupán az ágyban végzik el a feladataikat, amire az asszonyok általában nem is érzik a féltékenység kényszerét. (A prostitúcióval kapcsolatos helyzetek más kategóriát képviselnek.) Mielőtt bárki kedvet kapna ehhez az életformához, fontos tudni, hogy ennek is megvannak a maga kockázatai. Egy kutatás szerint ugyanis minél több felesége van egy férfinak, annál nagyobb a valószínűsége a szívbetegségek kialakulásának.
