Az ukrán csatlakozás a magyar nyugdíjrendszerhez komoly kihívások elé állíthatja a rendszert, és akár bombaként robbanhat be a jövőbeni tervekbe.
Ukrajna esetleges gyorsított uniós csatlakozása miatt még a 13. havi nyugdíj is kockázatossá válhat.
Jelentős pénzügyi kihívások elé nézhet a magyar államkincstár, amennyiben Ukrajna az Európai Unió tagjává válik. Ez a helyzet lehetőséget teremthet arra, hogy több millió ukrán állampolgár hozzáférjen magyar nyugdíjakhoz. A problémát egy 1962-ben, a szovjet időszakban megkötött kétoldalú megállapodás idézheti elő, amely bonyodalmakat okozhat a magyar nyugdíjrendszer átalakításában, ha az ukránok gyorsított ütemben csatlakoznak az unióhoz – számol be erről a Magyar Nemzet.
Jelenleg Magyarországon 2,5 millió ember részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, ami az idén 7200 milliárd forintot tesz ki. Ha Ukrajna EU-csatlakozása miatt további több millió nyugdíjas kerülne a magyar rendszerbe, az vagy padlóra küldené a magyar költségvetést, vagy eltöröltetné a 13. havi nyugdíjat.
Egy kvíz keretein belül is izgalmas téma lehet a magyar és az ukrán nyugdíjrendszer közötti érdekes kapcsolódás. Habár a sajtó és a politikai diskurzus időről időre felhozza ezt a kérdést, a téma igazán súlyossá Ukrajna uniós csatlakozásának sürgetése kapcsán válik. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar és ukrán szociális kapcsolatok, beleértve a nyugdíjügyeket is, egy 1962-es nemzetközi egyezmény keretein belül működnek. Ezt a megállapodást a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (SZSZKSZ) kötötte, azonban számos más posztszovjet állam, mint például Azerbajdzsán, Belarusz, Georgia, Kazahsztán, valamint az Örmény, a Tádzsik, a Türkmén, az Üzbég és a Kirgiz Köztársaság nem tekinti magát az SZSZKSZ jogutódjának, így nem alkalmazta ezt a megállapodást. A helyzet Ukrajna és Oroszország viszonyában más volt: míg az utóbbi évekkel ezelőtt egy új egyezmény született, Ukrajna esetében a korábbi jogviszony megmaradt, részben azért, mert szomszédunk nem kívánt változtatni az eddigi megállapodáson.
A szovjet örökség tízmilliárdokba kerül most is
Az 1962-es egyezmény értelmében a nyugdíj folyósítása az adott ország hatáskörébe tartozik, ahol a kérelmező állandó lakóhellyel rendelkezik. Ezért, ha valaki Ukrajnából Magyarországra költözik, az ukrán nyugdíja megszűnik, és a magyar állam lép életbe a járandóság kifizetésével. A két országban szerzett szolgálati időket össze kell számítani, ami talán a kisebbik kihívás, de ennek ellenére nem elhanyagolható a folyamat bonyolultsága.
Jelentősebb tényező az, hogy az Ukrajnából Magyarországra települő személy nyugdíjának alapját képező átlagkeresetként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyet a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel rendelkező magyar munkavállalók átlagosan elértek a nyugdíj megállapításának időpontjában. Ez a rendelkezés az, ami miatt az ukrán állampolgárok nálunk lényegesen magasabb nyugdíjra tehetnek szert, mint az ukrán rendszerben.
A helyzet korábban már volt belpolitikai viták tárgya, amikor a 2010-es évek közepétől megnőtt az Ukrajnából - főként kárpátaljai magyarok - érkezők száma. Már akkor is éves szinten tízmilliárdos összeget fordított az államkassza az ezen egyezmény alapján járó nyugdíjak kifizetésére.
Számtalan ember anyagi helyzete hatással lehet a magyar államkincstárra.
A helyzet drámai komplexitással bír napjainkban, különösképpen Ukrajna uniós csatlakozási ambícióinak tükrében. Szomszédunkban a nyugdíjasok száma megközelíti Magyarország teljes lakosságát, ami körülbelül tízmillió embert jelent. A Financial Times 2023-as jelentése rávilágít arra, hogy az ukrán nyugdíjak kifizetése, valamint másfél millió tanár és félmillió közigazgatási dolgozó bérének folyósítása már akkor is komoly kihívásokkal nézett szembe, amikor Kijev sürgette az EU és az Egyesült Államok által megígért anyagi támogatást. E támogatás végül megérkezett, ám jogosan merül fel a kérdés: a háború utáni időszakban Ukrajna vajon képes lesz-e saját magát fenntartani és finanszírozni az állami juttatásokat?
Még súlyosabbá válna a helyzet - ami azt jelentené, hogy az Európai Unió adófizetőinek még nagyobb anyagi terheket kellene elviselniük - ha Ukrajna uniós tagállammá válásával az ukrán állampolgárok szabadon letelepedhetnének az EU területén.
Kézenfekvő lehet egy ukrán idősnek Magyarországra költözni a magasabb nyugdíj garanciájával, vagyis akár több millióan is érkezhetnek a hazai ellátórendszerbe a több mint hatvanéves egyezmény révén.
A legfrissebb kutatások alapján az ukrán menekültek között jelentős mértékben csökkent azok száma, akik a hazatérés gondolatával foglalkoznak. Míg 2022 decemberében még a megkérdezettek 74%-a tervezte a visszatérést, addig tavaly év végére ez az arány 43%-ra esett vissza. Ez a tendencia arra enged következtetni, hogy akik egyszer elhagyták hazájukat, valószínűleg már nem kívánnak visszatérni.
A magyar nyugdíjrendszer jövője kulcsfontosságú kérdés, amely számos generáció életét befolyásolja. Az elkövetkező évtizedekben a demográfiai változások és a gazdasági kihívások új kihívások elé állítják ezt a rendszert. Fontos, hogy a társadalom és a döntéshozók együttműködjenek a fenntartható és igazságos nyugdíjrendszer megteremtésében, hogy mindenki számára biztosítsák a megérdemelt nyugdíjat. A jövőnk tétje nemcsak a számokban, hanem az emberek életében is rejlik.
A probléma mélyebb megértéséhez érdemes konkrét számadatokat is figyelembe venni. Jelenleg Magyarországon körülbelül 2,5 millió ember él nyugdíjban vagy nyugdíjszerű juttatásban, míg az állam idei költségvetésében 7200 milliárd forintot különít el ezen ellátásokra. Ebből a forrásból több mint 500 milliárd forintot a 13. havi nyugdíjra fordítanak. Ha az ukrán uniós csatlakozás következtében jelentős számú ukrán nyugdíjas kerülne a magyar nyugdíjrendszerbe, az a nyugdíjkassza kiadásait drámaian megemelhetné.
Ez a hatalmas kiadási kötelezettség két súlyos következményt vonhat maga után: vagy azonnal padlóra vinné a magyar költségvetést, vagy a jelenlegi nyugdíjak csökkenéséhez és a 13. havi ellátás megszűnéséhez vezetne.
